Előfizetés

Hatszáz tüntető nő rohanta meg az amerikai szenátus épületét

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2018.06.29. 13:45
Fotó: Ashley Woolsey / CrowdSpark / AFP
A fehér ruhás tiltakozók skandálva tüntettek Trump zéró tolerancia elve ellen. Végül rendőrök vették őrizetbe mindannyiukat, köztük egy demokrata párti képviselőt is.

Közel hatszáz tüntető rohanta meg csütörtökön az amerikai szenátus épületét Washington DC-ben. A zömében női demonstrálók Donald Trump szigorú bevándorláspolitikája ellen tiltakoztak, és performansz keretében is emlékeztettek a mexikói határon szétszakított családok tragédiájára: olyan fóliatakarókat viseltek, amiket az amerikai bevándorlási hivatal munkatársai adnak a szüleiktől elszeparáltan fogva tartott bevándorló gyerekeknek.

„Tisztán mondd és hangosan, a bevándorlóknak itt helye van” – skandálták a tüntetők a szenátus márványpadlós aulájában, velük demonstrált Pramila Jayapal demokrata képviselő és politikai aktivista is. Miután a tiltakozók rendőri felszólításra sem akarták elhagyni az épületet, a kivezényelt rendőri egységek mind az 575 tüntetőt őrizetbe vették. Egy nap után mindannyian óvadék ellenében szabadulhattak, de hogy ki tette le értük az óvadék összegét, az nem tisztázott, írja a Reuters.

A zéró tolerancia-politikája miatt jelenleg közel 2000 bevándorló gyermeket tartanak fogva, elszakítva családjuktól, köztük egy illegális bevándorlónak minősített magyar család gyermekét is. Az embertelen elnöki rendelet miatt eddig az Egyesült Államok 17 tagállama perelte be a Trump-kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartják az eljárást.

EU-csúcs: zárt menekülttáborok felállításáról döntöttek

Publikálás dátuma
2018.06.29. 09:43
Sebastian Kurz osztrák kancellár (balra) és Emmanuel Macron francia kormányfő beszélget a brüsszeli uniós csúcs nyitónapján Fotó
A táborokat az Unió területén belül, de önkéntes felajánlás alapján építenék fel - áll a brüsszeli csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban, amiben szó sincs menekültkvótákról. A résztvevők megállapodtak a bevándorlók mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről is.

Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben - közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Sajtóértesülések szerint az elfogadott szövegben az Európai Unión belül a zárt menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezek a szárazföldön és a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el -írja összefoglalójában az MTI.

Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.

A német kancellár szerint sikerült dűlőre jutni a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani - tette hozzá Merkel.

EU-csúcs: késik a dublini reform

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után pozitívan ítélte meg a megállapodást: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.

Macron szerint a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Hangsúlyozta azt is, hogy Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással.

„Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül” – ezt már Giuseppe Conte új olasz kormányfő jelentette ki a tanácskozás kapcsán. Conte úgy látja, a migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő a Földközi-tengeren  dolgozó civil mentőszervezetekre is kitért: szerinte az uniós tanács megegyezett abban, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját.

Orbán Viktor péntek hajnalban, Facebook-üzenetében számolt be a fejleményekről, és a V4-ek győzelmének nevezte a megállapodás szövegét. Szerinte az, hogy kvóták helyett önkéntes alapon helyezhetik el majd a menekülteket, garanciát jelent rá, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország.

Szebbik arcát mutatná Erdogan

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.06.29. 07:31
Erdogan az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcellel - FOTÓ: KAYHAN OZER /AFP
Véget vet a két éve tartó szükségállapotnak Recep Tayyip Erdogan török államfő. A háttérben azonban tovább zajlik a megtorlás.

Beváltja kampányígéretét a vasárnap újraválasztott török elnök és majdnem két év után feloldja a 2016. júliusi puccs óta fenntartott rendkívüli állapotot. A döntésről a kormányközeli Sabah című napilap közlése alapján számolt be a világsajtó. Erdogan csütörtökön zárt ajtók mögött tárgyalt szövetségesével, az AKP-val együtt kormányzó ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcelivel. Az egyeztetésen merült fel, hogy feloldja a rendkívüli állapotot, amelynek fenntartása miatt folyamatos bírálat érte az államfőt. Bírálói ugyanis ezt tartották az egyik leglátványosabb bizonyítéknak arra, hogy teljhatalomra tör és autoriter, elnyomó rendszert épít ki.

Most azonban már különösebb kockázatot nem vállal döntésével Erdogan, hiszen a tavalyi kétes tisztaságú alkotmánymódosító referendummal és a vasárnapi választással megerősített pozíciójában bármikor, kedve szerint, a parlament figyelmen kívül hagyásával visszaállíthatja, vagy újra törölheti a rendkívüli állapotot. S mindezt jogszerűen teheti, hiszen kiszélesített elnöki jogköreibe ez is belefér. Mégsem véletlen, hogy a kérdésben egyeztetett az MHP elnökkel. Pártja, az AKP önállóan elveszítette abszolút többségét a törvényhozásban, 42,56 százalékot szerzett, 11,1 százalékos támogatottságú szövetségesével együtt érte el az 53,66 százalékot. A 600 tagú parlamentben ez 344 mandátumot jelent, kényelmes többséget, de kulcskérdésekben meg kell szereznie az MHP támogatását, ha a rezsim fenn akarja tartani a parlamentáris demokrácia látszatát. Az új elnöki jogkör ugyan lehetőséget nyújt a parlament megkerülésére is, tehát az államfő akár dekrétumokkal is kormányozhat, de Erdogan nyilván fenn akarja tartani a látszatot, ennek is köszönhető a szükségállapot megszüntetése is.

Hogy mennyire változik a lényeg, s megszűnik-e ezzel az utóbbi években szisztematikussá vált elnyomás és megfélemlítés, az egyelőre kérdéses. A puccs óta mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, mintegy 160 ezret vettek őrizetbe. Vádat – általában terrorvádat - eddig több mint 50 ezer ember ellen emeltek, őket előzetes letartóztatásba is helyezték. Ezt minden kategóriára tudták alkalmazni. Az úgynevezett puccsistákra azért, mert az államcsíny-kísérletért felelősnek tartott Fethullah Güllen Amerikában élő prédikátor gazdasági-oktatási-művelődési hálózatát is terrorhálózatnak kiáltották ki, mint ahogy a kurd kisebbség jogainak védelmében felszólalóknak is terrorváddal kellett szembesülniük.

A kedvező intézkedések mellett - fű alatt - a napokban is folytatódott a megtorlás. Szerdán újabb 324 személyt tartóztattak le a puccsban való részvétel gyanújával. Mindnyájan biztonsági szolgálatok tagjai voltak, ami azt sejteti, hogy a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a közszféra után ezen a területen is megkezdődik a mélyebb tisztogatás. Emellett újabb 192 katonát is őrizetbe vettek. Csütörtökön aztán megint 74 ember, köztük 36 katona és 21 csendőr, valamint 17 volt tanár ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal az indokkal, hogy kapcsolatban állnak a gülenista mozgalommal. Legtöbbjük azért került bajba, mert állítólag használta azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormányzat szerint a puccskísérletet is szervezték, mások pedig azért, mert a Gülenhez köthető Bank Asyában volt számlájuk.

Felemás ítélet
A puccs utáni megtorlás részeként az erdogani hatalom megszállta a médiát is, televízió, rádiók és újságok sorát záratta be, másokat befolyása alá volt. Ellenzéki újságírók kerültek börtönbe, az Amnesty International nyilvántartása szerint jelenleg Törökországban tartják fogva a legtöbb médiamunkást. Ezért is számtalan bírálat érte Ankarát. Három nappal a választás után, szerdán szabadon engedték Mehmet Altan újságírót, akit a puccsban való állítólagos részvételéért korábban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A 65 éves újságírót feltételesen helyezték szabadlábra, életfogytiglani ítéletét nem érvénytelenítették. Altant testvérével és a széles ismertségnek örvendő Nazli Ilicak újságíróval együtt ítélték el 2017 februárjában. A per nagy visszhangot kapott külföldön is, nemzetközi szervezetek sora bírálta. Az idén januárban az alkotmánybíróság úgy döntött, a perben megsértették Altan személyiségi jogait, szabadon kell engedni, de ezt egy török bíróság megtagadta. A mostani ankarai ítélet ezt írta felül részlegesen a feltételes szabadlábra helyezéssel. A másik két érintett folyamodványát elutasították.