Brutális vámokkal sújtaná Trump Kínát

Publikálás dátuma
2018.06.19. 09:33
Donald Trump Fotó: AFP/ Chris Kleponis / Consolidated News Photos / DPA
200 milliárd dolláros korlátozásról dönthet az amerikai elnök, aki Peking múlt vámrendelkezéseit próbálja megtorolni.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn este bejelentette, hogy további 200 milliárd dollár értékben kíván védővámot kivetni kínai termékekre.

Trump már utasítást is adott Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatalának, hogy dolgozza ki, mely kínai árucikkeket érinthetnek az újabb védővámok. Az elnök egyértelműen jelezte: lépése megtorlás azért, mert Peking a múlt héten amerikai termékekre - elsősorban marhahúsra, szárnyasokra, dohányárura és gépkocsikra - kivetendő, 50 milliárd dollár értékű tarifaemelésről hozott döntést.

„Kína legutóbbi cselekedete egyértelműen jelzi eltökéltségét, hogy fenntartsa az Egyesült Államok állandó és tisztességtelen hátrányos helyzetét, amit nagy, 376 milliárd dolláros kereskedelmi deficitünk is jelez” - hangoztatta az amerikai elnök.

A megfelelő jogi előkészületek után a vámokat azonnal bevezetik, ha Kína nem vonja vissza saját szankcióit -idézi Trump bejelentését az MTI.

A The Wall Street Journal című lap értesülései szerint egyelőre nem világos, hogy Lighthizer hivatala mennyi időt kapott a védővámokkal sújtandó termékek listájának összeállítására. A lap megjegyzi: a védővámok bevezetését az amerikai elnök nyomásgyakorlásként alkalmazza, annak érdekében, hogy így kényszerítse tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit, és végső soron rábírja őket piacaik nagyobb mértékű megnyitására az amerikai termékek előtt.

A pengeváltás úgy tűnik, nem érinti az amerikai elnök lányának kínai üzleteit: Ivanka Trump már 16 saját márkás terméket forgalmazhat a kínai piacon – ezek közül hármat azután jegyeztek be, hogy Trump elnök közbenjárt a ZTE kínai telekommunikációs vállalat érdekeiben, és sürgette a mamutcégre kivetett korábbi amerikai szankciók feloldását.

Szerző

Csiszolják Macron reformtervét

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:32
Shutterstock illusztráció

A német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban egyeztet ma Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Angela Merkel kancellárral a közös fizetőeszközt használó uniós övezet reformterveiről.

A végső formába öntött elképzeléseket a júnus 28-29-ikei EU-csúcson akarják előterjeszteni. Szakértői, illetve miniszteri szinten már sikerült megállapodni a legtöbb kérdésben. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki a múlt héten tárgyalt Hamburgban német partnerével, Olaf Scholzcal, úgy nyilatkozott, hogy már csak két-három nyitott pont maradt, amiben a csúcsvezetőknek kell egyetértésre jutniuk.

A reform gondolatát tavaly vetette fel Macron, aki szerint az euróövezet jelenleg 19 tagállamának a saját GDP-ből az eddiginél lényegesen nagyobb részarányt kellene a közös költségvetésre fordítania. A plusz pénzből a francia elnök elképzelései szerint olyan hatalmas, több százmilliárd eurós beruházási alapot hoznának létre, amely a viszonylag fejletlenebb tagországokban tudományos-technikai és innovációs programok magvalósítása mögött állna pénzügyi háttérként. A párizsi vezetés emellett az adórendszerek összehangolását is szeretné elérni az euróövezeten belül.

Merkel az eddigi értesülések szerint nagyságrendileg is jóval szerényebb összeget szánna egy Európai Valutaaap létrehozására, amely hitelekkel segítené ki a rászoruló tagországokat. A németek mindenesetre tartanak attól, hogy a franciák lényegében velük próbálnák megfizettetni az eddiginél szorosabb integráció költségeit. Azok az EU-országok ugyanakkor, amelyek nem vezették be az eurót, attól tartanak, hogy ha az euróövezet túlzottan nagy mértékben elkülönül a többi uniós országtól – például ha külön egységként kezelik majd a költségvetését is –, akkor azzal valóban létrejön Macron deklarált célja, a kétsebességes Európa, a perifériára, "külső pályára" szoruló országok rémálma. Aligha véletlen, hogy a bolgár kormány éppen a minap tette egyértelművé gyors euróövezeti csatlakozási szándékát.

Szerző
Témák
Macron

Politikai versengés a Balkánért

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:31
JOHANNES HAHN (jobbra) - Az EU-biztos szerint konkrét célokkal kell távlatot kínálni FOTÓ: EVELINE GRUBER
Az Európai Unió nem fordított elég figyelmet a balkáni államokra és azok integrációs törekvéseire, és ez hiba volt. A térségben már nemcsak a Kreml, hanem az olajkirályságok is kezdenek megjelenni.

Európa védelme és biztonsága, a nyugat-balkáni államok integrációjának kérdése állt a múlt hét végi wachaui Európa fórum középpontjában. Noha a tanácskozáson főként osztrák politikusok szólaltak fel, nyilvánvalóvá vált, hogy az Európáról, illetve az uniós integrációról alkotott elképzelések nem egyeznek. Igaz, ezek az eltérő álláspontok eddig is ismertek voltak.

Így változnak a kiadások
A következő, 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban az uniós büdzsétervezet szerint az EU 30 százalékkal emeli a külpolitikára és a szomszédságpolitikára szánt kiadásait, a keret így eléri a 123 milliárd eurót. A csatlakozásra várakozó államokra is negyedével nagyobb összeget szán, ez 22 milliárd euróra emelkedik. Ugyanakkor 2020-ig 38 százalékkal csökkennek a Törökországot célzó segélyek az országban zajló aggasztó politikai folyamatok miatt.

Johannes Hahn, Ausztria uniós biztosa nem osztja hazája vezetőinek álláspontját. Hahn a fórumot megelőzően is élesen bírálta azt a javaslatot, amely szerint még az Unión kívül úgynevezett védelmi központokat hozzanak létre azon menekültek számára, akik menedékkérelmét elutasította valamelyik uniós tagállam. A javaslat épp Sebastian Kurz osztrák kormányfőtől származik, s Dánia is lelkesen támogatta felvetést. Hahn az osztrák rádióban kifejtette, mindent elkövet azért, hogy ezek ne jöhessenek létre. Az EU bővítéséért is felelős biztos a fórumon egyetértett azzal, hogy jobban kell védeni az EU külső határait, ugyanakkor rámutatott, hogy a menekültválság gyökereit jóval az EU határain kívül kell keresni. Kifejtette, nem fejlesztési segéllyel kell támogatni Afrikát, ez csak a jelenlegi status quót erősítené, hanem konkrét felzárkóztatási programokra lenne szükség.

Hahn emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több diplomáciai sikert is elértek a Balkánon, legutóbb például azt, hogy a montenegrói ellenzék bejelentette: visszatér a podgoricai törvényhozásba. Meghatározták, hogy 2020 és 2025 között várják ezen államokat az EU-ba. Ezt ambiciózus tervnek nevezte, de hozzátette: konkrét célokat kell meghatározni, mert így legalább van perspektívájuk a balkáni országoknak az uniós csatlakozásra.

Hogy a fórumon mekkora jelentőséget tulajdonítottak a balkáni megbékélésnek, jelzi: a szombati napra meghívták a 2013 óta már uniós tag Horvátország, valamint a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett Szerbia és az arra váró Montenegró miniszterelnökét, Andrej Plenkovicot, Ana Brnabicot és Dusko Marovicot. Mindnyájan elsősorban arról számoltak be, hogy milyen intézkedésekkel erősítenék országhatáraikat. Berndt Körner, a Frontex igazgatóhelyettese pedig azt közölte, a Balkánt meg kell óvni egy újabb menekültválságtól.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője elsősorban azt ecsetelte, mennyi hibát követett el az EU Balkán-politikájában például azzal, hogy nem határozott meg konkrét célokat ezen államok számára. Jellemző, hogy miközben Vlagyimir Putyin például rendkívül aktív Balkán-politikát folytat, és a katari székhelyű Al Dzsazíra hírtelevízió is megjelent a félszigeten, az EU-nak még bőven van pótolni valója.

Uniós perspektíva a térség államai számára
Az Európai Bizottság februárban fogadta el a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” elnevezésű stratégiáját. A dokumentum a Nyugat-Balkán előtt álló konkrét kihívásokkal foglalkozik, különösen ami az alapvető reformok és a jószomszédi kapcsolatok szükségességét illeti. Megállapítja, hogy a térség államainak az uniós tagsági kritériumok teljesítéséhez átfogó reformokat kell végrehajtaniuk. Jelentősen meg kell erősíteniük a jogállamiságot, az alapjogokat és a kormányzást.
Az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a közigazgatási reform terén eredményeket kell felmutatniuk, és jelentősen meg kell erősíteniük a demokratikus intézmények működését. A gazdasági reformokat szintén szigorúan végre kell hajtani. A dokumentum rámutat, meg kell oldani határvitáikat is. A stratégia kifejti, hogy Montenegrónak és Szerbiának milyen lépéseket kell megtenniük a csatlakozás 2025-ig való megvalósításához. Ez az a két ország, amelyekkel a csatlakozási tárgyalások már folyamatban vannak.