Mégis jogsértő volt az állami földek eladása

Publikálás dátuma
2018.07.19. 08:50
Népszava fotó/Molnár Ádám
A Fidesz maga szolgáltatott rá bizonyítékot, hogy jogsértő volt a védett állami földek privatizálása az előző kormányzati ciklusban: egy jogi kiskapu törvénybe iktatásával próbálnak kibújni az érintett területek visszaszerzésének kötelezettsége alól.
A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénybe rejtette el a kormányoldal a saját korábbi jogsértését leplezni kívánó trükköt: 2018-ről 2022-re halasztják a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítását. Igaz, már a korábbi, 2018. évi határidő is a sokadik halasztás volt, időközben azonban történt valami, ami a Fidesz számára megkerülhetetlenné tette az újabb prolongálást: ha marad a kitűzött terminus, akkor a néhány éve privatizált (Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár kutatásai szerint kétharmad részben Fidesz-közelbe juttatott) állami földek közül a védett területeket vissza kellett volna venni új tulajdonosaiktól, amit a kormánypárt láthatóan szeretne elkerülni.
Bár a földeladások elvben már lezárultak, továbbra is rengeteg körülöttük a jogi bizonytalanság. Az Alkotmánybíróság már 2015-ben úgy döntött, hogy a privatizáció bevételeit csak földvásárlásra költheti az állam, ennek a rendelkezésnek máig nem tett eleget a kormány. Tavaly azt mondta ki a testület, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet(ne), amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését, és hogy az országgyűlés mulasztásos alkotmánysértésben van, mert nem gondoskodott olyan szabályozásról, amely megoldaná a Földalap kétharmados törvénnyel védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A védett földek eladásával kapcsolatban külön is kifogást támasztott az AB, kinyilvánítva: „minden olyan intézkedés alkotmányellenes, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is”. (Az alkotmánybírák arra utaltak, hogy hiába a védettség, ha magántulajdonba kerülés esetén az állam nem tudja garantálni a természetvédelmi oltalom fenntartását).
Először egyébként a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény állapította meg, hogy az államnak tennivalója van ezen a fronton, mert a rendszerváltás utáni években magánkézbe adták a védett állami földeket is, fittyet hányva az alkotmányra. Nagyjából 250 ezer hektárnyi földről van szó, amelyből 2004-ig mintegy 150 ezer hektárt apránként visszavásárolt az állam. A szóban forgó törvény 2015-öt jelölte meg végső visszaszerzési határidőként, akkor azonban a Fidesz egy olyan jelentést szavazott meg a parlamentben, amely szerint „fokozódó társadalmi igény jelentkezik az ezen területeket használó gazdák irányából arra, hogy a (…) kezelésükben és a természetvédelmi kezelési követelményeknek megfelelő gondozásukban lévő földrészleteket véglegesen megkaphassák”. Emiatt Orbánék először 2018-ra, majd a napokban 2022-re módosították a határidőt, miközben a földterületek jelentős részét már eladták, a visszavásárlás pedig gyakorlatilag leállt. A most módosított törvény egyébként az érintett földeknek az illetékes nemzeti parkok javára történő kisajátítását írná elő.

Százmillió forintért szabadulhatna meg Gyárfás Tamás digitális bilincsétől

Publikálás dátuma
2018.07.19. 08:41
Fotó: Vajda József
Óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott.
Magyarországon eddig példátlan összegű óvadékért, 100 millió forintért cserébe kerülhet le a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ha a bíróság döntése jogerős lesz – hangzott el az MTI összefoglalója szerint az M1 Híradójában. Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagja, médiavállalkozó ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság áprilisban rendelt el nyomkövető eszközzel ellenőrzött lakhelyelhagyási tilalmat.  A kényszerintézkedést a Fenyő János médiavállalkozó ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében rendelték el. Gyárfás Tamás akkor azt mondta, hogy semmi köze Fenyő János meggyilkolásához. Mint a szerda esti híradásban elhangzott, Gyárfás Tamás elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bíróság enyhítsen a számára előírt fogvatartási szabályokon és óvadékot ajánlott fel, amelyet a bíróság elfogadott. Az óvadék összegét a bíróság 100 millió forintban határozta meg. Ha a döntés jogerőssé válik és Gyárfás Tamás befizeti a pénzt, akkor lekerül róla a nyomkövető és akár külföldre is utazhat. Az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy „az ügyben a megalapozott gyanú továbbra is fennáll. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a kényszerintézkedés korábbi elrendelésekor már figyelembe vett körülmények az azóta eltelt időben sem változtak, így a magatartási szabályok enyhítése még óvadék alkalmazása mellett sem indokolt” – fogalmazott a szóvivő.
Szerző

Brutális méretűre dagadt az állami vízfej, a kormány a lerohadt közszolgáltatásokban dolgozókat építené le

Publikálás dátuma
2018.07.19. 08:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, rekordméretűre híztak a tárcák.
Sokadszorra lóg a levegőben a közszféra drasztikus leépítésének lehetősége. A versenyszféra most épp a hivatalnokokban látja a munkaerőhiány orvosságát, és nyilván a kormány is szívesen csökkentene kiadásokat, mert azok minden erőfeszítés ellenére folyamatosan csak nőnek az állam méretével együtt. A közszférában dolgozók szerint viszont a fejétől bűzlik a hal, a közigazgatás teteje az állami cégekkel együtt egyre csak burjánzik, míg a valódi közszolgáltatásokban dolgozókból valójában hiány van – írja az Index. A portál felidézi: a közszférában dolgozók létszáma folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy az előző ciklus egyik gyakran hangoztatott célja volt a drasztikus lefaragás. Még 2013-hoz képest is több tízezer fővel többen dolgoztak az államnak 2016-ban, bár az előző évhez képest bekövetkezett egy négyezer fős csökkenés. A létszámbővüléssel párhuzamosan nőtt a kifizetett juttatások tömege, 2017-re már több mint 2100 milliárd forintos ráfordítás volt betervezve erre a célra.

A közigazgatás felső szintjének elburjánzása

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a portálnak elmondta: szerinte a baj ott kezdődik, hogy az eddigi karcsúsítási tervek nem jártak együtt a feladatok csökkentésével a közszférában, és ameddig ezt nem lépik meg, addig katasztrófa lenne a létszámcsökkentés számos területen. Az MKKSZ szerint „az alacsony bérek politikája nem vált be”, a közszférában elérhető szerény kereset miatt már most mintegy 10 százalékos létszámhiánnyal küzdenek olyan humánszolgáltatási kulcsterületek, mint az oktatás-nevelés vagy az egészségügy. De ha csak a közigazgatást vesszük, akkor sincs szó arról a szakszervezet szerint, hogy túl sok lenne a hivatalnok vagy az ügyintéző, sőt, sok helyen a működőképesség határán táncolnak a kormányhivatalok. A hiány onnan is leolvasható, hogy a költségvetés 680 ezer főt engedélyez a humán közszolgáltatási területen, ehhez képest csak 610 ezer betöltött állás van, ami nem éppen arról árulkodik, hogy további leépítésekre lenne szükség, sok helyen már így is napi 10-12 órákat dolgoznak a közalkalmazottak 8 óra helyett – fűzte hozzá. Az MKKSZ elnöke szerint a közszféra növekedését a közigazgatás felső szintjének elburjánzása okozza, és egyre többen dolgoznak az állami cégeknél is. Ezt a feltételezést némileg alátámasztja, hogy 2010-hez képest majdnem megduplázódott és mintegy 10 ezer főt számlál a minisztériumok által közvetlenül foglalkoztatottak száma. A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, tárcák rekordméretűre híztak a tavalyi évre. A szakszervezet szeretné, ha a kormány befejezné a számokkal riogatást, ha viszont számokkal jönnek, akkor mondják meg konkrétan, milyen területekről és hány embert akarnak elküldeni. Ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy az elküldeni tervezett dolgozók bértömegéből finanszíroznák a már igencsak régóta esedékes béremelést a közigazgatásban, az azonban nem megoldás, ha azon az áron jut magasabb fizetés, hogy létszámhiány miatt veszélybe kerül a működőképesség – közölték.
Szerző