Pár héten belül kiadhatják a Kósa Lajost mesés vagyonnal hitegető csengeri nőt

Publikálás dátuma
2018.07.20. 17:36

Fotó: Népszava
A nő ügyvédje, Helmeczy László úgy véli, lesznek még álmatlan éjszakái a fideszes politikusnak, ha ügyfele beszélni kezd.
Pár héten belül kiadhatják a svájciak a magyar hatóságoknak Sz. Gábornét – írja a 24.hu. A portál megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget azzal kapcsolatban, hogy hol tart a csengeri nő ügye, és megtörtént-e már a kiadatás. A megyei ügyészség szóvivője közölte: „A nyomozást különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság rendelte el 2017.november 2. –án. A nyomozást 2018. február 22. napjától a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja. Az ügyész indítványára a nyomozási bíró nemzetközi és európai elfogatóparancsot bocsátott ki egy személlyel szemben, azonban gyanúsítotti kihallgatás az ügyben még nem történt, mert a külföldön egyébként elfogott gyanúsítottat még nem adták át a magyar hatóságoknak.” Hozzátette, hogy a július elsejétől hatályos büntetőeljárási törvény szerint a gyanúsított kihallgatásáig az ügy felderítési szakban van, és a rendőrség ennek során végzett munkája felett az ügyészség csupán felügyeletet gyakorol, és csak akkor avatkozik be, ha valamilyen törvénysértést tapasztal, vagy ha olyan döntést kell meghozni, ami a törvény szerint az ügyész hatáskörébe tartozik. A csengeri örökösnő ügyvédje, Helmeczy László a portállal közölte: „Miután kiadták a hatóságok az európai elfogatóparancsot Sz.-né ellen, Genf kantonban elfogták. Ezt követően politikai menedékjogot kért. A svájci hatóságok azonban első fokon elutasították a kérelmét. Ezt azonban megfellebbezte. A fellebbezés elbírálására még ebben a hónapban sor kerül. Nem tartom valószínűnek, hogy menedékjogot fog kapni. Arra van esély, hogy pár héten belül kiadják. Ezt követően fogják kihallgatni gyanúsítottként.” Helmeczy korábban azt mondta, papír van a birtokában arról, hogy Kósa Lajos külföldi érdekeltségű vagyoni értékű jogot kapott volna ajándékba. És most is biztos abban, hogy a politikusnak lesznek még álmatlan éjszakái a dolgok miatt. „Sz.-né továbbra is azt állítja, hogy létezik az az összeg, amiről eddig beszélt. Gondolom, hogy Kósa úr nem véletlen járkált vele Svájcba intézni az ügyeket. Elég komoly jutalom ígéretét kapta” – tette hozzá az ügyvéd.
Szerző

Mindenki használhatja a Duna Arénát, csak lehetetlen időben

Publikálás dátuma
2018.07.20. 17:12

Fotó: Vajda József
Még hétköznaponként is csak 11 és 14 óra között mehetnek be az úszni vágyók.
A Duna Aréna a honlapján jelentette be, hogy július 23-tól a versenyzők mellett az úszókat is várják a létesítménybe – szúrta ki a Zoom.hu. A nyitva tartás viszont nem nevezhető túl barátságosnak: az úszni vágyók hétfőtől szombatig 11 és 14 óra között használhatják a medencéket és a jakuzzit.
Szerző
Frissítve: 2018.07.20. 17:27

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20. 16:49

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
Szerző