Előfizetés

Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Publikálás dátuma
2018.06.20. 11:55
FOTÓ: MANDEL NGAN / AFP
Kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából az Egyesült Államok – jelentette be kedden Washingtonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére.

Az MTI beszámolója szerint Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait.

A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.

Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de „ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat”. Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg.

A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta –, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: „elszomorító, de nem meglepő hír” az amerikai kilépés.

„Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni” – vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva.

Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte „lelkiismeretlen” gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.

Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.

A kormányválság miatt lett hirtelen fontos Orbán Berlinben

Publikálás dátuma
2018.06.20. 11:31
Fotó: AFP/dpa/Michael Kappeler

Angela Merkel kancellár Orbán Viktor Németországba való meghívásával próbálja meg kifogni a szelet a bajor szövetséges, a Keresztényszociális Unió (CSU) vitorlájából. Mint a Spiegel internetes kiadása írja, elsősorban a német belpolitikai válság magyarázza, hogy a magyar miniszterelnököt július első hetében Berlinbe hívta a német kancellár.

A két uniópárt közötti feszültség abból alakult ki, hogy a CSU elnöke, Horst Seehofer, szövetségi belügyminiszter közölte, már a határon visszafordítanák azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét már elutasították valamelyik más uniós tagországban. Ez valójában a határellenőrzés visszaállítását jelentené. Seehofer hétfőn két hetet adott Merkelnek arra, hogy közös európai megoldást találjon a menekültkérdésre, ha ez nem sikerül, akkor – a szövetségi belügyminiszter közlése szerint – azonnal megkezdik a menekültek kitoloncolását.

Elodázott kormányválság

A következő két hétben biztosan nem robbantja fel a német kabinetet Horst Seehofer bajor belügyminiszter. Ha rövid időre is, de elásta a csatabárdot a német CDU és a CSU. Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szövetségi belügyminiszter, csak két hét múlva kezdené kiutasítani az országból azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét más országokban elutasították.

A vitát tehát csak elnapolták. A CSU-nál többen meg vannak győződve arról, hogy ha összefognak a menekültkérdésben radikális álláspontot képviselő Orbánnal, az szavazatokat hozhat a szeptemberi bajor tartományi választás közeledtével – utal a belpolitikai okokra a Spiegel. 2015 nyarán a magyar kormányfőt meghívták a CSU frakciójának nyári ülésszakára, és szintén jelen volt a 2018 elején megtartott frakcióülésen.

Orbán megítélésében azonban jelentősek a különbségek a CDU és a CSU között. A Fidesz újbóli, áprilisi választási győzelmét eltérően értékelte a két uniópárt. Miközben Merkel írásban gratulált, Seehofer a nyilvánosság előtt adott hangot örömének. Mint mondta, Orbán ismét bebizonyította, mennyire bíznak benne az emberek. Persze Merkel is csak a nyilvánosság előtt kerülte az érintkezést Orbánnal, a valóságban a Fidesz és a magyar kormány – a migrációs ügyek kivételével – stabil támogatója a német érdekeknek az EU-s intézményekben.

Azzal, hogy Merkel július 5-én az eddigi, látszólagos távolságtartást feladva fogadja Orbánt, újabb egy hetet nyer a koalíciós válságban, hiszen Seehofer – magyar barátja látogatása előtt – aligha kezdi meg a menekültek visszatoloncolását.

Ugyanakkor a CSU döntése a visegrádi országokat is megoszthatja. Mint az cseh Aktualne portálja írja, a nyugati sajtó által a populisták közé sorolt Andrej Babis cseh miniszterelnök egyértelműen Angela Merkel politkája mögé állt a menekültkérdésben. A kijelölt cseh kormányfő, akinek kormánya még nem esett túl a bizalmi szavazáson a cseh kormányban, élesen bírálta Seehofer azon javaslatát, hogy ismét rendőröket állítson fel a határra. Utalt arra, Csehország jóléte nagyban függ a schengeni határok zavartalan működésétől, s alapvető fontosságú az Európai Unió működésében is az, hogy nem létezik határellenőrzés az egyes országok között. Babis egy prágai konferencián kifejezetten barátságtalan lépésnek tartja Seehofer felvetését, s egyértelműen a kancellár mellé állt.

Életölő játékfüggőség

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.06.20. 07:40

A WHO hivatalosan is a mentális zavarok betegségei közé sorolta a videojáték-játékfüggőséget, mint sajátos elmeállapotot.

A digitális- vagy videó-játékfüggőségben szenvedők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint, nem képesek irányítani tevékenységüket, elsőbbséget adnak a játéknak más, napi tevékenységek rovására, és akkor is folytatják azt, amikor az egyértelműen negatív következményekkel jár. A játékfüggőség diagnosztizálásához a viselkedésnek megfelelően káros hatással kell lennie a személyes, a családi, a szociális, a tanulási, a foglalkozási és más fontos területekre, és mindennek 12 hónapon át nyilvánvalónak kell lennie.

Természetesen milliók játszanak videojátékokat a világon anélkül, hogy az negatív hatással lenne rájuk, de néhány ember számára ezek életvitelt szegényítő szokássá válhatnak – olvasható a Guardian cikkében. A játék-, szerencsejáték-, szexfüggőség pszichikailag nincs olyan súlyos hatással az emberekre, mint az alkohol-, vagy drogfüggőség, de épp annyira romboló hatású lehet. Az egyik angliai segítségnyújtó központban elmondták, az elmúlt 12 hónapban egyértelműen növekedett a segítségkérők száma. „A szenvedély és a függőség közötti különbségtétel elég nehéz, különösen a játék esetén” – magyarázza Matthew Preece, vezető terapeuta. Szerencsejáték esetén a meghatározás könnyebb, aki ezreket, tízezreket veszít, egyszerűen függőnek mondható, de a játékfüggőségnél a következmények kevésbé szembetűnők. „Azt még mindig nem értjük tisztán, mik a játékfüggőség alapjai, sok vita és érv olvasható erről a kutatások irodalmában” – mondja Pete Etchells, a Bath Spa University biológiai pszichológusa.

Arról is széles körben folyik a vita, létezik-e a játékfüggőség önmagában, vagy csak más alapzavarokat fed el, például valaki a klinikai depressziója elől menekül. Nyilvánvalóan ilyenkor az alap depressziót kell kezelni. Ugyanakkor a probléma nem tisztán pszichológiai gyökerű. „Minden játéknak szüksége van horogra, a tervezők láthatólag olyan elemekre koncentrálnak, amelyek vonzzák a játékosokat, olyan mechanizmusokat építenek be, amelyek az újrajátszhatóság lehetőségét hordozzák” – veti fel Adam Procter, a Southamptoni Egyetem játéktervező kurzusának programvezetője. Ilyen, amikor a játékok eredményeként növekvő számú pontokat lehet nyerni, ritka tárgyakhoz jutni, vagy a magas szociális együtthatójú játékokban ötleteket, stratégiákat lehet megosztani a társakkal. Ezek az elemek be vannak építve a játékokba. Van tehát felelősségük a játéktervezőknek?- merül fel a kérdés. „Igen, felelősséget kell vállalniuk, tudatosan vezetnek bele egy függőségi folyamatba” – gondolkodik el Preece. „Az emberek nem fogják fel, milyen komoly a probléma, de ez ugyanolyan, mint az alkohol, a drog vagy a szerencsejáték: veszélyes, káros, és romboló” - mondja Ian, aki súlyos függőségéből épül fel mostanában, és újra építi életét. Reméli, hogy a játékfüggőség listára kerülése ráirányítja az emberek figyelmét a kérdés fontosságára.

Küzdelem
  • Dél-Koreában egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak.
  • Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost.
  • Kínában a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.