Előfizetés

Óbuda is kitiltotta a sörbicikliket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.12. 13:57
Shutterstock illusztráció
Minimum 50 ezer forintos bírságra számíthatnak a szabályszegők.
A VI., a VII. és az V. kerület, valamint Zugló után Óbuda is úgy döntött: kitiltja a sörbiciklizést a kerületből. Bús Balázs polgármester erre vonatkozó előterjesztését a képviselők egyhangúlag támogatták a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen, péntektől pedig már hatályos a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet erre vonatkozó része – közölte honlapján az önkormányzat. A szabályozás nem csak a járművek használóit, hanem azok üzemeltetőit is szankcionálja: a rendelet szerint helyi szabályszegésnek minősül és minimum 50 ezer forint helyszíni bírsággal sújthatóak a sörbiciklizők, illetve azok a kölcsönzők, bérbeadók, amelyek bizonyíthatóan nem tájékoztatták előzetesen, írásban a szolgáltatást igénybe vevőket a helyi tilalomról. Az önkormányzat közlése szerint a rendelet kiegészítésére azért volt szükség, mert az elmúlt napokban több bejelentés is érkezett a Polgármesteri Hivatalhoz és a polgármesterhez „a Hajógyári-szigeten hirtelen, tucatjával megjelenő és ordenáré viselkedést tanúsító sörbiciklisekkel kapcsolatban.”

Cafeteria: a parlamentben meg sem hallgatták a dolgozók véleményét

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2018.07.12. 13:03
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Kordás László szakszervezeti vezető is véleményezte volna a kormány cafeteriaelemeket sújtó adócsomagját, de nem hallgatták meg a törvényalkotási bizottság ülésén. Kordás ellenállást ígér, az MSZP támogatja.
Megalázó körülmények között utasították vissza a parlamentben a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét: Kordás László törvényalkotási bizottság előtt mondta volna el, hogy miért látja veszélyesnek a cafeteriaelemekre kirótt, emelt adóterheket – beszámolóját hiába támogatták a bizottság MSZP-s tagjai, a kormánypárti többség nem szavazta meg, hogy a szakszervezeti vezető is szót kapjon az eseményen.
Kordás Tóth Bertalannal, a szocialisták pártelnökével tartott sajtótájékoztatót, amit a Facebookon is közvetítettek: az MSZSZ elnöke szerint a cafeteriára tervezett magasabb adóterhek miatt egy átlagos munkavállaló évi 90 ezer forinttól esik el, az adócsomag növelése pedig 20 ezer céget, és kétmillió dolgozót, illetve családjaikat is érinti.
Nem értjük, hogy miért veszik el az öngondoskodás lehetőségét a nyugdíjpénztári befizetések magasabb adóteherrel, és hogy miért sújtják plusz adóval az albérleti és iskolakezdési támogatást – mondta Kordás László.
Arra is emlékeztetett, hogy a parlamenti beszámolójával nem csak Magyar Szakszervezeti Szövetség, de az ország hat legnagyobb szakszervezetének közös álláspontját szerette volna tolmácsolni -  sikertelenül. „Támogattak minket a munkáltatók és az országos közszolgálati érdekegyeztetésen az önkormányzat is mellénk állt, csak a kormány nem segít” - jegyezte meg.
Tóth Bertalan szerint egyértelmű, hogy a kormány a megszorítások útjára lépett, és ezt a magyar családokkal, dolgozókkal kezdik, nem pedig az olyan presztízsberuházásokkal, mint a stadionépítés vagy a Pénzügyminisztérium Budai Várba költöztetése. 
„Nonszensz, hogy meg sem hallgatják a 2 millió magyar dolgozót képviselő szakszervezetek álláspontját”

mondta az MSZP elnöke; hangsúlyozta azt is, hogy a szocialisták támogatják a későbbi szakszervezeti akciókat. Ilyen pedig hamarosan jöhet, hiszen Kordás László egyéb eszköz híján nyomásgyakorlást ígért a kormány felé.
Mint emlékezetes, a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány átformálná a cafeteria-rendszert: a kormányzati javaslat szerint több kedvezményes vagy adómentes juttatási forma adókedvezményét is megszüntetik – például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, vagy a nyugdíj-, illetve egészségpénztári hozzájárulás kedvezményét, valamint a lakáscélú, az albérlet vagy a diákhitel támogatásra nyújtott kedvezményt.
A tervek csak az óvodai, bölcsődei térítés adómentessége maradna meg. Így viszont se a munkaadóknak, se a munkavállalóknak nem lenne érdeke ezeket a cafeteriaelemeket választani, hiszen ugyanannyi, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene fizetni utánuk, mint a bér után 
A változás csak a Szép-kártya-zsebeit nem érinti, ami felveti annak gyanúját, hogy a belföldi vendéglátásba és turizmusba egyre erősebben bekapcsolódó NER-arisztokrácia a saját haszon érdekében dolgozta át az adócsomagot.  

Ha keresel, rád nyomják az inkasszót, és kész

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.07.12. 12:00

Fotó: Németh András Péter -illusztráció
Miből éljen az a család, ahol az apa teljes jövedelmét levonják egy végrehajtás miatt? A jelek szerint a végrehajtásról szóló törvény túlkapásra ad lehetőséget.
Paczári Sándor tíz évig közmunkásként és napszámosként dolgozott. Falujában, a csakis romák lakta, Baranya megyei Alsószentmártonban a helybéliek 80-90 százaléka rendszerváltás óta hasonló helyzetben volt. Tavaly a bólyi ipari parkban néhány cég kapacitást bővített, s Paczári végre igazi állást talált. A férfi nettó 140-150 ezer forintos keresete a közmunkásbér csaknem triplája volt, így Paczári családjának életszínvonala sokat javult. A feleségével egy kislányt nevelő, 45 esztendős férfi elégedett volt új helyzetével, idén áprilisban mégis kilépett a munkahelyéről.
Egy végrehajtás kényszerítette erre. Paczári és felesége még 2003-ban felvett a DRB Banktól félmillió forint személyi hitelt, nyomorúságos házuk rendbetételére. A férfi egy közeli kőbányánál dolgozott, ám a cég pár évvel később megszűnt, Paczári munkanélkülivé vált, és attól fogva nem tudta törleszteni hitelét. Az adósság elszaladt, s jelenleg már 2,1 milliónál jár. Hogy tavaly bejelentett munkát kapott, végrehajtás indult ellene. Idén áprilistól le is vonták a fizetése 33 százalékát. Ezt ő elfogadta, igazságosnak tartotta. A férfi levonással csonkított fizetése, 98 023 ezer forint április 9-én érkezett meg a feleség OTP-nél vezetett számlájára, ám arról Paczáriék csak 60 ezret tudtak levenni, mivel a végrehajtó a számlára inkasszót tett, s annak okán a bank elutalt 34.761 forint a tartozásra. Paczáriék nem értették mi történt, de belenyugodtak, hogy áprilisban ennyi pénzből és az asszony 37 ezer forintos gyeséből kell gazdálkodniuk.
Május még keményebb próba elé állította a családot. Ezúttal 99.629 forint volt a férfi fizetése a levonás után. Amint megkapták az sms-t a bér érkezéséről, mentek a bankautomatához, ám a számlán már csak nem egész 8 ezer forint volt. Az OTP ugyanis 91.641 forintot utalt el a végrehajtásra. Paczáriék ezt már a bankban tudták meg. Futottak a végrehajtóhoz, aki azt felelte, hogy ő a törvény szerint járt el, a bank viszont többet vont le, mint amennyit a jog enged. A szabály az, hogy a számláról korlátozás nélkül le lehet vonni az öregségi nyugdíj minimumának (28.500) négyszerese, vagyis a 114 ezer forint feletti részt. Az említett összeg alatti részből viszont a 114.000 és a 28.500 különbségének a felét, 42.750 forintot szabad leemelni, tehát a számlán ott kellett volna hagyni 56.879 forintot. Ha a bank többet emelt le, akkor vissza kell fizesse a tévesen levont összeget. Paczáriék visszamentek a bankba, de ott erre nem voltak hajlandók.
Paczári Sándor nem tudott mit tenni, kilépett munkahelyéről, és beállt napszámosnak, hogy gyorsan pénzhez jusson. Megél, mivel ilyenkor a földeken jut minden napra alkalmi munka, és 8 órára megkap 6-7 ezer forintot. Ősz közepétől már nehéz lesz, mert ritkul a napszám, esik a bér.
Sándor és családja
Paczáriák megkeresték a Szentmárton Alapítvány jogsegélyszolgálatát, hogy segítsen visszakapni azt a pénzt, amit az OTP – a végrehajtó szerint – jogtalanul vont le a számlájukról.  A bank azonban ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen járt el. A pénzintézet szerint a levonástól mentes összeg „egy hatósági átutalási megbízás teljesítése során egyszer illeti meg a kötelezettet”. A mentes összeghez áprilisban nem is nyúlt az OTP, májusban viszont az ő törvényértelmezésük szerint már nem járt a mentesség.  Ezt az értelmezést megkeresésemre az OTP nekem is megerősítette. Ugyanakkor az ügyben eljáró végrehajtó és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar kérdésemre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mentesség minden hónapban jár az adósnak a 114 ezer forint alatti összegre. Ha az OTP és a bíróság különbözőképp értelmez egy törvényt, akkor milyen esélye van a megértéshez és érdekei képviseletéhez a nyolc osztályt végzett Paczári Sándornak? A férfi a Szentmárton Alapítvány jogsegély szolgálatához fordult, eddig azonban a civil szervezet se győzte meg a bankot. A történet felvet egy az előbbinél súlyosabb kérdést is. Jelesül azt, hogy amikor Paczári Sándor fizetésének egyharmadát a végrehajtó utasítására levonja a munkaadó, majd a számlára érkező maradék fizetéséből is leemelnek még – ha a törvényt jól értelmezzük – 42.750 forintot, akkor a férfi bérének nagyjából kétharmadát vonják el. Ez pedig – az általunk megkérdezett jogászok szerint – kettős végrehajtás, ami vélhetően alapjogot sért. Hisz egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti az illető emberi méltósághoz való jogát. Amúgy a végrehajtásban automatikus gyakorlat, hogy valakinek egyszerre vonják a fizetéséből az egyharmadot, s egyszerre tesznek inkasszót a számlájára. Ha arra a számlára semmi más nem érkezik, csak a fizetés (Paczáriéknál ez történt), akkor a bérnek csak harmada marad meg. Hogy ez az igazságtalanság megszűnjön, a végrehajtásról szóló törvény módosítására lenne szükség, véli több általunk megfaggatott – ám a beosztása miatt csak névtelenül véleményt mondó – jogász. Tegyük hozzá, hogy hosszas jogi eljárással meg lehet szüntetni a kettős végrehajtást, ám erre az alacsony jövedelmű, iskolázatlan emberek nem képesek időt és pénzt áldozni. Ők inkább azt választják, hogy a fekete munkavállalók lesznek, vagy más nevén futó számlára kérik fizetésüket. Vagyis a végrehajtás törvényi és jogalkalmazói ellentmondásai jogkerülő magatartásra ösztönzik az érintetteket, s ez semmiképp sem érdeke a társadalomnak. Amiképp az se, hogy az eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek.