Erdélyről nevezett el Putyin egy ezredet

Publikálás dátuma
2018.07.03. 13:59
Katonai felvonulás Moszkvában
Fotó: SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
Dedikált pár katonai egységet többek közt Ukrajnának, Lengyelországnak és Németországnak is az orosz elnök: azt mondja, szovjet hadsereg előtt tiszteleg a döntéssel.
Többek közt az Oroszországgal szomszédos államok városairól vagy régióiról nevezte el a hadserege ezredeit Vlagyimir Putyin orosz államfő - szúrta ki a Radio Free Europe hírét a maszol.ro. Putyin június 30-án írta alá az egységek elnevezéséről szóló dekrétumot, melyet hétfőn hirdettek ki.
A provokatív lépéssel például a 6. tankezred Lvov, a 68. számú pedig Berlin nevét kapta. Az indoklás szerint a "dicső katonai és történelmi hagyományok megőrzését", illetve a kötelességtudat és a hazaszeretet erősítését célozza mindez.
Ugyanakkor különösen visszás például Ukrajna emlegetése - jegyzi meg a Radio Free Europe - tekintve, hogy mióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, már 10 ezernél többen vesztették életüket a jelenleg is tartó harcokban. De feltehetően Lengyelországban sem fogadják majd kitörő lelkesedéssel a hírt, hogy az orosz hadsereg egy részét Varsónak dedikálta Putyin, tekintve, hogy keleti szomszédjuk agresszív külpolitikai törekvéseinek hála akár 2 millió dollárt is fizetnének, csak hogy befogadhassanak egy NATO-alakulatot.
Szerző

Iráni tábornok: Izrael ellopja a felhőket

Publikálás dátuma
2018.07.03. 11:04
Teheráni utcakép Ali Hámenei "legfelső vezető" portréjával és két kiállított ballisztikus rakétával.
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Az iráni meteorológiai szolgálat cáfolja a polgári védelemért felelős dandártábornok merész kijelentését.
A polgári védelemért felelős dandártábornok, Gholam Reza Jalali egy konferencián fejtette ki nézeteit, melyek szerint Irán időjárása „gyanús”, és ez „külföldi beavatkozás számlájára írható” - írja a Libération cikke nyomán a Mérce. A tábornok állította, több „tudományos központ” megfigyelései is „alátámasztják az ő hipotéziseit”.
Mindehhez még azt is hozzátette, hogy Izrael nem csak az esőfelhőket, de a havat is ellopja.
„Egy ország csapadékfelhőit képtelenség ellopni”

- jelentette ki Ahad Vazife, az iráni meteorológiai szolgálat vezetője.

„Irán hosszútávú kiszáradással van sújtva, de ez globális jelenség. (…) Az ilyen megközelítések nemhogy segítenének, de pont, hogy akadályozzák Iránt a probléma megfelelő kezelésében” - tette hozzá Vazife. Cinikusan megjegyezte: Jalali bizonyára exkluzív dokumentumokkal rendelkezik a tárgyban.
Iránban nem ez az első különös találkozása a hadseregnek a tudománnyal. Legutóbb Hassan Firouzabadi, az országot irányító Ali Hoszajni Hámenei legfőbb vezér katonai tanácsadója azt állította:
Gyíkokkal kémkedik Amerika.

Sajnos ez utóbbi képtelenség már halálos áldozatot is követelt, miután egy bebörtönzött tudós és környezetvédő rejtélyes körülmények között, váratlanul "öngyilkos" lett.
Szerző
Témák
Irán Izrael felhők

Feltámad a Három Tenger

Publikálás dátuma
2018.07.03. 08:49

Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP
Ma a lengyelországi Rzeszówban rendezik meg a Három Tenger Kezdeményezés regionális fórumát, amelyen részt vesz Andrzej Duda lengyel elnök.
A három tenger elnevezés arra utal, hogy a Fekete-, a Földközi- és a Balti-tenger által körbefogott uniós tagországok szorosabb együttműködésre törekednek. Ezek az államok a következők: a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország), a balti államok (Észtország, Lettország Litvánia), továbbá Ausztria, Románia, Szlovénia, Bulgária és Horvátország. A 2016. augusztus 25-én aláírt kezdeményezés célja Közép- és Kelet-Európa szerepének erősítése az EU-n belül. Továbbá, hogy a hagyományos Nyugat és Kelet közötti együttműködés mellett rámutassanak az Észak és Dél kooperációjának fontosságára.
A kezdeményezés Lengyelország regionális pozícióit hivatott erősíteni. Bár tavaly Donald Trump amerikai elnök is részt vett rajta, konkrét eredményeket nem hozott a tanácskozás. Talán azért sem, mert a kezdeményezéstől mindenki mást és mást remélt. A balti országok a növekvő orosz fenyegetés miatt csatlakoztak hozzá, Lengyelország ezt is remélte tőle, de Magyarországgal együtt egészen más elképzelései is vannak. Varsó és Budapest az EU szégyenpadjára került a menekültkvóták elutasítása, valamint a demokráciaellenes intézkedések miatt. A két országban tetőfokára hágott az Unió-ellenes kampány, vezetőik pedig úgy vélhetik, ez a fórum alkalmas arra, hogy egyfajta ellensúlyt képezzenek az EU-n belül. Szakértők szerint azonban Lengyelország részéről az első számú célpont valójában nem is Brüsszel, hanem Berlin. A lengyel kabinet ugyanis honfitársaik németellenes érzületére épít.
Lengyelország már a két világháború között a közép- és kelet-európai országok együttműködéséről álmodott, hogy így csökkentsék a Szovjetunió és Németország befolyását. Ugyanakkor a lengyelek történelmi okok miatt is közelednének a balti államokhoz. 1385-ben jött létre a Lengyel-Litván Unió, amely Lengyelország harmadik felosztásáig, 1795-ig állt fenn. Az unió fő oka a Német Lovagrend fenyegetése volt, no és az, hogy Nagy Lajosnak, Magyarország és Lengyelország királyának nem volt fiúgyermeke. A későbbiekben azért távolról sem volt ennyire békés a viszony Litvánia és Lengyelország között, 1919-20-ban háború is dúlt közöttük. 
A mostani kezdeményezés felélesztése Andrzej Duda 2015-ben megválasztott lengyel elnök nevéhez fűződik. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy Lengyelország számára nem élveznek prioritást a visegrádi négyek. Varsó inkább a saját maga által életre hívott formátumot erősítené. Kérdéses azonban, hogy a Három Tenger Kezdeményezésnek akár rövidebb távon lehet-e jövője. Csak félszívvel (vagy még úgy sem) vesz részt benne Csehország. Prága amiatt tekint kissé ellenségesen a fórumra, mert úgy véli, hogy már Lengyelország 1920-as évekbeli álmai is az ország nagyhatalmi törekvéseire utaltak. Duda elnök tavaly azzal igyekezett kivédeni e felvetéseket, hogy valójában az EU-n belüli együttműködésről van szó, nem arról, hogy Lengyelország egyenlőbb akarna lenni az egyenlők között. Varsó szerint nem politikai célokat tűznek ki, hanem az infrastruktúra, az energiafüggetlenség, valamint a biztonsági együttműködés erősítését kívánják elérni - utóbbi egyértelműen a Kremlnek szól.
Románia ugyanakkor jobban érdeklődik a fórum iránt. Amikor Klaus Johannis elnök június elején Varsóban Andrzej Dudával tárgyalt, azt közölte, hazája érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben való aktív részvételben. Varsó mindenesetre nem adja fel az esélyét annak, hogy mindebből egy megkerülhetetlen regionális fórum jöjjön létre. Amikor múlt héten Krzysztof Szczerski elnöki tanácsadó Lettországban járt, azt közölte, a kezdeményezés célja, hogy javítsa az együttműködést a Fekete-, a Balti-, valamint az Adriai-tenger országai között. Varsó számára részsiker, hogy a mai tanácskozáson Borut Pahor szlovén államfő is részt vesz.

Uniós eljárás Varsóval szemben

Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt, amelynek értelmében a héten kényszernyugdíjaznák a testület minden harmadik jelenlegi tagját - jelentette be hétfőn Brüsszelben Mindezt Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő. Az MTI szerint a lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van válaszolni az ismertetett kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Frissítve: 2018.07.03. 08:57