Előfizetés

Ötvenmilliárdot pumpál a kormány határmenti gazdasági programokba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.18. 21:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kabinet, amelynek tagjai nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, jövőre tízmilliárdokat költ vajdasági, kárpátaljai és erdélyi projektekre.
A szerda este publikált Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány 2019-ben 50 milliárdos, vissza nem térítendő forrást, illetve kamattámogatást ad határmenti gazdaságfejlesztési stratégiákra – konkrétabban vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, erdélyi és felvidéki programokra.
A kormányhatározatból az is egyértelműen kiolvasható, hogy ebből a pénzből építenek fel majd mindent: a külügyminisztérium tárcaközi együttműködésben kell kialakítsa és működtesse forrásokat kiosztó intézményrendszert, sőt, a külügy hozza majd létre a stratégiák megvalósításához tanácsokat adó,  a pénz felhasználását véleményező tárcaközi testületeket is. Mindehhez 20 új dolgozót is felvehetnek, akik segédkeznek a munkában. A határozatot Orbán Viktor írta alá. Döntésével önmagának is ellentmond, hiszen éppen Orbán nyilatkozott úgy Kötcsén, hogy újabb pénzügyi krízis közelít Európa felé, és itthon is be kell húzni a féket, nem fog csak úgy 10-20 milliárdokat adni a miniszterei kérésére különféle fejlesztési programokra.  Az 50 milliárdos döntés ráadásul azután született, hogy a kormánypárti parlamenti képviselők egyszerűen lesöpörték az asztalról a kezdeményezést, hogy az otthonápolás jelenlegi 52 ezres havi díja legalább a minimálbért elérje. Ami éves szinten 6-7 milliárdos pluszt jelentett volna a költségvetésnek.

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.07.18. 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.

Gyengüléssel nyitott a forint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.18. 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért.