Előfizetés

Matolcsy tette rá a kezét a Postapalotára is

Publikálás dátuma
2018.06.23. 11:23
Matolcsy György. Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonába kerül a felújítás alatt álló, a Széll Kálmán téren álló volt Postapalota - olvasható a pénzintézet honlapján.

Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik be az épületbe, amelyért 45,3 millió eurót (több mint 14 milliárd forint) fizet - számol be az MTI. Az épület a hír szerint bizonyos funkcióiban a nagyközönség előtt is nyitva áll majd. Kérdés persze, hogy a Matolcsy-birodalomban ki számít még "nagyközönségnek" - várhatóan az, aki ki tudja fizetni mondjuk egy konferenciaterem bérleti díját.

MNB-egyetem a Várban: rendezvényközpont vagy doktori iskola?

Zajos lesz az unortodox közgazdaságtan interdiszciplináris oktatása, derül ki a HVG -hez eljutott dokumentumokból. Ugyan a doktori iskola létrehozásával a cél egy, „a kor követelményeinek megfelelő tudományos műhely létrehozása", írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szomszédaikkal folytatott vitáik alapján viszont más kép rajzolódik ki a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) működtette intézményről.

A Széll Kálmán - korábbi nevén Moszkva - téren álló Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházaként. A 18 500 négyzetméter alapterületű, hosszú évek óta üresen álló egykori irodaházat a Matolcsy-féle Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 2016-ban vásárolta meg, 22,3 millió euróért, majd megkezdődött a felújítása.

Hasonlóan a Várkert Kioszk és a budai Óvárosháza felújításához, a Pallas Athéné Alapítványok a Buda Palota esetében is a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki hivatalos célul. Erre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek - olvasható a közleményben.

Soros György Budapesten tárgyal a CEU költözéséről

Publikálás dátuma
2018.06.23. 10:50
Fotó: Molnár Ádám
Az egyetem rendes ügyei mellett a Budapesti kampusz bezárásáról is tárgyaljanak - ezért ül össze hétvégén a CEU legfőbb döntéshozó szerve, hogy. Az eseményre a HVG értesülései szerint egyetem alapítója, Soros György is Magyarországra érkezik.

Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees - írja a hvg.hu. A magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések mellett az intézmény jövőja is téma lesz - a portál forrásai szerint nem csak hogy tárgyalni fognak Budapest hátrahagyásáról, de a tárgyaláson maga Soros György, az egyetem alapítója is részt vesz. A legutóbbi kampány alatt a kormány által főellenségnek választott magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra.

A CEU magyarországi jövője több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros- és világ-ellenes populista propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.

Az előbbit sikeresen összehozta az egyetem, az utóbbiról pedig kiderült, hogy lehetetlen: az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák. A kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Végül csak megszületett Magyarország és New York állam megállapodása, de a dokumentumot aláírni még mindig nem hajlandó az Orbán-kormány.

A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, és hogy mindig nem tudja, indíthat-e kurzusokat három hónap múlva, szeptemberben. Közben Bécstől kapott egy meghívást az egyetem, megállapodott a város vezetésével egy kampusz nyitásáról, és - mint azt nemrég Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyilatkozta - ha nem rendeződik a Budapesti helyzet, egészében az osztrák fővárosba költözhet az egyetem.

Érdekesség, hogy az Európai Néppárt (EPP) is ahhoz kötötte a Fidesz további párttagságát, hogy hagyják Budapesten maradni a CEU-t. Feltételül szabták ugyanakkor azt is, hogy a kormány várja meg a "Stop Soros" elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását - ezt nem várta meg a Fidesz, aztán mégsem rúgta még ki az EPP.

Nyár végén élesíti a kormány a különadót

Publikálás dátuma
2018.06.23. 10:42
Fotó: Matt Cardy/Getty Images
A közteherviselésre hivatkozik Tállai András, amikor a bevándorlást segítő civil szervezetek megadóztatását indokolja. Miközben a kormány nem hajlandó elszámolni a menekültválsághoz kapcsolódó túlárazottnak tűnő kiadásokkal.

Meg kell téríteni azt a kiadást, amelyet a bevándorlást segítő szervezetek működése okoz az államnak, a magyar embereknek, indokolta Tállai András a Magyar Időknek, miért vetne ki 25 százalékos extraadót a kormány minden olyan pénzösszegre, ingóságra, juttatásra, amelyet a kabinet által bevándorlást segítőnek bélyegzett szervezetek bevándorlással kapcsolatos támogatásként kapnak más szervezetektől. Ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát, már a nyár végén fizetniük kell a bevándorlást támogató szervezeteknek.

A pénzügyminiszter helyettese szerint eddig az illegális migráció megfékezésére eddig százmilliárdos nagyságrendet költött a magyar állam, a kiadásokat a honi költségvetés, vagyis az adófizetők állták. És tény a kormány mintegy 135 milliárd forintot követel az EU-tól (a kabinet által kalkulált "migrációs költségek felét) egyfajta szolidaritási támogatásként, az európai közösség azonban nem fizet. Egyrészt a tételek meglehetősen túlárazottnak tűnnek (például a konténerekből álló tranzitzónák kiépítése és üzemeltetése 17 milliárdos költséget jelent a Belügyminisztérium szerint), másrészt az érintett állami szervezetek nem hajlandók tételesen kibontani kiadásaikat, így nem tudják eloszlatni azt a gyanút, hogy a migrációval kapcsolatos beszerzések örvén olyasmire is költöttek (például a rendőrség esetében), ami nem a menekülthullámmal kapcsolatos feladataik elvégzéséhez volt szükséges. (Erről bővebben itt olvashat.)

 Úgyhogy erősen sántít Tállai érvelése, miszerint "a közös teherviselés elvével semmiképpen sem lehet összeegyeztetni, hogy a társadalom fizesse ki azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert néhány Soros-szervezet szeretné felpörgetni az illegális bevándorlást".

Ki fizet?
A javaslat szerint a közterhet elsősorban annak a szervezetnek kellene lerónia, amelyik a támogatást nyújtja. E szervezet a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig köteles lenne nyilatkozatot tenni, s azt eljuttatni a támogatás címzettjének. Ez a dokumentum arról szólna, hogy a támogató a bevándorlási különadót bevallotta, megfizette. Ha a támogató a kötelezettségének nem tenne eleget. Ekkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő szervezet válna adóalannyá. Neki a támogatást követő második hónap 15. napjáig kellene az adót megállapítania, bevallania és megfizetnie.