Előfizetés

Elhunyt Nyers Rezső

Publikálás dátuma
2018.06.23. 15:14
Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI
Életének 95. évében, pénteken elhunyt Nyers Rezső. Közgazdász, politikus – rögzítik szárazon az életrajzok, amelyek nem érzékeltethetik: Nyers Rezső halála hatalmas vesztesége a magyar baloldalnak. Annak a szociáldemokrata politikának, amelyért egész életében dolgozott, mint közgazdász és mint - hol magas beosztású, hol mint partvonalra szorított - politikus.

1923-ban született. 1938-tól betűszedőként, majd nyomdászként dolgozott. 1940-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, amelynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt. 1946-1947-ben lapunk, a Népszava kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, később titkára lett. Az SZDP és az MKP (kényszerű) egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének (KV) póttagja, a párt Pest Megyei Bizottságának szervezőtitkára. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyűlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1954-től a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett. 1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Alapító tagja az 1956-os forradalom leverése után megalakult Magyar Szocialista Munkáspártnak. A Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. 1958–tól 1998-ig, amikor visszavonult a politikától országgyűlési képviselő.

Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI

Nyers Rezső államminiszter(balra), Németh Miklós és Pozsgay Imre társaságában Fotó: AFP/MTI

1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává, 1966-ban lett a Politikai Bizottság tagja. 1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, amelyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle konzervatív szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került. 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-ből is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején, 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, e tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be.

Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását és megalakult a Magyar Szocialista Párt, annak elnöke lett. Pozícióját 1990-ig töltötte be. 1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Nyers Rezső azon kevesek egyike volt, akinek egész élete, pályafutása tükrözi nem csak a magyar baloldal küzdelmét egy igazságosabb társadalomért, hanem vívódását önmagával is. Halálakor nem csak arra kell emlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy – Békesi László szavaival élve – Nyers Rezső volt az a nagy formátumú és elvhű politikus, aki irányította és személyes bátorságával – akkor elfogadható kompromisszumok árán – keresztül vitte az 1968-as gazdasági reformot, aminek hatására Magyarország kiemelkedett a létező szocializmus többi országának szürkeségéből, nyomorából, reménytelenségéből. De emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra is, hogy az MSZP megalakulásakor egy modern szociáldemokrata párt felépítéséért szállt síkra. Ő volt az, aki taktikázás és túlélés helyett a német szociáldemokraták bad godesberg-i modernizációs programja nyomán a szociális piacgazdaság és a jóléti állam megteremtését tekintette az új párt stratégiai céljának. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült, s alighanem ennek is következménye, hogy a párt – sem morálisan, sem politikailag - máig nem talált önmagára.

Kapcsolódó
Elvonás indok nélkül

Matolcsy tette rá a kezét a Postapalotára is

Publikálás dátuma
2018.06.23. 11:23
Matolcsy György. Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonába kerül a felújítás alatt álló, a Széll Kálmán téren álló volt Postapalota - olvasható a pénzintézet honlapján.

Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik be az épületbe, amelyért 45,3 millió eurót (több mint 14 milliárd forint) fizet - számol be az MTI. Az épület a hír szerint bizonyos funkcióiban a nagyközönség előtt is nyitva áll majd. Kérdés persze, hogy a Matolcsy-birodalomban ki számít még "nagyközönségnek" - várhatóan az, aki ki tudja fizetni mondjuk egy konferenciaterem bérleti díját.

MNB-egyetem a Várban: rendezvényközpont vagy doktori iskola?

Zajos lesz az unortodox közgazdaságtan interdiszciplináris oktatása, derül ki a HVG -hez eljutott dokumentumokból. Ugyan a doktori iskola létrehozásával a cél egy, „a kor követelményeinek megfelelő tudományos műhely létrehozása", írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szomszédaikkal folytatott vitáik alapján viszont más kép rajzolódik ki a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) működtette intézményről.

A Széll Kálmán - korábbi nevén Moszkva - téren álló Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházaként. A 18 500 négyzetméter alapterületű, hosszú évek óta üresen álló egykori irodaházat a Matolcsy-féle Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 2016-ban vásárolta meg, 22,3 millió euróért, majd megkezdődött a felújítása.

Hasonlóan a Várkert Kioszk és a budai Óvárosháza felújításához, a Pallas Athéné Alapítványok a Buda Palota esetében is a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki hivatalos célul. Erre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek - olvasható a közleményben.

Soros György Budapesten tárgyal a CEU költözéséről

Publikálás dátuma
2018.06.23. 10:50
Fotó: Molnár Ádám
Az egyetem rendes ügyei mellett a Budapesti kampusz bezárásáról is tárgyaljanak - ezért ül össze hétvégén a CEU legfőbb döntéshozó szerve, hogy. Az eseményre a HVG értesülései szerint egyetem alapítója, Soros György is Magyarországra érkezik.

Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees - írja a hvg.hu. A magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések mellett az intézmény jövőja is téma lesz - a portál forrásai szerint nem csak hogy tárgyalni fognak Budapest hátrahagyásáról, de a tárgyaláson maga Soros György, az egyetem alapítója is részt vesz. A legutóbbi kampány alatt a kormány által főellenségnek választott magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra.

A CEU magyarországi jövője több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros- és világ-ellenes populista propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.

Az előbbit sikeresen összehozta az egyetem, az utóbbiról pedig kiderült, hogy lehetetlen: az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák. A kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Végül csak megszületett Magyarország és New York állam megállapodása, de a dokumentumot aláírni még mindig nem hajlandó az Orbán-kormány.

A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, és hogy mindig nem tudja, indíthat-e kurzusokat három hónap múlva, szeptemberben. Közben Bécstől kapott egy meghívást az egyetem, megállapodott a város vezetésével egy kampusz nyitásáról, és - mint azt nemrég Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyilatkozta - ha nem rendeződik a Budapesti helyzet, egészében az osztrák fővárosba költözhet az egyetem.

Érdekesség, hogy az Európai Néppárt (EPP) is ahhoz kötötte a Fidesz további párttagságát, hogy hagyják Budapesten maradni a CEU-t. Feltételül szabták ugyanakkor azt is, hogy a kormány várja meg a "Stop Soros" elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását - ezt nem várta meg a Fidesz, aztán mégsem rúgta még ki az EPP.