Bosszúból csinálhat szigetet Katarból Szaúd-Arábia

Publikálás dátuma
2018.06.23. 12:17
Katar és Szaúd-Arábia határa. Fotó: KARIM JAAFAR / AFP
Új szintre léphet Szaúd-Arábia és Katar konfliktusa: úgy tűnik, előbbi egy csatorna ásatásával szigetté szigetelné Katar félszigetét. A szimbolikus gesztus 750 millió dolláros költségén az Egyesült Arab Emírségekkel osztoznának, és egy év múlva készülhet el a Salwa-csatorna. Partján nukleáris hulladékot tárolnának.

Legalább öt vállalattól kért ajánlatot Rijád egy csatorna kiásására a Katar és Szaúd-Arábia közti határ mentén - írja a Vox.com. Ezzel a katari félszigetet szigetté változtatná a szaúdi vezetés. Az ország június 25-ig várja az ajánlatokat, majd három hónap múlva választja ki a nyertes pályázatot - adták hírül. Remélik, egy év alatt végeznek is a "Salwa-csatorna" nevű projekttel. 750 millió dollárért - azaz több mint 200 milliárd forint értékben költekeznek a szimbolikus gesztus miatt. A költségeken az Egyesült Arab Emírség is osztozik. És ez nem minden: egyes hírek szerint Szaúd-Arábia ezt követően arra használná a csatorna-parti övezetet, hogy ott nukleáris hulladékot tároljon.

Mindez a Rijád és szövetségesei, illetve Katar közti konfliktus egy újabb adaléka. Tavaly július 5-én nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat szakította meg Katarral, hanem a légi és tengeri közlekedést, áruszállítást is felfüggesztette Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Jemen, Líbia és a Maldív-szigetek. Hivatalos indoklás szerint azért, mert szerintük a dohai vezetés terroristákat támogat, aláássa a térség biztonságát és beavatkozik a belügyeikbe. A térség egyik legfőbb hírforrását, az Al-Jazeera televízió sugárzását blokkolták a bojkottot hirdető országok, amelyeknek egyik fő követelése épp a csatorna bezárása volt és maradt mindmáig.

Bár egy alig 2,2 millió lakosságú gazdag olajkirályságról van szó, a Katar elleni blokád kapcsán rendkívül veszélyes helyzet állt elő az öböl-menti térségben: az egész régió biztonságát és amúgy is törékeny egyensúlyát veszélyezteti az olykor fegyverekkel is rendezni kívánt konfliktus.

Megrendezett műbalhé az öböl-menti válság

Igazolódni látszik a katari emírség álláspontja, miszerint hackertámadás áll a július eleje óta tartó öböl menti válság mögött. A The Washington Post vasárnapi száma, meg nem nevezett amerikai biztonsági forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Katar elleni diplomáciai-gazdasági-kereskedelmi blokád egyik szereplője, az Egyesült Arab Emírségek kormánya szervezte meg azt az internetes akciót, amely kirobbantotta az emírség és az ellene fellépő arab országok közötti újabb konfliktust.

Szerző

Orbán dörzsölheti a kezét menekültügyben

Publikálás dátuma
2018.06.23. 11:56
Fotó: AFP/ John Thys
Menekültügyben nem kell minden országnak egyformán segítenie, elég, ha egyenértékű segítséget nyújt, nyilatkozta Günther Oettinger, Az uniós költségvetési biztos szerint ez annyit tesz, hogy nem kell mindenkitől megkövetelni a kvóta bevezetését, lehet intenzívebb határvédelmet kérni, vagy épp több pénzt a menekültkrízis megoldására.

Lekerülhet az Európai Unióban (EU) folytatott viták napirendjéről a menekültek tagállamok közötti elosztását szolgáló kötelező kvóták rendszere, idézi a portfolio.hu azt az interjút, amit Günther Oettinger uniós költségvetési biztos adott a Handelsblattnak.

Az Európai Bizottság német tagja arra a kérdésre, hibázott-e a brüsszeli bizottság azzal, hogy javasolta a kötelező menekültelosztási kvóta bevezetését, azt felelte: az EU a kölcsönös támogatásról, egymás segítéséről szól, "de ennek a szolidaritásnak nem kell feltétlenül egyformának lennie, lehet egyenértékű is".

"Ha a kvóta megosztja az EU-t és csak erőszakkal lehet bevezetni, akkor inkább egyenértékű segítséget kell megkövetelni: például több pénzt vagy (határőrizeti) tisztviselők kivezénylését a külső határhoz" - tette hozzá az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Arra a kérdésre, hogy le kell-e venni a napirendről a kvótát, azt mondta: "Ha megállapodunk egyenértékű intézkedésekről, akkor igen".

Az üggyel kapcsolatban a Der Spiegel című független német hírmagazin felidézte, hogy Angela Merkel az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőinek június elején Münchenben tartott tanácskozásán kiemelte, hogy a többségi döntéssel 2015-ben bevezetett kvóták nem vezettek "megbékéléshez", ezért inkább "a rugalmas szolidaritás rendszerét" kell kiépíteni az EU-ban. (A hírmagazin rámutatott, hogy a rugalmas szolidaritás kifejezést eddig Orbán Viktor magyar miniszterelnök használta.)

Szerző
Frissítve: 2018.06.23. 12:00

Trump visszavág: Illegális bevándorló gyilkosokkal kampányol

Publikálás dátuma
2018.06.23. 11:16
Fotó: AFP/Mandel Ngan
Épphogy meghátrálni kényszerült a bevándorlók gyermekeinek ügyében, Trump máris akcióba lendült, és gyilkosságok áldozatait felmutatva próbálja igazolni menekültpolitikáját.

Illegális bevándorló gyilkosok áldozatainak családjait látta vendégül Donald Trump amerikai elnök pénteken este a Fehér Házban. "Ők olyan állampolgárok, akiket mindörökre elválasztottak szeretteiktől" - mutatta be a tizennégy meghívottat az elnök. Az időzítés nem véletlen: Trump épp most kényszerült meghátrálni menekültügyben: a hatalmas társadalmi nyomás miatt ugyanis véget kellett vetnie annak a gyakorlatnak, hogy a bevándorlók gyerekeit elszakítják szüleiktől. A "családokat egyben tartó mozgalom" élharcosa egyébként épp Melania Trump volt. (Az más kérdés, hogy a sikert némiképp beárnyékolta a first lady baklövése.)

Az elnöki fogadáson az Angyalcsaládok nevű szervezetet létrehozó családok tagjai fényképeket mutattak egymásnak és a meghívott újságíróknak elveszített rokonaikról. Volt, aki felidézte, hogyan halt meg a gyermeke, mások az illegális bevándorlás visszaszorításának fontosságáról beszéltek. Laura Wilkerson elmondta, hogy az ő tizenéves fiát, Josht 2010-ben megkínozta, megfojtotta egy illegális bevándorló, a holttestet pedig el akarta égetni. Steve Ronnebeck azt idézte fel, hogy 21 éves fiát egy doboz cigaretta miatt gyilkolták meg. 

"Ezekről a családokról a média nem vesz tudomást. Ez tisztességtelen" - fogalmazott Trump, kijelentve, hogy a demokrata párti politikusok sem foglalkoznak a migránsok áldozataival és a hozzátartozóikkal. Az elnök hangsúlyozta: az illegális bevándorlás megállításakor ezzel a problémával is szembe kell nézni. Számokat, adatokat, eseteket sorolt rablásokról, nemi erőszakokról, gyilkosságokról. 

Leszögezte: változatlanul eltökélt abban, hogy gátat vet az illegális bevándorlásnak. "Hol van a média felháborodása a 'fogd meg és engedd el' politika miatt?" - kérdezte, utalva a korábbi kormányzatok gyakorlatára, amely szerint az illegális bevándorlókat feltartóztatták ugyan, de azonnal szabadon is engedték. Ostorozta az úgynevezett menedékvárosokat is, amelyek szerinte illegálisan az országba érkező bűnözőknek adnak otthont.

Szerző