Kincsek az M76-os építésénél

Publikálás dátuma
2018.06.19. 11:33
Fotó: MTI/Varga György
Öt régészeti korszak leleteit tárták fel a tervezett M76-os gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett ásatásokon. A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel 6000 évesek - közölte a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze az MTI-vel.

A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik. Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el.

Az ásatáson talált legkorábbi, 6000 éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak. A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak.

A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket. A 2500 éves edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak. Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő. A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

A feltárás területén talált a 2200-2300 évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak. Magyarország területén 400 esztendőn át élt kelta lakosság, az M76-os autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták.

<span>Római kori pénzérmék</span>Fotó: MTI/Varga György

Római kori pénzérmék Fotó: MTI/Varga György

Az ásatáson természetesen római kori leleteket is találtak. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, amelynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István. A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő.
A fenékpusztai lelőhelyen talált kerámialeleteket és az állatcsontokat a Göcseji Múzeumban restaurálják, a fémleleteket a keszthelyi Balatoni Múzeum restaurátora tisztítja és konzerválja. A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményébe kerülnek és a tervek szerint Zalaegerszegen és Keszthelyen időszaki kiállításon mutatják majd be.

Szerző

Újdonság az autizmus diagnosztizálásában

Publikálás dátuma
2018.06.18. 14:12
Fotó: AFP/Xinhua/Zhan Yan
Az agy elektromágneses aktivitását mérő EEG-vel már három hónapos korban pontosan kimutatható, illetve kizárható az autizmus spektrumzavar - állítják a Bostoni Gyermekkórház és a Bostoni Egyetem kutatói.

„Az EEG egy olyan olcsó, nem invazív és viszonylag könnyen alkalmazható eljárás, amelyet csecsemőkön is lehet alkalmazni" – mondta Charles Nelson, a Bostoni Gyermekkórház kognitív neurológiai laboratóriumának igazgatója. A vizsgálat megbízható előrejelzést ad, hogy egy gyermeknél kifejlődik-e az autizmus, ha igen, van a lehetőség a korai beavatkozásra. Ennek köszönhetően a betegség enyhébb kimenetelű lehet, illetve bizonyos autizmus spektrumzavarral kapcsolatos magatartásformák kialakulása meg is előzhető - írta az Egészségemre.

Dr. William Bosl, a San Francisco-i Egyetem docense, már közel egy évtizede dolgozik az agy elektromos aktivitása által generált EEG-jelek kiértékelésével. A professzor szerint vannak olyan normálisnak tűnő EEG-jelek, amelyek „mély” információkat tartalmaznak az agyműködésre vonatkozóan, és ezeket a kapcsolódási mintákat illetve struktúrákat csak számítógépes algoritmusokkal lehet megfejteni.

A kutatás során 99 olyan csecsemő EEG-adatait vizsgálták, akiknél nagy volt a kockázata az autizmus kifejlődésének, mivel volt már egy idősebb autista testvérük. Kontrollként pedig 89 alacsony kockázattal rendelkező csecsemő adatai szolgáltak. Az összes csecsemőnél EEG-vizsgálatot végeztek 3,6,9,12,24 és 36 hónapos korban úgy, hogy egy 128 szenzorral ellátott hálót tettek a babák fejére, miközben az édesanyjuk ölében voltak. A csecsemők egy kiterjedt klinikai autista magatartásértékelés-vizsgálaton is átestek, amely során a kutatók az úgy nevezett ADIS klinikai diagnosztikai eszközt használták. A kutatók a dr. Bosl féle számítógépes algoritmussal hat különböző frekvenciájú (magas gamma, gamma, béta, alfa, téta, delta) EEG-jelet elemeztek ki, a jelek komplexitásának számos variációját mérve. „Ezek a mérések megmutatják, hogy milyen különbségek lehetnek az agy hálózati felépítésében, valamint az információfeldolgozásában és az információk integrálásában” – mondta dr. Bosl.

Az algoritmus bizonyos életszakaszokban 95 százalékos pontossággal kimutatta az ASD klinikai diagnózisát. „Az eredmények lenyűgözőek voltak – mondta dr. Bosl. – Az előrejelzés pontossága 9 hónapos korban majdnem 100 százalékos volt, ezen kívül az ASD súlyosságát is előre tudtuk jelezni.” Dr. Bosl szerint az agyi aktivitás EEG-jeleinek komplexitásában megmutatkozó korai különbségek illeszkednek ahhoz a nézethez, hogy az autizmus egy olyan rendellenesség, amely az agy korai fejlődése során kezdődik, de eltérő pályákat érinthet, vagyis az autizmus korai hajlamát egyéb tényezők is befolyásolhatják.

Szerző

Összezavarja a vadállatokat a LED-fény

Publikálás dátuma
2018.06.16. 13:11
Illusztráció: pexels.com
Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye - írta az MTI azok után, hogy amerikai kutatók megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra.

Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk - írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban.

A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító labdának látszik a világűrből. Az amerikai kutatók éveket töltöttek azzal, hogy vizsgálják, miként hat a fény ragyogása és iránya a vadvilágra, az állatok migrációjára, a ragadozó-préda viszonyra és napi biológiai órájukra, a cirkadián ritmusra. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói felhasználták a létező ökológiai adatokat és kutatásukba bevonták a kereskedelemben elérhető LED-lámpák széles körét.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A világító diódák a várakozások szerint a globális fényforráspiac 69 százalékát fogják adni 2020-ra, szemben a 2011-es 9 százalékkal. Ez a fényforrás egyre népszerűbb, mivel energiatakarékos, kisebb hőkibocsátású és hosszabb élettartamú más lámpáknál.

A kutatók négy fajra összpontosítottak, a rovarokra, a tengeri teknősökre, a lazacra és a Newell's Shearwater nevű tengeri madárra. Azért választották ezeket a fajokat, mert korábban végeztek körükben kutatást arról, miként reagálnak a fényre. A jövőben a szakemberek világszerte több fajt fognak bevonni kutatásuk folytatásába. A kutatók azt találták, hogy a legrosszabb éjszakai fényforrások az intenzív kék és fehér színek, amelyek akkora hatással vannak az állatokra, mint a Nap fénye délben, és háromszor nagyobb hatással vannak, mint a sárga és a zöld színű fény, amelyeknek hullámhossza kevésbé rombolja a vadvilágot.

Például a veszélyeztetett álcserepes teknős kikelt utódai éjszaka hagyják el a tengerparti homokban lévő fészkeiket, ám a mesterséges fény miatt a szárazföld belseje felé veszik az irányt a tenger helyett. A fény hasonlóan vonzza a fiatal vándorló lazacokat is, ragadozók zsákmányává teszi őket. A rovarok globális csökkenése is részben a fényszennyezés számlájára írható - idézte Travis Longcore-t, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Szerző
Témák
vadállat