A héten is lesz kamatdöntés

Publikálás dátuma
2018.06.17. 21:53
Népszava fotó

A hét egyik legfontosabb makrogazdasági eseménye a jegybank júniusi kamatmeghatározó ülése lesz. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban, mint ahogy az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A tanács álláspontja szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

A grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A jegybanki alapkamat 0,9 százalék 2016. május 25. óta. A kamatdöntés mellett kiskereskedelmi, kereseti statisztikák, és az államháztartás május végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató is megjelenik a héten, valamint a kormány kedden terjeszti az országgyűlés elé a jövő évi költségvetés részleteit is taglaló köteteket. 

Szerző
Témák
kamatdöntés MNB

Még mindig ragaszkodnak a készpénzhez a magyarok

Publikálás dátuma
2018.06.16. 16:46
Illusztráció: Shutterstock

Bár a bankkártyás fizetések száma és összértéke növekszik, továbbra is iszonyatosan sok a készpénz a gazdaságban. A magyar lakosság kétharmada pedig inkább készpénzzel szeret fizetni, mint elektronikus úton – írja a Napi.hu.

A portál a jegybank legfrissebb felmérésére hivatkozva kiemelte, hogy részben azért ilyen népszerű a készpénz Magyarországon, mert

  • sok ember, a válaszadók 21 százaléka elsődlegesen készpénzben kapja meg a rendszeres jövedelmét és további 5 százalék azoknak az aránya, akik vegyesen átutalással, illetve készpénz formájában jutnak hozzá bevételeikhez. 
  • a megkérdezettek  39 százaléka egyértelműen a készpénzt preferálja. Ugyan a  készpénzkedvelők egy része hajlandó lenne teljes mértékben elektronikusan lebonyolítani a fizetéseit, a válaszadók 28 százaléka mereven elzárkózik a készpénzmentes életmódtól.

A felmérés összegzésében az szerepel: „megalapozottnak tűnik az az állítás, hogy a hazai lakosság az európai átlagot némileg meghaladó mértékben preferálja a készpénzes fizetést”.

Szerző

Fúrják a felhőkarcoló-tilalmat

Publikálás dátuma
2018.06.16. 05:26
Tarlós Istvánnak (jobbra) nincs baja a Hernádi Zsolt vezette Mol-székház építési tervével
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tíz éven belül kitilthatják Budapestről a dízelautókat, az ismert székházépítési tervek megvalósulását viszont nem gátolná a főpolgármester.
Tarlós István főpolgármester szerint 5-10 év múlva kitilthatják a dízelgépjárműveket Budapestről. Hernádi Zsolt Mol-vezérrel ezt is átbeszélte tegnapi stratégiai megállapodásuk megkötése előtt. A Mol a magasházakat tiltó törvénytervezet ellenére is eltökélt 120 méteres budai székházterve megvalósításában. Tegnap stratégiai megállapodást kötött a Főpolgármesteri Hivatal és a Mol. A dokumentumot Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. Utóbbi jelezte: az egyezség egyik félre se ró kötelezettségeket, de közös gondolkodás indul, és utalt rá, hogy a fővárosi beszerzésekben is fokozott részvételük várható. A felek által felvetett területek egyelőre kevés átfedést mutatnak. Tarlós István elektromos buszokról, kiterjedt e-töltő-hálózatról, épületek energetikai felméréséről, energiatermelésről, kulturális és sporttámogatásról tett említést, egyszersmind elővezette pénzigényük „nem egészen mögöttes szándékát” is. Hernádi Zsolt viszont a már futó fővárosi fejlesztéseikre, így a Mol Bubi kerékpár-, illetve a Mol Limo elnevezésű autóbérlési szolgáltatásukra emlékeztetett. Pozsonyi fejlesztésük mintájára felvetette az e-biciklik alkalmazását is. Szót ejtett e-töltőhálózatukról, amit idén nyolc főváros körüli egységgel bővítenek. Kiemelte, hogy a számos országban jelen lévő Molnak Budapest a székhelye, így szívesen részt vállalnak a város üzleti alapú fejlesztésében. A Mol olajvállalatként is aktívan idomul a világ fejlődési irányaihoz, így elkötelezett az – amúgy inkább a fűtésre visszavezethető – légszennyezés csökkentése iránt. A mostani megállapodás jövő őszig hatályos. Ama kérdésünkre, hogy nyugat-európai minták nyomán mikor tiltják ki a főváros útjairól a dízeljárműveket, a főpolgármester 5-10 évet becsült. A stratégiai együttműködés se máról holnapra eredményez konkrét intézkedéseket – emelte ki. Annak kapcsán, hogy a parlament a jövő héten tárgyalja a 65 méternél magasabb toronyházak építését tiltó, Lázár János által még kancelláriaminiszterként beterjesztett törvényt, Hernádi Zsolt megismételte a Mol eddigi, kitérő válaszát. Eszerint biztosak abban, hogy 2021-re teljesen törvényesen megépül a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méter magas székházuk. Tarlós István hasonlóképp úgy értekezett a témáról, mintha a tilalom nem fenyegetne. Feltehetőleg Lázár Jánosra célozva úgy fogalmazott, a felvetés „egy bizonyos személy miatt sláger”, hozzáfűzve: szerinte a terület fejlesztése mögött álló Garancsi István neve is vonzza a médiaérdeklődést. Emlékeztetett, hogy elődei, sőt 2009-es programjában maga is szót ejtett az általa jeleknek nevezett magasházakról, elsősorban a megfelelő helyek kijelölését szorgalmazva. A Mol-székház, amellyel „nincs különösebb problémája”, közel helyezkedik az alkalmas térségként kijelölt Észak-Csepelhez. Meglátása szerint a tiltás felvetése nem szakmai, hanem politikai indíttatású, de az ilyen kérdéseket települési hatáskörben kéne tartani. A Mol tavalyi bejelentését követő magasház-vita a színfalak mögött kőkemény csatározásokat sejtet. A Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször nyílt vitába szálló Lázár János először a területrendezési törvénymódosításba csempészett magassági korlátot, ám álláspontja kisebbségbe került. A választások előtt benyújtott utolsó törvénymódosító javaslata viszont csupán néhány mondat: ez 65 méterben húzna magassági határt ama beruházóknak, amelyek június 30-ig nem nyitják meg „építési naplójukat”. Bár Mol-közeli forrásaink szerint ez önmagában nem lenne akadály, bennfentesek megerősítették: sokan inkább ismét kisiklatnák az azóta tárcáját is elvesztő Lázár ötletét. A jelek ellentmondásosak. A kezdeményezést a választások után akár el is süllyeszthették volna a parlament bugyraiban, ellenkező szándék esetén viszont – különösen a belefoglalt konkrét, június 30-i időpont miatt – sürgősséggel akár már el is fogadhatták volna. Ehelyett azonban az anyag a törvényhozás malomkövei között őrlődik. A parlamenti menetrend szerint jövő héten kerül napirendre. A főváros és a Mol vezetőjének magabiztossága ugyanakkor Lázár politikai hattyúdalának közelgő végét sejteti. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.31. 21:30