Előfizetés

Elmarad az e-autó-boom

Publikálás dátuma
2018.06.22. 07:26
AFP fotó
A kormány négy évvel ezelőtti terveinél várhatóan sokkal kevesebb elektromosan hajtott autó rója 2020-ban a hazai utakat. Szabályozatlan a piac.

Körülbelül 10 ezerre becsüli Felsmann Balázs, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke 2020 -ra a hazai utakon várható elektromos hajtású gépjárművek számát. Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője ennél valamivel többre számít. Az érték ugyanakkor mindenképp a kormány által az elektromos autók elterjesztését célzó Jedlik Ányos Terv 2014-es meghirdetése során – a PwC és a Közlekedéstudományi Intézet kutatásai alapján – megcélzott 50-60 ezer töredéke. De Varga Mihály pénzügyminiszter még tavaly is 30 ezret említett. Megjegyzendő: ahhoz, hogy az e-autók a kormány tervei alapján érzékelhetően felszívják a Paksi Atomerőmű leendő blokkjainak éjjel termelt áramát, legalábbis százezres nagyságrendű e-flottára lenne szükség.

Dávid Alíz becslései szerint jelenleg körülbelül 3 ezer tisztán elektromos meghajtású és nagyjából 2 ezer hibrid gépjármű rója a hazai utakat. Igaz, ez már jelentős felfutás a korábbi évekhez képest. Az e-töltők terjedésével párhuzamosan a közeljövőtől Felsmann Balázs szintén emelkedést vár.

Ennek megfelelően e Közlekedéstudományi Egyesület, a Jedlik Ányos Klaszter és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont által tegnap a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megrendezett III. E-mobilitás-konferencia résztvevői a legkevésbé se a becslési fiaskón búsongtak. A rendületlen derűlátást kétségkívül alátámasztotta, hogy számos cég fektet látványos összegeket az autó- vagy töltőgyártásba, hálózatba, szolgáltatásba, kutatás-fejlesztésbe. A felszólalók közé tartozott például az állami Nemzeti Közművek, Magyar Villamos Művek és e-mobi, a német hátterű E.ON és Elmű-ÉMÁSZ, illetve a Mol és a GreenGo.

Az is világossá vált viszont, hogy a üzleti világ számos kérdésben változatlanul egyértelmű szabályokat vár. Ilyen például a töltési szolgáltatás rendszere, tulajdonviszonyai, a díj kiszámítási módja és elosztása, vagy épp az otthoni töltés ára. Felsmann Balázs szerint e kérdésekre választ adhat a készülő e-mobilitási törvény, aminek tárgyalását Weingartner Balázs, az új Innovációs és Technológiai Minisztérium témáért felelős államtitkára előadásában őszre tette. Ígérete szerint 2025-re a helyi közlekedésben részt vevő buszok felét elektromosra cserélnék, az állami autók között pedig 2030-ra 30 százalékos arányt céloznak. Grabner Péter, a közműhivatal elnökhelyettese egyelőre inkább a kérdéseket feszegette, de határozottan leszögezte: nem támogatná, ha az autótöltésre szolgáló áram árát - a lakossági villany-, gáz-, távhő-, víz- és hulladékszállítási díjhoz hasonlóan - központilag szabályoznák. Abban teljes összhang bontakozott ki, hogy a nyilvános töltés díját piaci alapra helyezzék. Külföldi példák nyomán ez ugyanakkor magasabb lehet a központi díjnál, igaz a nyilvános tankolás most jórészt ingyenes. Bár az otthoni töltés is számos kérdést vet fel – ilyen például a céges flottába tartozó e-autók otthoni "tankolásának" elszámolása -, Felsmann Balázs szerint a jelenség még nem öltött akkora mértéket, amivel megtérülnének az ehhez szükséges beruházások. Kérdésünkre az egyesületi társelnök és a klaszter ügyvezetője egyaránt kiállt az állami támogatási formák fenntartása mellett.

Akár meg is érheti
Egy átlagos új e-autóért ma körülbelül tízmillió forintot kérnek: a vásárlást az állam másfél millió forinttal támogatja. Egy töltéssel ma nagyjából 200 kilométer tehető meg. Otthon egy átlagos gépjármű körülbelül 10 óra alatt tölthető fel 0-ről 100 százalékra. Egy ilyen töltet ára most körülbelül ezer forint, ami ugyanennyi benzin-gázolaj árának nagyjából harmada. Az e-autó szervizelési költségei alacsonyabbak és árát is tovább tartja. Az egyelőre ingyenes töltést lehetővé tevő közúti állomások közül egyre gyakrabban botolhatunk gyors- vagy villámtöltőkbe.



Infláció - Az olajár az oka mindennek

Publikálás dátuma
2018.06.21. 19:59
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Már a jegybank is elismeri, még a nyár folyamán elérhetjük a 3 százalékos inflációs küszöböt. Az euró árfolyama csütörtökön már 326 forint körül járt, s közelít a történelmi mélyponthoz.

Már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja is tényként könyveli el, hogy az olaj világpiaci áremelkedésének - álláspontjuk szerint - átmeneti hatására, rövid távon enyhén 3 százalék fölé emelkedik az infláció, majd némi csökkenés után 2019 közepére ismét eléri a pénzromlás üteme a 3 százalékot, ami egyébként a jegybank inflációs célja. Az MNB csütörtökön bemutatott Inflációs jelentéséből ilyenformán kiderül, hogy amíg márciusban még 2,5 százalékos idei fogyasztói áremelkedésben hittek, addig most már 2,7 százalékot jósolnak, 2019-re pedig 2,9 százalék helyett 3,1 százalék lett az irányszám, amely meg is ragadhat a bűvösnek tartott 3 százalék körül. A nemzeti bank elemzői arra viszont nem számítanak, hogy az olajár növekedése más termékek, szolgáltatások árát is érdemben befolyásolná, magyarul emelné.

Ugyanakkor a jegybank a GDP idei növekedési várakozásait is felfelé korrigálta 4,2-ről 4,4 százalékra. Majd - az uniós támogatások kiapadása folytán - 2019-ben 3,5, 2020-ban pedig mindössze 2,8 százalékos bővülést látnak reálisnak.

Az idei növekedés alapja a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek, és az elkövetkező években tapasztalható lassulást is éppen ennek a beruházási ciklusnak a lanyhulásának tudják be - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója. Bár a korábbi évekhez képest jelentős a lakásépítések száma, de a 2019 végével valószínűleg megszűnő 5 százalékos, kedvezményes áfa miatt a jegybanknál is azzal számolnak, hogy ezt követően ismét visszaesik az építőipar teljesítménye. Ennek az is lehet az oka, hogy - mondta Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Népszava érdeklődésére -, hogy ez az iparág súlyos munkaerő gondokkal küszködik. A megoldást legfeljebb a jövedelmek további emelésében látja a szakember. Ennek meg is lenne a fedezete, az Inflációs jelentés egyik ábrájából ugyanis kiderül, hogy világviszonylatban is alacsony Magyarországon az úgynevezett bérhányad, vagyis az összes bérköltségnek a GDP-hez való aránya, ami egy már korábban elért szinttől is elmarad, és ezen a dinamikus béremelések sem tudtak segíteni. Érdemes megjegyezni, hogy 2019-től a bérköltségek emelkedése megközelítőleg a termelékenység növekedésével lesz összhangban, vagyis a mostanában tapasztalható kis mértékű bérhányad emelkedése is megáll. (A szociális hozzájárulási adó csökkentése némileg lassítja a bérköltségek emelkedését.)

Elszállt a forint
A csütörtöki jegybanki tájékoztatón, ahol mind az elemzők, mind az újságírók feszült érdeklődést mutattak az inflációs tájékoztató iránt, kérdések özöne hangzott el: mi lesz a forinttal, mi az MNB szándéka? Az euró árfolyama ugyanis 326 forint körül ingadozott, amire három és fél esztendeje nem akadt példa. Virág Barnabás azonban illetékesség hiányára hivatkozva csak azt ismételgette, hogy a jegybank inflációs célja 3 százalékos. A piac ugyanakkor azt olvashatta ki az Inflációs jelentésből, hogy éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, miután az MNB friss inflációs jelentéséből is az a gondolat olvasható, miszerint a jegybank nem tart az infláció túlzott elszállásától, emiatt pedig továbbra is elkötelezett a laza monetáris politika mellett. Azonban . vélik a piaci elemzők -, ha forint a történelmi mélypontra, (egy euró=327,70 forint) zuhanna az MNB-nek lépnie kell. Efölött ugyanis már olyan pályára lépne a magyar deviza, amelyről nincsenek tapasztalatok.


Virág Barnabás lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar gazdaságban nem olyan nagyok a munkaerőgondok, mint arról egyes cégek vezetői beszélni szoktak, bár a munkaerőpiac feszességét senki nem tagadja. Azt tapasztalni, hogy a foglalkoztatottak száma még ha kis mértékben is tud növekedni, tehát vannak még tartalékok. A jegybanki vezetőtől azt is megkérdeztük, hogy a növekvő lakásárakat miképpen veszik figyelembe, hiszen közismert, hogy az inflációs számításokba ez nem fér bele, hiszen a statisztikusok beruházásnak tekintik. Virág Barnabás szerint a jövedelmek növekedése és a lakáspiaci drágulás nem szakadt el egymástól. Az új otthonok elkészülte, de az élénk használt lakáspiac is növeli egyúttal a tartós fogyasztási cikkek vásárlását is (ezek ára gyakorlatilag stagnál), ezáltal jótékony hatással van a GDP-re is.

Minimálbéremelés kockázatokkal
A bruttó és nettó átlagfizetések egyaránt 12,6 százalékkal nőttek áprilisban. A mostani kilátások szerint az idén a nettó reálbérek 9 százalékkal emelkedhetnek, ami a lakossági fogyasztásnak támaszt adhat - mondta Németh Dávid. A K&H Bank tegnapi KSH-jelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból.
Áprilisban a bruttó átlagfizetések meghaladták a 340 ezer forintot, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbérek pedig 226 ezer forint felett voltak, ami 12,6-12,6 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. „Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket" – tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.
A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.



386 milliót nyert Mészáros Lőrinc cége a győri állatkert bővítésére

Publikálás dátuma
2018.06.21. 19:08
Illusztráció: KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Közbeszerzést nyert a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global egy leányvállalata: összesen 386 millió forintot kap a cég a győri Xantus János Állatkert bővítésére.

Az Opus csütörtökön arról adott tájékoztatást, hogy a társaság leányvállalata, az Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt. összesen 386 millió forint értékben nyert közbeszerzéseket - olvasható a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben, melyet a Portfolio szúrt ki.

Az Opus azt írja, az 50 százalékos tulajdonában álló cég a Modern Városok Program keretében a győri Xantus János Állatkert új főbejáratára, illetve a látogatói tér, pihenő és ajándékbolt kivitelezésére kiírt 175 425 299 forintos közbeszerzést nyert el.

Emellett vállalkozói szerződés keretében az állatkert zsiráfházának átalakításával, bővítésével megvalósuló orrszarvúház kialakítására és kivitelezésére vonatkozó közbeszerzést is elnyerte, 210 645 752 forint értékben.