Jó ebédben ott a szelén

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:11
Uzsonna Tarnabodon - FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az egészséges táplálkozáshoz önmagában nem elég a sok zöldség és gyümölcs: van olyan fontos ásványi anyag, amelyet nem is olyan egyszerű megtalálni.

A mostani júniusi zöldségbőségben hajlamos az ember azt hinni, hogy minden szükséges tápanyagot könnyen magához vehet, ha elég változatosan állítja össze az étrendjét. Ám vannak olyan mikroelemek, amelyekből „kontinentális” a hiány. Európa nagy része úgynevezett alacsony szeléntartalmú terület. Az itt termelt növények, hús, és tejtermékek kevesebb szelént tartalmaznak, mint amennyinek természetes úton az emberi szervezetbe kellene kerülnie.

Mindehhez azt is kell tudni, hogy a szelén úgynevezett esszenciális alapanyag, azaz az ember szervezete maga nem tudja előállítani, abból kell gazdálkodnia, amit megeszik, megiszik. Ha ily módon nem jut elegendőhöz, akkor a szívben és az izmokban nem lesz elegendő antioxidáns. A szelén 25 különféle enzim működését támogatja a szervezetben, így az immunrendszer, a pajzsmirigy és az ivarsejtek egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlen. Más vitaminokkal kiegészülve pedig számtalan egyéb kedvező hatása is lehet. Például az E-vitaminnal együtt erős antioxidánsként viselkedik, véd a normális sejtműködés melléktermékeként keletkező szabadgyökök által okozott károsodásoktól.

Amerikai orvosi szaklapokban – például az American Health Journal-ban, az American Journal of Clinical Nutrion-ban – közölt kutatások egyebek mellett arról számoltak be, hogy a szelén képes mérsékelni a szervezetben „rossz” vérzsírok mennyiségét és növelni a jókét. Cinkkel, B6-vitaminnal, A-vitaminnal kiegészítve pedig erős katalizátorként segíti a haj, a bőr, a köröm, a látás, és a csontozat egészségének megőrzését. Naponta minimálisan 55, maximum 400 mikrogrammot ajánlott ebből az ásványi anyagból elfogyasztani. A húsok, a tengeri élelmiszerek, a teljes kiőrlésű gabonák – ha szeléngazdag területről származnak – a szokásos élelmiszer adagok mellett megfelelően elláthatják a szervezetet. Európa nagyobb részén, köztük Magyarországon is a lakosság szelén-pótlásra szorul. Finnországban ennek érdekében már az 1980-as évek végétől szelénnel dúsított műtrágyát használnak.

Magyarországon például a vegetáriánus ételek egy-egy adagjával 0-8 mikrogramm, míg a húsos, vagy a halas fogásokkal 10-50 mikrogramm szelén kerülhet a szervezetbe. Nem tartalmazza ezt az ásványianyagot a sárgarépa, de a burgonya, a banán, a zöldbab egy-egy adagjában is csak néhány mikrogrammnyi szelén található. A tej, a tojás, a marhahús, a csirkemell, a marhamáj már sokkal jobb forrás a szelénpótláshoz. Ezekkel 100 grammomként már 10-30 mikrogramm is juttatható a szervezetbe. Akik biztosra akarnak menni és ragaszkodnak a természetes szelénpótláshoz, azoknak naponta több adag rákot, tonhalat, vagy szardíniát kell elfogyasztaniuk. Azaz, akik nem pusztán a tenger gyümölcseivel táplálkoznak, azoknak szükség van szelénpótlásra.

Az idősödéssel a szervezet szelénszintje csökken. Néhány vizsgálat azonban már arra enged következtetni, hogy az időskori szellemi hanyatlás megelőzésében, mérséklésében, a gondolkodási funkciókra, az emlékezetre, az asszociálási sebességre szintén jótékony hatású a szelén.

Szerző

Milliárdokat érő kincsek a padláson

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:10
Bár ma már a használt cikkek piacán is az internet dominál, továbbra is jellemző a piacokon, vásárokon bonyolított adás-vétel S
Legalább 100 ezer forintot kereshetne egy átlag magyar azzal, ha az otthonában felgyűlt felesleges tárgyaktól megszabadulna.

,,Amint feltöltöttem, rögtön elvitték a 18 ezer forintért meghirdetett walkmanemet: többet adtak érte, mint amennyiért annak idején vettem. Egy gyűjtő jelentkezett érte, aki azóta egy vitrinben tárolja" – meséli az internetes piactéren szerzett egyik meglepő élményét Kis Gergely, az eNET kutatásvezetője. Szerinte sokan felbecsülni sem tudják, valójában mekkora értékeken „ülnek” otthonukban. Az eNET és a Vatera közös felmérésében arról faggatta az internetezőket, mekkorára becsülik az otthonukban található felesleges tárgyaik összértékét.

A válaszok alapján egy átlag magyar legalább 100 ezer forintot kereshetne a feleslegessé vált tárgyak eladásával. Márpedig haszontalanná vált holmija szinte minden internetezőnek van: ruhák, cipők, babaholmik, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, könyvek tömkelege gyűlik a szekrények és fiókok mélyén, vagy éppen a padláson. Ezeket a felesleges tárgyakat azonban a netezők kevesebb mint fele szokta eladni.

A fenti adatokat összeszámolva tehát milliárdokon „ülnek” a magyarok, hiszen ez azt jeleni, hogy az 5,5 millió internetező közül 3 millió nem adja el a feleslegessé vált holmijait. A netezők döntő többsége ehelyett elajándékozza ezeket a tárgyakat. Sokan gyűjtőkonténerbe viszik, eladományozzák, vagy egyszerűen csak kidobják.

A válaszadók mintegy harmada ugyanakkor semmilyen módon nem hajlandó megszabadulni ezektől a tárgyaktól, inkább őrizgeti. Mint Szanitter Áron, a Vatera vezetője megjegyezte: mindenkinek van olyan ismerőse, akinél már egészen komoly problémát jelent, hogy nem hajlandó semmit kidobni, mondván: nincs szíve megválni ezektől a „kincsektől”, vagy „jó lesz ez még valamire”.

Más ellenérvei is vannak persze a másodlagos értékesítéstől ódzkodóknak. A megkérdezettek csaknem fele szerint nem hozna akkora bevételt az eladás, hogy megérje az azzal járó vesződség, hiszen a tárgyakat le kell fényképezni, majd fel kell tölteni az oldalra, leírást kell adni, végül a vevőkkel is tartani a kapcsolatot.

Szanitter Áron szerint azonban egy-egy tárgy eladási ára jóval magasabb is lehet, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk, főleg ha a gyűjtők számára fontos holmi van a birtokunkban. A Vaterán például nemrégiben egy 1992-ben kiadott 200 forintos pénzérmét 30 ezer forintért adtak el, egy képregényért akár 100 ezer forintot is be lehet söpörni a gyűjtőktől, legókészletért 700 ezer forintot is fizettek már. A legnagyobb hazai online piactér egyébként indulása óta az antikvitás kategóriában a legerősebb, ilyen tárgyakból hirdetnek az oldalon ma is a legtöbbet - nem is akármilyen áron. Egy enciklopédiát például most 4,7 millió forintért kínálnak.

Sokaknak ugyanakkor problémát jelent a birtokukban lévő tárgyak valódi értékének megbecsülése. Az online értékesítési csatornákon azonban hamar képbe lehet kerülni az árakat illetően, vagy akár aukciót is lehet indítani egy-egy eladó tárgyra: ez esetben a piac beárazza a terméket.

Szerző

"Más hozzáállást szeretnénk látni a kormánytól"

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:07
NYUGATI KIJÁRAT - Nehéz döntés hátrahagyni az otthont FOTÓ: AFP/CHRIS J. RATCLIFFE
Más hozzáállást, a menedékkérelmek jogosságának egyénenkénti elbírálását várná el a magyar kormánytól a világszervezet - nyilatkozott a Népszavának az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti regionális képviseletének a vezető-helyettese.

A képviselet ünnepi fogadással emlékezett meg szerdán a Menekültek Világnapjáról. Az eseményen Jon Hoisaeter képviseletvezető-helyettes nyilatkozott lapunknak, és hangsúlyozta: aggályosnak tartják az Országgyűlés napirendjére vett, "Stop Soros"ként emlegetett törvénycsomagot.

"Az vele a fő bajunk, hogy büntetendővé teszi azokat az embereket, akik menedékkérőként ebbe az országba jönnek, és büntetendővé teszi azokat is, akik megpróbálnak segíteni ezeknek az embereknek. Ez azt jelentheti, hogy a szóban forgó menedékkérőkhöz nem jutnak el információk, eleshetnek különböző fajta ellátásoktól, illetve megfoszthatják őket a jogi segítségtől. Kifejeztük az aggályunkat, és felszólítottuk a magyar kormányt, hogy gondolja ezt újra, vonja vissza a jelenlegi tervezetet, annak érdekében, hogy a kormány eleget tehessen kötelezettségeinek a menedékkérőkkel és menekültekkel kapcsolatban" - fogalmazott a norvég ENSZ-tisztségviselő.

A 25 százalékos bevándorlási adó ötletével kapcsolatban Hoisaeter azt mondta: "úgy tűnik, hogy újra benyújtották azt, ami már benne volt az eredeti, februári előterjesztésben is". Az UNHCR már akkor kifejezésre juttatta azon aggodalmát, hogy "ez megint csak arra szolgál, miként lehet megnehezíteni a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k munkáját, ami negatív hatással lehet a menedékkérőkre, menekültekre nézve".

"Más hozzáállást szeretnénk látni, azt, hogy a magyar kormány egyénileg vizsgálja meg a menedékkérőket. Arra bátorítjuk a kormányt, hogy biztosítson hátteret a felkészült NGO-knak, amelyek itt nagyon fontos szerepet játszhatnak" - jelentette ki Jon Hoisaeter.

A Népszava felvetésére kitért arra, hogy a Magyarországgal kapcsolatban mondottak egy része vonatkozik más európai országokra is.

"Mi együttműködünk kormányokkal, NGO-kkal és más entitásokkal, például az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, illetve regionális szervezetekkel. Azt üzenjük Európának: befektetéseket kell szánnia arra, hogy legyen olyan elérhető terület, ahol ellenőrizni tudja az érkezőket, és meg tudja állapítani, kinek van, kinek nincs szüksége oltalomra. Azok számára, akiknek szükségük van az oltalomra, megfelelő fogadási körülményeket kell biztosítani, és olyan feltételeket kell kialakítani, hogy az érintettek újrakezdhessék az életüket. Ezeket még nem sikerült biztosítani, de az európai jog lehetővé tesz ilyen jellegű együttműködést, így most a tagállamokon – nem csak Magyarországon, hanem másokon is - a sor, hogy kivegyék ebből a részüket."

A menekültkérdést globális összefüggéseiben szemlélő ENSZ-alkalmazott felhívta a figyelmet arra: ha létezik aránytalanság a világban, akkor az az, hogy a menekültek 85 százaléka a fejlődő világban található. "Ezt a helyzetet nem több fal felhúzásával lehet kezelni, hanem jobb globális és regionális szintű együttműködéssel" - tette hozzá.

A Menekültek Világnapja alkalmából közzétett UNHCR-jelentés szerint a háborúk, az erőszakos cselekmények és az üldöztetések eddig sosem látott magasságba röpítették világszerte az otthonukból elűzött emberek számát. Tavaly átlépte a 68 milliót az ilyen elűzöttek száma. A trend immár ötödik éve tart. A tavalyi megugrás legfőbb oka a Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó válság, a háború Dél-Szudánban, valamint az az exodus, amelynek során rohingya menekültek százezrei hagyták maguk mögött Mianmart, és kerestek menedéket Bangladesben. Elsöprő többségében leginkább a fejlődő országokat sújtották a menekülthullámokat előidéző válságok.

Azoknak a menekülteknek a száma, akik fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat, 25,4 milliót tett ki a 68,5 millióból. Ez 2,9 millióval több, mint 2016-ban, egyben a legnagyobb éven belüli növekedés, amit az UNHCR valaha regisztrált. Ennek a 25,4 millió menekültnek valamivel több mint egyötöde palesztin, és ők egy másik ENSZ-szervezet, az UNRWA mandátuma alá tartoznak. Azoknak a többieknek, akikért az UNHCR a felelős, hozzávetőleg a kétharmada mindössze öt országból érkezik: Szíriából, Afganisztánból, Dél-Szudánból, Mianmarból és Szomáliából. Amennyiben ezen országok bármelyikében véget érne a fegyveres konfliktus, az jó eséllyel azonnal számottevő hatással lenne a globális menekültügyi helyzetre.

Mindeközben a menedékkérők száma, azaz azoké, akik 2017. december 31-én arra vártak, hogy a menekült státus iránti kérelmük ügyében döntés szülessen, mintegy 300 ezerrel bővülve 3,1 millióra nőtt. Az otthonukból elűzött, ám saját hazájukon belül menedéket találó emberek 40 millióra rúgott, vagyis a belső menekültek közel ugyanannyian voltak, mint a 2016-os 40,3 millió fő.

A menekültek 58 százaléka városokban vagy azok környezetében él, azaz nem táborokban vagy vidéki körzetekben. A világ menekült népessége kifejezetten fiatal, hiszen 53 százalékuk gyermek, közülük sokan a szüleik és más felnőtt kísérők nélkül vágtak neki az útnak vagy útközben szakadtak el a családjuktól.

Ahogyan a nagyszámú menekültet kibocsátó országok, úgy az őket nagy létszámban befogadók is kevesen vannak. Törökország az abszolút számok tekintetében 2017-ben továbbra is a világ első számú befogadó országa volt 3,5 millió – túlnyomórészt szíriai – menekülttel. Ugyanakkor Libanon az az ország, amely a saját lakosságához képest legtöbb menekültet fogadta be. Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 63 százaléka mindössze 10 országban talált menedékre.

A legtöbb menekültnek otthont adó országok globális rangsorában az „éllovas” Törökországot Pakisztán és Uganda követi, és az első tízbe egyetlen európai ország fért be csupán, Németország, mégpedig a 6. helyen – az országban 2017 végén élő 970 400 menekülttel.

Fekete ajtók nyílnak
Az UNHCR rendezvényét könyvbemutatóval kötötték egybe: az újságírók beszélgetést folytathattak Pordán Ferenccel, aki Mohsin Hamid Nyugaton élő pakisztáni író Exit West című könyvét fordította magyarra. A kötetet Nyugati kijárat címen a Geopen Kiadó jelentette meg. A regény arról szól, mit jelent valakinek hátrahagyni az otthonát, hogyan találhatja meg ismét önmagát a menekült. A könyv párkapcsolati regény, amelynek két főszereplője Nadja és Szaid, akikhez eljut a „fekete ajtók” híre, és ezeken az ajtókon keresztül Görögországba, Londonba, San Franciscóba vagy éppen Dubajba lehet eljutni.



Szerző