A szülőtartási per egy segélykiáltás

Publikálás dátuma
2018.07.02. 12:49

Fotó: Kállai Márton
A törvényi szigorítás óta eltelt két évben nem kérte több idős ember, hogy bíróság kötelezze a gyerekeit a támogatására, de a fiatalok gyakrabban rohannak ügyvédhez tanácsért, ha összevesznek a mamával vagy a papával.
Csúnyák a családjogi perek. Elrontott kapcsolatok éjsötét bugyrait hozzák felszínre, sokszor egy egész élettel kell szembenézni. Azoknak az idős embereknek biztosan, akik eljutnak odáig, hogy szülőtartási pert indítanak a gyerekeik vagy unokáik ellen. 
A nagymama jó ideje idősotthonban élt, a nyugdíja alig nőtt, a gondozási díj viszont rendszeresen emelkedett. A lánya súlyos betegen maga is segítségre szorult, ahogy második férje is, maradt az egykor imádott unoka, akitől segítséget kérhetett. Ki tudja, hol romlott el minden, a lány lerázta a mamát, per lett belőle. A bíróság előtt színt kellett vallania, kiderült az orvos férj valós jövedelme, az évi többszöri külföldi nyaralás, ahogy az is, milyen ékszereket kapott valamikor a nagymamától. Végül havi 40 ezer forintot sikerült kiharcolni az idős hölgynek – mesél egy tipikus történetet Sinka Tamás debreceni családjogi ügyvéd.
A Hajdúságban és a fővárosban is dolgozó jogász praxisában hosszú ideje évente 20-30 ilyen ügy fordul elő, azt mondja, ennyi volt a szülőtartás Alaptörvénybe foglalása és a Polgári Törvénykönyv 2016. júliusában hatályba lépett módosítása előtt is. A régi családjogi törvény is tartalmazta a rokontartás szabályozását, az a kiegészítés pedig, hogy idősotthon, vagy a gondozást végző harmadik személy is perelheti az idős ember gyerekeit, unokáit, egyszer sem bukkant fel az általa vitt ügyekben, kizárólag a gondozásra szorulók akarták bíróságon elérni az igazukat. 
Illés Blanka fővárosi ügyvéd szerint sem emelkedett, sőt az ő praxisában inkább csökkent a rokontartással, ezen belül is a szülőtartással foglalkozó ügyek száma a módosítás megjelenése óta eltelt két évben. Az általa vitt 200 perből átlagosan évi tíz esetben kerül elő a szülőtartás, akkor is többnyire az unoka láthatásáért indított eljárás egyik szálaként, mintegy bosszúból. Olyan ügye nem volt, amikor a gondozást végző idősotthon kezdeményezett pert a családtagok ellen, elvétve az idős ember halála után, a hagyatéki eljárásban jelentkeznek az intézmények az elmaradt gondozási díjért. Sokkal többen kérnek azonban ilyen kérdésekben tanácsot, főként a megijesztett felnőtt gyerekek, akik néhány fenyegetően hangzó szülői figyelmeztetés után szeretnék tudni, mi történik valójában, ha beperli őket az anyjuk vagy apjuk. Ennél több testvérek között kirobbant vita kerül bíróság elé, ha az egyik gyerek aránytalanul nagyobb terhet vállal a szülő gondozásából, eltartásából, mint a másik. 
A Ptk. rögzíti azt is, hogy ha valaki a gyermekével szemben tanúsított magatartásával érdemtelenné válik a segítségre, a bíróság elutasítja a tartási igényét. Ez érvényes Illés Blanka egyik mostani ügyében is, amikor anya és lánya viszonya végletesen megromlott, s a kétségbeesett anya tartási pert indított a gyermeke ellen. Csakhogy közben a kérésnek úgy akar nagyobb nyomatékot adni, hogy hetente többször megpróbálja berúgni a lánya lakásának ajtaját, fenyegető leveleket dob be a postaládájába. 

Sorbanállás

A 2012 januárjától hatályos alaptörvény kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. A sommás kijelentést azonban számtalan feltétel árnyalja. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) negyedik, családjogi fejezete szerint rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs”. A jogaszvilag.hu június közepén cikksorozatot kezdett közölni a Kúria joggyakorlat elemző csoportjának rokontartással kapcsolatos megállapításairól. Az eddig megjelent három rész a lapunk által megkérdezett ügyvédek álláspontját egyrészt további részletekkel egészíti ki, másrészt viszont azt is kimondja, hogy az alaptörvényben rögzített általános elvárás ellenére valójában a szülőtartás nem alanyi jog. A felnőtt gyerek saját szükségleteinek kielégítése elsőbbséget élvez a szülőtartással szemben, és nem kérhet pénzt az a szülő sem, aki „saját maga idézte elő a pénztelenségét, mert felelőtlenül költekezett, eladósodott, a javait elkótyavetyélte”. Az se számítson semmi jóra, aki bizonyíthatóan verte a gyerekét, kiskorában nem gondozta, nem nevelte és nem gondoskodott az eltartásáról.  

Mindkét megkérdezett ügyvéd kiemelten említi, hogy a szülőtartással kapcsolatos perek egyre többször a külföldön dolgozó gyerekekkel szemben indulnak. Sinka Tamás azt tapasztalja, hogy minél szegényebb településről mentek el a fiatalok, annál többször kísérelnek meg szülőtartást kérni az ottmaradt idősek. Egyik legemlékezetesebb esetében a gyerekek hosszú évekkel ezelőtt Franciaországba költöztek, egyre ritkábban jöttek haza meglátogatni a szülőket, a végén már csak évente kétszer-háromszor csörgött a telefon és elmaradtak az 50-80 eurót rejtő borítékok is. Anyjuk magára maradt, tartási szerződést kötött valakivel, aki utolsó éveiben gondozta. Halála után azonban megjelentek a felháborodott gyerekek az örökségért, már a magyar nyelvet is törve támadták meg a szerződést és követelték a jussukat. Az ügyvéd szerint azonban az alapállás ilyenkor az, hogy ha a gondozásának terhe nem kellett, a javai se kelljenek az elhunyt idős embernek.
A baj többnyire akkor kezdődik – említ épp folyamatban lévő pereket Illés Blanka is -, ha a hosszabb ideje más országban dolgozó felnőtt gyerek új lakóhelyén talál magának párt, aki nem jön ki társa szüleivel. Ilyenkor aztán a fiú már nem jár haza, hogy segítsen takarítani az anyjának, a lány meg nem jön, hogy rendbe tegye a kertet a szülői háznál. Ekkor fordulnak ügyvédhez, bírósághoz a magukra maradt idős emberek. Segélykiáltás ez, hisz a figyelem sokszor jobban hiányzik, mint a követelt tartási összeg – értékeli a helyzetet az ügyvédnő.
Mindkét jogász arra emlékeztet, hogy a korábbi jogszabályokban is rögzített tartási sor nem változott, vagyis a bíróságok ilyen esetben megvizsgálják az illető jövedelmi viszonyait, és azt, hogy kiről kell még gondoskodnia. Ebben a listában ma az idős szülőt megelőzi a kiskorú, majd a nagykorú, de tartásra szoruló gyermek, a házastárs, élettárs és még a volt házastárs, élettárs is.
Az ügyvédek ezen a ponton tartanák indokoltnak a mostani szabályok megváltoztatását például azzal, hogy kivennék a szülőket megelőző helyről a volt házastársat, élettársat. Sőt Illés Blanka még a nagykorú gyerekeket is hátrébb sorolná a gondozásra, pénzre szoruló szülőknél, mondván, hogy manapság sok huszonéves húzza el kényelemből a végletekig az egyetemi tanulmányokat, pedig ha dolgozna a tanulás mellett, a családnak maradna pénze a nagyi segítésére i
Orbán Viktor bejelentése szerint az elkövetkező másfél évben áttekintik és felülvizsgálják az alaptörvény egyes részeit, hogy megtudják, milyen pontok váltak be és mi az, ahol változtatni, finomítani kell, mert az élet nem igazolta vissza a jogalkotói szándékot. Az egyik felülvizsgálatra javasolt rész szinte biztosan a szülőtartásra vonatkozó passzus lesz.

Döntött a bíró

 Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a szülőtartási pereket külön nem tartják nyilván, de a 2016-2017-ben érkezett és 2018. május 31-ig befejezett, rokontartással összefüggő perek száma 699 volt. „Ez nemcsak a szülőtartás, hanem a házastársi vagy testvértartási, illetve a tartás megszüntetése iránti pereket is magában foglalja. Az ügyek csaknem harmada egyezséggel zárult, míg marasztaló ítéletet 53 esetben hoztak a bíróságok, a kereseti kérelmet pedig 45 esetben utasították el” - olvasható az OBH kérésünkre készített összefoglalójában.  

A fejük felett vitáznak, de tudják, hogy róluk

A 150 gondozottból tíz idős ember családja keveredett vitába az utóbbi két évben a Bács-Kiskun megyei Ballószögön működő Aranykor Időskorúak Otthonát fenntartó alapítvánnyal. Ennek egyik névtelenséget kérő munkatársa felidézte: volt rá példa, hogy a család összefogással sem volt képes előteremteni a 180 ezer forintos gondozási díj és a néni 90 ezer forintos nyugdíja közötti különbözetet, ők végül olcsóbb bentlakásos otthont kerestek. Ennél nehezebb volt megállapodni, amikor a környéken bezárt önkormányzati otthonokból hozzájuk került idős emberek családja nem tudott vagy nem akart fizetni, volt, hogy fel kellett kutatniuk a hozzátartozókat. Van, aki után ma sem kapják meg a teljes összeget, de nem teszik utcára. A legnehezebb, hogy az otthonban élők tudnak a sorsukról szóló vitáról, az nagyon rosszul érinti őket, különösen, ha rokonaik goromba szavait kell végighallgatniuk - mondta a szakember. Egy másik dél-alföldi kisváros önkormányzati idősotthonának vezetője arról számolt be, hogy 75 gondozottjuk miatt még nem volt vita, pedig az elkért díj és a tényleges költség között itt is majdnem 90 ezer forint a különbség. Csakhogy náluk a település kipótolja a helyiek díját, ha a család sem tud mélyebben a zsebébe nyúlni. Az nem egyszer megtörténik, hogy az elmaradt térítési díjakat a hagyatéki eljárásban próbálják megfizettetni. Egy kisvárosban mindenki ismeri a másikat – mondta az intézetvezető -, így per nélkül is meg tudják ítélni, mire számíthatnak, ha a náluk lakó idős ember gyerekei közmunkások, vagy közismert, hogy nem ő nevelte őket, hanem a nagymama, netán gyerekkorukban részegen rendszeresen agyba-főbe verte őket.  A Tiszáninneni Református Egyházkerület Bőcsi Idősek Otthonának vezetője, Kovács Katalin 16 éve dolgozik idősellátásban. Hatvan gondozottjuk felének nyugdíja fedezi az intézményi díjat, a többieknek kiegészíti a család az összeget, de komolyabb konfliktus még soha nem alakult ki náluk. Ha másképp nem megy, akár a három gyerek mindegyikével külön kötünk szerződést - avatott be a részletekbe.    
Frissítve: 2018.07.02. 13:07

Így vinné az iskolákba a hazafiasságot Simicskó

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:22
Simicskó István
Fotó: Molnár Ádám
„A történelem tantárgy például kiváló lehetőség” – mondta a kormánybiztos.
Hosszú interjút adott a Magyar Időknek Simicskó István kormánybiztos. A volt honvédelmi miniszter ebben arról is beszélt, hogy új megbízatásában egy hazafias nevelési módszertan létrehozásán dolgozik.
„Nagyon kevés olyan hely van a világban, ahol konkrét tantárgy a hazafias nevelés vagy a honvédelmi nevelés. Ahol létezik, alapvetően közismereti tantárgyakban, történelemórák keretében, földrajzórán, állampolgári ismeretek és egyéb más tantárgyak között helyezik el ezeket. Ott viszont, ahol a tantervben ezek a szempontok is jelen vannak, meggyőződésem, hogy erősebb és egészségesebb nemzettudatú fiatal emberek hagyják el az iskolákat”

–magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mikortól lehet ezt elkezdeni, Simicskó azt mondta, „akár általános iskolában; a franciáknál például már óvodáskortól beépítik, a nemzeti ünnepeik megtartásán keresztül”.
Szerinte össze kell rakni „egy olyan puzzle-t”, amiből kijön egy értelmes, egészséges, hazafias nevelési módszertan.
„A történelem tantárgy például kiváló lehetőség arra, hogy kiegészítésképpen egy olyan anyagot tegyünk hozzá, amely egyébként tudat alatt, a szívükben erősíti meg a fiatalok hazájuk iránti elkötelezettségét”

– vélekedett Simicskó.

Úgy véli, hogy ha „csak egyetlen fiatal lelkét meg tudjuk érinteni, és át tudunk adni neki valamit abból a tapasztalatból, amivel rendelkezünk, akkor a mi nemzedékünk már nem élt hiába. Harcművészként tudom, ahhoz, hogy egy ügy tovább éljen, legalább két ember kell: egy mester és egy tanítvány”.
Simicskó szerint a globalizált, túlzott mértékben liberális elveket valló világban nagy erők ügyködnek azon, hogy ne a közösségeket, a nemzeti közösséget, a családokat és a nemzettudatot erősítsék. Azt mondta, nagyon sok jel mutat arra is, hogy a nyugati civilizáció alapvető problémája leginkább a hitehagyottság. „Ennek persze vannak jelei, és én azt gondolom, hogy a gyermekeinket alapvetően egészséges nemzettudatra kell nevelni, ami azzal kezdődik, hogy tisztában vagyunk a saját nemzeti közösségünk értékei­vel, tehát értékrendet tudunk átadni nekik” – tette hozzá.
Mint megírtuk, lejárt a határidő, ameddig az iskoláknak és óvodának be kellett nyújtani saját terrorellenes akciótervüket. Mint az már az év elején kiderült, az intézményvezetők legfontosabb feladata egy ilyen helyzetben az, hogy temérdek jelentés legyártásával felvegyék a harcot a fokozódó nemzetközi terrorveszély jelentette fenyegetéssel.
Szerző

A kampány elmúlt, a bűz maradt

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:19

Fotó: Szalmás Péter
Civil engedetlenségi mozgalom indítására készülnek Balatonfűzfő térségében, mert már nem tudják elviselni a hulladéklerakó szagát.
„Oltári büdös van(…) Ez nem elviselhető!”

– írta nemrégiben egy elkeseredett helyi lakos a királyszentistváni hulladéklerakó ellen tiltakozók Facebook-csoportjában. Dühe érthető, és korántsem váratlan: az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. telepe miatt már régóta szenvednek a környéken élők, ám hiába kérnek, könyörögnek, írják beadványok százait, tiltakoznak, semmi sem történik. Pontosabban, van, ami változik: a helyiek szerint egyre nagyobb a bűz. Bár a cég rendre cáfolta a vádakat, többek szerint a telep a kapacitásához képest jóval több hulladékot fogad, a háztartási szemetet pedig sokszor feldolgozás nélkül borítják ki.
A 2011-ben 8 milliárd forintnyi uniós pénzből Királyszentistván határában megépített hulladékfeldolgozó körüli településeken – Litéren, Papkeszin, Vilonyán – már olyan erős a szag, hogy a kertben félórára kiteregetett ruhába is beleeszi magát, mindenütt hemzsegnek a legyek. Sőt, már a Balaton-partig is eljut a szentistváni hulladékhegy bűze.

A rendszer bűzlik, nem csak a szemét

A királyszentistváni szemét-ügyet jól ismerő, korrupcióellenes ellenzéki képviselő Hadházy Ákos úgy véli: a telepet valójában nem merik majd bezárni, mert akkor vissza kellene fizetni az uniós támogatást. Amikor Hadházy 2016 végén járt a helyszínen, rendőrt hívtak rá. „Nem csak a szeméttől bűzlik a szemétbiznisz” fogalmazott a politikus, aki szerint az itteni eset nem egyedi. Mint mondta, 2015 óta az állam szedi be a hulladék után a díjakat, majd osztja vissza a szolgáltatóknak, ám alulfinanszírozza a szemétgyűjtő társaságokat, így azok nem tudják megfelelően ellátni kötelezettségeiket. Hadházy Ákos szerint az ellehetetlenítéssel végeredményben az a cél, hogy kormányközeli kézbe kerüljenek a szektor vállalkozásai is. A képviselő iparági információi szerint már megvannak azok a kormányközeli szereplők, akik a kivéreztetett szemétszállító ágazatot átvehetik.

A helyiek dühe ma már nemcsak a kilátástalannak tűnő harc miatt egyre nagyobb, hanem azért is, mert átverve is érzik magukat. Tavasszal az országgyűlési kampányban a fideszes Kontrát Károly államtitkár és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Ovádi Péter is bejelentette: bezárják a szeméttelepet. A helyiek bizakodni kezdtek, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) tavasszal a térségi önkormányzatoknak írt levelében is említést tett a telep bezárásáról – igaz, határidőt nem említettek.
Csakhogy egyre inkább úgy tűnik: a telep bezárása puszta kampányígéret volt, tényleges lépésnek ugyanis semmi jele.

Az NHKV vezetése pedig lapunk érdeklődésére most nem is beszélt bezárásról, csak annyit közölt, az ügyben áprilisban volt egyeztetés a környékbeli önkormányzatokkal és a megfelelő engedélyek birtokában később már nem kerül „szagos” biológiai hulladék a telepre. A helyiek alighanem ezzel is beérnék, hiszen nem a teleppel, hanem a szaggal van bajuk – csakhogy a bűz azóta sem mérséklődött.
A kampányban egyébként nem csak a fideszes politikusok és az NHKV járt el sajátos módon. A környékbeli önkormányzatok még tavaly 2,5 millió forintért megrendeltek egy független szakértői anyagot, hogy ha kell, akkor bíróság előtt is bebizonyíthassák: a telep az olykor Balatonfűzfőig, sőt, Balatonalmádiig is eljutó bűz forrása. A közpénzből rendelt jelentés a fűzfői önkormányzathoz került, ám az nem adta ki a választások előtt. Ezt azzal indokolták: a vizsgálat akkor még nem zárult le teljesen. Egy februári közmeghallgatáson viszont a jelentést elkészítő szakértő, Latorczai János kibökte, hogy „nem kívánnak részesei lenni adott esetben akár választási vagy akármilyen megnyilvánulásnak”. Ez egyébként már csak azért is meglepő, mert – a máskülönben ismert és elismert igazságügyi szakértő – Latorczai János egyben a veszprémi KDNP elnöke is.
Emiatt a környékbeli ellenzék szerint a jelentés eltitkolása csak arra volt jó, hogy a fideszes képviselők zavartalanul kampányolhassanak a telep bezárásának ígéretével is. A történtek miatt mind türelmetlenebb és dühösebb lakók azt tervezték, civil engedetlenségi mozgalmat hoznak létre, tüntetéseket szerveznek. A környék önkormányzatai – úgy tudjuk – közös nyilatkozattal próbálnák csillapítani az indulatokat: ha júliusban is bűzleni fog a telep és a környék, úgy bíróságnál kezdeményezik a lerakó bezárását.
„Mindannyiunk érdeke, hogy lépjünk”

 – mondta egy településvezető, aki szerint az emberek már árulónak tartják őket, holott évek óta küzdenek a teleppel. A helyzet feloldása nem lesz könnyű. A szeméttelepet működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. sokáig még azt is tagadta, hogy egyáltalán a Királyszentistván határában emelkedő óriási hulladékhegy okozza a bűzt.
Itt érdemes megemlíteni: a cég az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társuláson keresztül a régió nagyobb városainak tulajdonában van, vagyis végeredményben egyik településcsoport áll szemben a másikkal.

Modern bűz

2011-ben még „Közép Európa legmodernebb hulladékfeldolgozójának” írták le a fűzfői ipari övezetbe épített telepet, ami 158 környéki önkormányzat évi 120 ezer tonnányi szemetét dolgozza fel.

A telepen ottjártunkkor nagyüzem volt: egy óra alatt fél tucat sitt- és lakossági szállító kukásautó érkezett. A szeméthegyet ellepték a sirályok és a varjak, ami számukra táplálékot jelentő – büdös – biológiai szemét jelenlétére utal. Megkerestük az üzemeltető céget és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, ahol határozottan cáfolták, hogy kezeletlen biológiai hulladék kerülne a depóba. A telep esetleges leállításáról a tulajdonos-üzemeltető csak annyit mondott: az ügyben az NHKV szakmai iránymutatásait követik, ám "a konkrét feladatokat és a feladatok ütemezését egyelőre nem ismerik, annak kidolgozása folyamatban van."
Frissítve: 2018.07.02. 11:23