Erdogan válságba sodorta Ankarát

Publikálás dátuma
2018.07.30. 09:00

Fotó: MURAT KAYNAK / ANADOLU AGENCY
Megfenyegette az Egyesült Államokat a török elnök, mint mondta, Washington fontos szövetségest veszíthet. Egyre fagyosabb a két állam viszonya.
Törökországban ugyan véget ért a rendkívüli állapot, Recep Tayyip Erdogan elnöknek azonban esze ágában sincs visszatérni a demokrácia útjára. Jóllehet a gazdasági életet egy személyben irányíthatja, az ország helyzete nem ad okot derűlátásra. Az év első öt hónapjában mindössze 2,1 milliárd dollár értékben fektettek be az országban, ami az utóbbi esztendőkben a legrosszabb adat. Szakértők szerint a szükségállapot ártott a gazdaságnak, több cég működését nehezítették meg az őrizetbe vételek, az önkényes intézkedések. A befektetői bizalmat nem erősítette az sem, hogy számos, a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt prédikátorhoz, Fethullah Gülenez köthető céget államosítottak. A kormányzat 6700 földterületet sajátított ki, 127 magánszemély vagyonát kobozták el – közölte az Arrested Lawyer nevű szervezet. 15 főiskola, 49 kórház, 174 médiaház és több száz iskola is állami ellenőrzés alá került, rosszabb esetben bezárták őket. Az elkobzott vagyon összértékét 100 milliárd török lírára, azaz mintegy 18 milliárd euróra becsülik. Erdogant nem érdekelték az önkényes intézkedések gazdasági, illetve pénzügyi következményei, a líra értékvesztése. Közgazdászok szerint azonban annyira rossz a helyzet, hogy a következő hetekben összeomlás fenyegeti a török gazdaságot. A nemzeti pénznem képtelen magára találni, mert aki teheti, külföldre menti külföldi valutáját. A kormánypárt, az AKP hívei úgy vélik, nem a kormány politikája mondott csődöt, nem is az Erdogan-klán korrupciója vezetett ide, hanem sötét erőket, spekulánsokat, befolyásos befektetőket kell keresni a háttérben, s minden bizonnyal a nyugat gazdasági puccsot akar végrehajtani Ankarával szemben, ha már két évvel ezelőtt nem sikerült térdre kényszeríteni Erdogan államát. A török politikusok szinte reflexszerűen vádolják ilyenkor az Egyesült Államokat és az Európai Uniót az ország elleni ármánykodással. Muat Muratoglu közgazdász a Cumhuriyet című ellenzéki lap hasábjain úgy vélte, nem a sötét erők, hanem a siralmas válságkezelés vezetett idáig. A rezsim arra építette stratégiáját, hogy ellenségképeket kreáljon, s azzal áltassa az embereket: ha az elnök a külföldi erők ellen harcol, akkor az országnak is jobban megy majd. Ám a végső győzelemért áldozatot kell hozniuk az. Még akár azt is vállalniuk kell, hogy átmenetileg (?) rosszabbul élnek. A haza védelme ugyanis mindennél fontosabb – mutat rá a szakértő. Nehéz azonban nyomon követni azt, ki az igazi ellenség. Talán Donald Trump? Vagy Emmanuel Macron? Esetleg Angela Merkel? Ez mindig változik. Különösen sajátos, hogy az elnök rendre szívélyes mosollyal fog kezet az egyes bilaterális találkozókon az általa kikiáltott ellenséggel. Erdogan mindenesetre Trumpban emberére talált. Két hasonló személyiségről van szó, olyanokról, akik fittyet hánynak kijelentéseik esetleges következményeire. Az amerikai elnök a napokban szankciókkal fenyegette meg Ankarát arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon Andrew Brunson lelkipásztort. Ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt. Az 50 éves észak-karolinai férfit 2016 nyarán, a török puccskísérlet után tartóztatták le Izmirben, ahol egy kicsiny protestáns templom prédikátora volt. A török kormány azzal vádolta meg, hogy gülenista, illetve segítette a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémtevékenységet folytatott az Egyesült Államok javára. Erdogant nem hatották meg Trump szavai, a fenyegetésre fenyegetéssel válaszolt. Mint mondta, ha Washington így folytatja, egy hűséges szövetségest veszít.
Erdogant annak a pénzügyi következményei sem érdekelték, hogy az alkotmánymódosítással elérte: ő maga nevezheti ki a jegybank vezetőségét. Ugyan egy ideig a török illetékesek csak legyintettek a líra aggasztó gyengülésére, most már a bankrendszer került veszélybe, s több cég jövője forog kockán. Elsősorban azok a pénzintézetek és vállalatok vannak bajban, amelyek komoly hiteleket vettek fel dollárban. A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a következő két évben a török vállalatok fele mehet csődbe. A gondokat tetézi, hogy a polgárok egy része súlyosan eladósodott a bankoknál, hitelt már aligha vehetnek fel, így a belső fogyasztás is megrekedt. A líra gyengülése miatt az importcikkekért jóval többet kell fizetni. Az infláció pedig már meghaladja a 15 százalékot. A munkanélküliség amiatt is csökkent, mert több vállalat éhbérért alkalmaz szír menekülteket, így a drágább török munkaerőre sok esetben nincs szükség. Az az index, amely az inflációt és a munkanélküliség következményeit vizsgálja, 15 év óta nem mutatott ilyen siralmas képet. Még rosszabb a helyzet a túlnyomórészt kurdok által lakott keleti régiókban. Van tartomány Edremit nevű településén például a kormány által kinevezett vezető bezáratta azon polgárok üzleteit, akik nyíltan a HDP kurdbarát parlamenti párt támogatóinak nevezték magukat. Azzal vádolta őket, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) terroristái. A gyatra pénzügyi helyzet miatt a kormány monumentális beruházásait is veszély fenyegeti. A Fekete-tenger és a Márvány-tenger közé 40 kilométeres csatornát építenek 13 milliárd dollárért, szintén csillagászati összegbe kerül az isztambuli repülőtér bővítése. Mindezekkel elsősorban azt kívánja igazolni Erdogan, mennyire megerősödött Törökország. A valóság ehhez képest távolról sem ennyire rózsás, nehéz lesz elkerülni az összeomlást.
Frissítve: 2018.07.30. 09:29

Megint kormányzati leállással fenyeget Donald Trump

Publikálás dátuma
2018.07.30. 08:26
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A bevándorlási törvény módosításainak a megszavazását akarja elérni az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök a kormányzati munka leállásával fenyegetett vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében arra az esetre, ha a demokrata párti törvényhozók nem szavazzák meg a bevándorlási törvény módosításait, köztük a határra tervezett fal megépítését – írja az MTI. Az elnök azt írta: szívesen lehetővé teszi a kormányzati munka leállását, ha „a demokraták nem adnak nekünk voksokat a határ biztonságra, beleértve a falat is”. Ismételten sürgette, hogy az új bevándorlási törvénnyel szüntessék meg a vízumlottó gyakorlatát, az illegális bevándorlókat érintő „fogd el és ereszd el” politikát – amelynek értelmében az elfogott illegális bevándorlókat azonnal szabadon bocsátják –, és ismét kiállt a képességek és érdemek alapján befogadó bevándorlás-politika mellett. „Arra van szükségünk, hogy nagyszerű emberek jöjjenek hazánkba” – fogalmazott. 
Annak ellenére, hogy a törvényhozás mindkét házában a republikánusok vannak többségben, nem sikerült keresztül vinniük az új bevándorlási törvényt, amely Donald Trump választási ígéreteinek egyike. A kérdésben ugyanis a republikánusok is megosztottak. Például az amerikai-mexikói határon építendő falra az elnök 25 milliárd dollárt kért a kongresszustól e célra, Paul Ryan republikánus házelnök pedig éppen a héten ismét közölte ismét, hogy a törvényhozók ötmilliárd dollárnál többet nem szavaznak meg. Legutóbb júniusban bukott el a republikánusok konzervatívabb táborának újabb törvényjavaslata. Trump már többször fenyegetett kormányzati leállással annak érdekében, hogy rákényszerítse elképzeléseit a törvényhozókra. Januárban már volt egy három napig – hétvégén – tartó kormányzati leállás részben a bevándorlási törvény miatt, majd februárban újabb, akkor csupán néhány óráig tartó leállás történt. A Politico című lap értesülései szerint Donald Trump a tanácsadóival és barátaival folytatott magánbeszélgetésekben nem egyszer érvelt azzal, hogy a fenyegetődzés a kormányzati leállással politikailag hasznos a számára, mert összefogja szavazóbázisát. A kongresszus republikánus politikusai közül azonban sokan nem értenek egyet vele. Ron Johnson, a szenátus belbiztonsági bizottságának republikánus vezetője vasárnap a CBS televízióban arról beszélt, hogy mindenképpen meg kell próbálni elkerülni a kormányzati leállást, Steve Stivers ohiói republikánus képviselő pedig azt mondta, nem hiszi, hogy a kormányzati munka leállhat.
Szerző

Tusványos – Román politikusok szerint Orbán megsértette Romániát

Publikálás dátuma
2018.07.30. 08:01
Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) 2018. július 28-án
Fotó: Veres Nándor / MTI
Eugen Tomac azonnali reagálást vár a román államfőtől.
A bukaresti parlament két ellenzéki pártjának vezetője is sértőnek nevezte Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak a román centenáriummal kapcsolatban a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen (Tusványoson) tett kijelentéseit, és a román kormány válaszát sürgette – írja az MTI. Eugen Tomac, a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke vasárnapi sajtóértekezletén közölte: a magyar miniszterelnök primitív, sértő, a románokat lekezelő hozzáállással jött Romániába, hogy kioktassa Bukarestet arról, miként kellene bánnia állampolgáraival (az itt élő magyarokkal). Szerinte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átlépte a diplomáciai kapcsolatokban megszabott határvonalat, amikor – értesülése szerint – olyan megjegyzést tett, hogy nem szeretné, ha a román külügyminisztérium meghívná a magyar nagykövetet a román nemzeti ünnepre. Tomac felszólította Klaus Iohannis román államfőt és Viorica Dancila miniszterelnököt, hogy azonnal reagáljanak ezekre a kijelentésekre. A PMP elnöke hozzátette: Romániának „sikerült tökéletesen integrálnia” a magyar közösséget 1990 után, amely szerinte mindent megkap, ami egy kisebbség számára szükséges ahhoz, hogy megőrizze sajátosságát és identitását.
„Éppen ezért úgy véljük, hogy az ilyen nyilatkozatok itt, Románia területén, egy különlegesen fontos évben, a román állam megsértését jelentik”

– mondta Tomac. Vasárnap Victor Ponta volt miniszterelnök, az ellenzéki Pro Románia párt elnöke közösségi oldalán azt írta: a románoknak ünnep a centenárium és Orbán Viktornak inkább hallgatnia kellett volna erről. 
„Látnunk kell, micsoda különbség van a nemzet 1918-as és mai vezetői között. Ha ma Romániának tiszteletet parancsoló vezetői lennének, Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy idejöjjön hozzánk megsérteni minket”

 – fogalmazott a volt miniszterelnök. Szerinte azonban a magyar kormányfő tudja, hogy a mai bukaresti vezetők példaképüknek tekintik és pénzért, vagy személyes érdekeikért mindazt hajlandók eladni neki, amit az utóbbi száz évben elért az ország. Orbán Viktor a Tusványos zárónapján tartott előadásában szombaton egyebek mellett partnerséget ajánlott Magyarország szomszédjainak, hogy a magyarokkal közösen építsék újjá a Kárpát-medencét, teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze az energiahálózatokat, valamint hangolják össze a haderőfejlesztéseket. Hozzátette: a közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség. Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára „ezen nincs mit ünnepelni”.
Szerző