Okosan akár nassolhatunk is

Publikálás dátuma
2018.06.27. 16:14
Illusztráció: Pexels
A nassolás nem pusztán étkezés, hanem megnyugtatás és jutalmazás is. Jó hír, hogy dietetikus szerint sem tilos, sőt bizonyos feltételekkel az egészséges életmód része is lehet.
Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

Az édes íz szeretete velünk születik. Az idő múlásával a vágy csökkenhet, de nem túlzás kijelenteni: nassolni mindenki szeret. Bár maga a szó rossz szokást sejtet, a helyesen időzített, minőségi és mértékletes nassolás mindennapjaink természetes részévé is válhat – mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának.

Tény, hogy a nassolás nem egyszerűen táplálkozás, hanem olyan megnyugtató tevékenység, amely jutalmazásként is működhet. Az áhított, finom falatok ugyanis endorfinszerű hormonok felszabadulását okozzák, amelyek nyugtatólag hatnak a szervezetünkre, még a vérnyomásunk csökkentésére is képesek. Ennek ismeretében tudatossá tehetjük, ami fontos is, mert a struccpolitikával önmagunkat csapjuk be.

Minőség
Akár sós, akár édes ízű nassolnivalóban gondolkozunk, szinte biztos, hogy jelentős szénhidráttartalommal és/vagy zsírtartalommal is rendelkező ételt tervezünk magunkhoz venni. Az ilyen élelmiszerek, ha fehérjét nem tartalmaznak, hizlalnak, ugyanis az emberi szervezet szénhidrátból és zsiradékból tud legkönnyebben zsírt előállítani. Ha alapvetően törekszünk az egészséges táplálkozásra - friss alapanyagokból, megfelelő eljárásokkal készülő, magas biológiai értékű, azaz egyszerű cukrokban szegény, rostban dús, zsírszegény és jó minőségű fehérjéket tartalmazó ételek fogyasztására –, akár minden nap is nassolhatunk. Ez persze nem zsírban úszó, cukortól ragadó élelmiszerek fogyasztásárt jelenti, célszerű az alacsonyabb cukor -és zsírtartalmú finomságokat választani, de ha alkalmanként megkívánunk valamit, nem feltétlen kell lemondanunk róla – mondta a dietetikus.

Mennyiség
Egy adag nasi ne haladja meg a napi energiaigényünk 10-15 százalékát, tehát napi 2000 kcal bevitele mellett legfeljebb 2-300 kalóriás legyen - figyelmeztetett Barcza Zsuzsanna.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

"Beágyazás"
Minden szénhidrátot tartalmazó étel rendelkezik glikémiás indexszel, amely az étel glükózhoz viszonyított vércukorszint emelő hatását mutatja meg. Ez minél magasabb, annál gyorsabban emeli meg a vércukorszintünket, azaz annál kedvezőtlenebb a hatása. Ha azonban például olyan étkezést követően kapunk be 2-3 kocka csokit vagy egy kis sós rágcsát, amelyben sok volt a zöldség, a magas rosttartalom csökkenti az édesség gyors vércukorszint emelő hatását. Ha viszont önállóan fogyasztjuk a nasit, akkor nincs, ami csökkentse a GI-t. Ekkor hiába csak „pár falatot” kaptunk be, nagyobb eséllyel raktároz belőle zsírt a szervezetünk, mint amikor egy rostban dús étkezést követően nassolunk – mondta Barcza Zsuzsanna.

Az emberi szervezet inzulin érzékenysége napszakonként eltérő: a reggeli (7-9 óra) illetve a délutáni időszakban (15-17 óra) a szénhidrátot tartalmazó ételek fogyasztása nagyobb inzulinválaszt idéz elő, mintha ugyanezeket máskor ettük volna. Ezért érdemes arra törekedni, hogy ne ekkor nassoljunk, illetve ha „muszáj”, törekedjünk az alacsony szénhidráttartalmú, magas rosttartalmú ételek fogyasztására.

Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 16:00

Edzéssel megelőzhető a „kirakatnéző” betegség

Publikálás dátuma
2018.06.26. 18:16
Illusztráció: AFP
Az időben felismert és az életmód megváltoztatásával is kezelt érszűkület rosszabbodása megállítható, sőt a folyamat vissza is fordítható. Elhanyagolása esetén azonban súlyos betegségekhez - fekély, stroke, infarktus - is vezethet.

Az érszűkület olyan artériás érrendszeri betegség, ami funkciócsökkenést okoz a végtagokban. Ahol a szűkület kialakul, az oxigénhiány miatt fájdalom, illetve zsibbadás jelentkezik – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának. Mivel az erek az egész testet behálózó érrendszer részei, szűkület esetén más szervek, például a szív, vagy az agy erei is károsodhatnak.

Az érszűkület mértékétől függően stádiumokra szokták osztani, és azoknak megfelelően kezelik. Az elsőben lehet, hogy még nincs is komoly panasz, de különböző vizsgálatokkal már kimutatható az erek meszesedése. A rendszeresen hideg végtag vagy zsibbadás már ilyenkor is jelezheti a a vérátáramlás zavarát. Ekkor a legfontosabb a rizikófaktorok visszaszorítása: a dohányzásról való leszokás, a rendszeres mozgás beiktatása, a magas vérnyomás és vérzsírszint csökkentése, az elhízással és a cukorbetegséggel való törődés. Az étkezés, az életmód megreformálása szinte mindig elkerülhetetlen, sokszor diétázásra is szükség lehet. Az ér edzésére jó módszer a hideg-meleg vizes váltófürdő alkalmazása – ajánlotta Hulényi-Gróf Orsolya. A sportolás megelőzheti az állapot romlását. Minden olyan, lehetőleg dinamikus mozgás hatásos, amit szívesen csinál rendszeresen a beteg, lehet biciklizni, úszni, gyalogolni, labdajátékokat űzni, sőt akár sziklát is mászni. A legújabb ajánlások szerint heti ötször harminc perces sportolásra van szükség.

A második fokozatban már érezhető, miért szokták kirakatnéző betegségnek nevezni az érszűkületet: már kétszáz méter gyaloglása után meg kell állni, mert fáj a vádli. Az orvosi kezelés mellett javasolt az intervallum tréning alkalmazása, ami megnyitja a szűkült ér körül lévő kis ereket, amelyek át is tudják venni a funkcióját. Minél többet sikerül kitágítani, annál jobban tudják helyettesíteni. Ezeket aztán nyitva is kell tartani, elhanyagolása esetén ugyanis visszaépül a kollaterális hálózat, ezért a mindennapi rutinba kell illeszteni a tréninget – mondta a szakember.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A harmadik stádiumban az oxigénhiány már akár száz vagy ötven méter járást sem enged és már nyugalomban is fájdalmat okoz. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. Ekkor ajánlott az artériás értorna, amelynek célja szintén a kis érhálózat keringésbe való bevonása.

A negyedik stádiumban a nagyon erős nyugalmi fájdalom mellett szöveti elhalás is jellemző. Ekkor kötőszöveti masszázst szoktak javasolni, de ez sem kecsegtet jelentős javulás reményével. Komoly orvosi beavatkozásokra van szükség, aminek a vége általában amputáció.

Sebveszély

Nagyon fontos, hogy érszűkület esetén ne alakuljanak ki sebek a végtagokon, mert a rossz keringés miatt nagyon nehezen gyógyulnak. Ezért lehetőleg varrás nélküli pamutzoknit és olyan kényelmes cipőt hordjon a beteg, ami sehol nem töri a lábát. Körömvágásnál figyeljen, hogy még véletlenül se vágjon bele a körömágyba, és nyilvános helyen – ha lehet – kerülje el a fertőzéseket – figyelmeztetett Hulényi-Gróf Orsolya.

Ha az érszűkület hátterében örökletes tényezők állnak, az állapot folyamatosan romlik, ha viszont életmódbeli probléma okozza, annak megváltoztatásával meg lehet állítani a folyamatot, sőt javulás is elérhető: még a kettes stádium elején lévő érszűkületet is vissza lehet fordítani. Az érfalban lévő lerakódásokat ugyan nem lehet kisöpörni, de a kollaterális keringés megnyitásával a tünetek meg is szüntethetők. A szűkület megmarad, de egy másik ágon rendeződik a keringés. Ha nem ismerik fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében okozhat problémát. A kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt bekövetkező bénulásnak és a stroke kialakulásának.

Szerző

A megfelelő szájápolás rövidítheti a fogszabályozás idejét

Publikálás dátuma
2018.06.25. 18:16
Illusztráció: Shutterstock
Fogszabályozás esetén fokozottan oda kell figyelni a szájhigiénére, mert nagyobb eséllyel alakulhat ki ínygyulladás, fogszuvasodás, és jelentősen megnövekedhet a fogszabályozás ideje – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója hangsúlyozta: kivehető fogszabályzó esetén a készüléket is külön kell tisztítani, míg rögzített készülékeknél érdemes a fogszabályzókhoz kialakított fogkeféket, fogköztisztítókat, illetve szájzuhanyt használni.

A fogszabályozás önmagában nem károsítja a fogakat, ám akár rögzített, akár kivehető készüléket kapunk, fokozottabban oda kell figyelnünk a szájhigiénére, mint korábban – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az egyetemi docens kiemelte, nem megfelelő szájápolás esetén a rögzített fogszabályzó levétele után fehér folt maradhat a fogfelszínen, de akár szuvasodás vagy ínygyulladás is kialakulhat. A klinikaigazgató kitért rá, az ínyrész ránőhet a készülék fém részére vagy porcelán elemeire, vérzést, gyulladást, fájdalmat okozva. Utóbbi miatt előfordul, hogy a későbbiekben nem lesz olyan alapos a tisztítás, ami a gyulladás fenntartásához vezethet, és a kezelés menete is lelassulhat.

Vannak speciálisan a rögzített fogszabályzókhoz kialakított fogápoló eszközök, érdemes ezeket használni. Az ilyen fogkefék sörtéjének például más a puhasága, a mérete és a formája is. Lehet olyan speciális szájvizeket és fogkrémeket is kapni, amelyek megakadályozzák az ínygyulladás kialakulását vagy a nagyobb plakk-lerakódást. Érdemes reggel és este 5-10 perccel több időt szánni a fogmosásra, és javasolt napközben is beiktatni egy fogmosást. Dr. Rózsa Noémi Katinka kiemelte, a rögzített készülék eltávolításával még nem ér véget a kezelés, ezzel csak az aktív fázis fejeződik be, ezt követi az eredmény stabilizálása. Ennek időtartama minimum kétszer annyi, mint az aktív kezelés. 

Kivehető fogszabályzó esetén magát a készüléket is át kell mosni fogkrémmel viselés előtt és után, hetente egyszer pedig érdemes tisztító tablettát is használni – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Nagyobb lerakódás esetén a fogászati kontrollok alkalmával ultrahangos tisztító segítségével is eltávolíthatják a lepedéket a készülékről. A szakember hozzátette, a nagy erővel, sokáig, helytelen technikával végzett fogmosással ugyanis maradandó eltéréseket, akár fognyaki kopást is előidézhetünk.

Dr. Rózsa Noémi Katinka szerint tévhit, hogy csak a maradó fogaknál szabad fogszabályzót alkalmazni. Azt javasolta, hogy legkésőbb a fogváltás idején el kell vinni a gyermeket fogszabályozó szakorvoshoz egy konzultációra. Vannak ugyanis olyan eltérések, kórképek, amelyek korai kezelést igényelnek. Ilyen például a keresztharapás; a gyakran örökletes progénia vagy a felső állcsont alulfejlettségével járó maxilláris retrognácia. Az, hogy kinek milyen készüléket javasolnak, függ az anomália típusától és mértékétől, illetve a páciens életkorától. Fontos, hogy a gyermekek is együttműködők legyenek, és fontos, hogy a szülők a beleegyezésen kívül időt szánjanak a készülék megismerésére is. 

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A gyorsabb és hatékonyabb kezelést kisebb életmódbeli változásokkal is elő lehet segíteni. Fontos például, hogy csínján bánjunk a cukros, szénsavas üdítőkkel, az a legjobb, ha vizet iszunk – javasolta Dr. Rózsa Noémi Katinka. Az édes, ragadós ételek, kekszek, chipsek vagy rágógumik akár kárt is tehetnek a rögzített készülékben és vannak olyan ételek, amelyek megtapadhatnak a fogközökben, ezért ezekkel óvatosabban kell bánni. Ilyen például az alma, amit inkább daraboljunk fel fogyasztás előtt, de a szálkás húsfélékkel is körültekintőnek kell lenni.

Szerző