Előfizetés

A parti védmű mellett szavaztak a közgyűlésben

Publikálás dátuma
2018.06.13. 14:04
Fotó: Molnár Ádám
A kormánypárt az óbudai polgármester korábbi javaslata mellett nyomott gombot, miszerint nem a fövenyen, hanem a parti magántelkek szélén futna a majdani védmű.

A parton, ám a vízparttól az eddigi tervekhez képest valamivel távolabb, a dunai sétány bal partján, a mai magántelkek szélén futó sávban - úgynevezett kerítésvonalon - épülhet majdan az árvízvédelmi védmű - döntött a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége.

Már ha épül: a közgyűlés igenje ugyanis arra vonatkozik, hogy a közgyűlés ezt a védvonalat támogatja, ám a végleges döntést csak a kerítésvonali verzióról készült műszaki tanulmány illetve költségelemzés alapján hoz.

Azaz: a Tarlós István vezette városvezetés egy év után immáron véglegesen visszalépett a tavaly áprilisban eldöntött, akkor még a vízparthoz közelebb eső, környezetromboló védvonal tervétől.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A döntés a parton érintett felek közül mindenkinek kicsit győzelem és kicsit vereség, kivétel az adófizetők, akiknek már így is tetemes summájába került a Római-parti védmű körül lassan egy évtizede zajló huzavona, illetve az eddig megrendelt ám mára érvénytelenné vált hatástanulmányok, szakmai vélemények, tervek.

A Tarlós-vezette városvezetésnek részben győzelem, mivel így sikerült újabb hosszú időre elnapolni a Római-parti védmű-beruházás elkezdését. A végleges nyomvonal megállapításához szükséges műszaki, tulajdonjogi felmérések elvégzésére ugyanis igen hosszú időre lesz szükség, ami jó eséllyel már kilóg Tarlós 2019-ig tartó mandátumból, így erős a valószínűsége annak, hogy Tarlósnak már ebben a ciklusban nem kell döntenie az évek óta húzódó, rendkívül neuralgikus kérdésben. Ugyanakkor kicsit vereség, mivel a városházának mégiscsak visszavonulót kellett fújjon az eredetileg a parthoz jóval közelebb tervezett védmű tervétől.

A környezetvédőknek kicsit győzelem, mivel elhárult a városháza által korábban szorgalmazott, a Római-partra jellemző parti föveny és a galériaerdő elpusztításával járó védmű verziója, illetve az újabb háttérvizsgálatok elkészítésével újabb 1-1,5 év nyugalmat kapott a Római-part. Ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen műszaki paraméterekkel épülne fel a most megszavazott „kerítésvonali” védmű, így azt sem tudni, hogy miatta mennyi fát kellene később kivágni. A teljes győzelem a környezetvédők számára az lenne, ha a part érintetlen maradna, a vízparttól távolabb, a jelenlegi, a Királyok-Nánási úton futó védvonal maradna a fő védvonal.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A parton – kerítésvonalon vagy a fövenyen futó – védmű mellett kardoskodó helyi ingatlanosok, akik az eltelt évtizedekben az árvíznek kitett hullámtérbe építkeztek azoknak szintén győzelem, mivel a főváros a jelenleg hivatalos Királyok-Nánási úti védvonal helyett ismét az ingatlanjaikat közpénzen megvédő parti nyomvonal mellett voksolt.

Ugyanakkor a főváros fideszes többsége egy meglehetősen bizonytalan igent mondott: elvileg később, ha kiderül, milyen költséggel jár a kerítésvonali változat úgy a közgyűlés mondhat nemet is. Korábban a Bús Balázs III. kerületi polgármester által felvetett verziót ősszel Tarlós István még azzal támadta, hogy az igen komoly, milliárdos költségekkel járhat, mivel így jókora területeket kell majd kisajátítani a parti telkekből.

A kormánytól kér pénzt Tarlós a Lánchíd gyorsított felújítására

Publikálás dátuma
2018.06.13. 13:46
Hat helyett négy év alatt újíthatják a Lánchidat és a Váralagutat, de ehhez kormányzati forrás is kell Fotó: AFP/Hemis/Matter
A korábbi ütemezés helyett egyszerre újítanák fel a Lánchidat és a váralagutat, ehhez viszont kevés lesz a korábban félretett pénz.

Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a korábban tervezett, két ütemes felújítás helyett egyszerre korszerűsítse a főváros a váralagutat, a Lánchidat és a Clark Ádám teret. Ezzel jócskán lerövidülne az eredetileg 2024-ig tervezett kivitelezési időszak is, csakhogy a projekt felgyorsításához plusz pénz kell, nem is kevés.

A fővárosnak jelenleg csak eredeti első ütemre – a Lánchíd és a híd alatt vezető villamos és gyalogos aluljáró felújítására – van félretett pénze, mintegy 16,36 milliárd forintja; teljes beruházás költségei viszont meghaladják majd a 20 milliárd forintot .

A Közgyűlés ezért felhatalmazta Tarlós Istvánt, hogy a kormánytól kérjen támogatást. Hogy mekkora összegről van szó, arról a testület  nyilvánosan elérhető javaslata sem tér ki, a Napi.hu által megszerzett dokumentumok szerint viszont Váralagút felújítása és a Clark Ádám téri munkálatok együtt 6 milliárdnál is többe kerülhetnek. Így biztos, hogy a főpolgármesternek jelentős összegű gyorssegélyt kell kérnie az Orbán-kabinettől.

Ha a miniszterelnök jóváhagyja a támogatást – ahogy az Operaház felújításánál is tette – akkor a főváros már 2019-ben nekiláthat az alagút és a tér korszerűsítéséhez, 2022-ig pedig befejezhetik az egész projektet. 

Tanév hosszabbítás - Egymást cáfolják az Emmiben

Publikálás dátuma
2018.06.13. 13:07
Shutterstock fotó

Úgy tűnik, az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) sem tudják biztosan, mit tervez a kormány az iskolai tanév meghosszabbításával kapcsolatban. Megírtuk: kormányzati források szerint már jövőre két héttel megrövidíthetik a nyári szünetet az általános iskolákban, ebben a két hétben a diákok "táborszerű" foglalkozásokon vehetnének részt. Az Emmi szerint nem igaz, amit keddi cikkünkben állítottunk, a kormány nem tervezi a tanév meghosszabbítását.

Csakhogy Palkovics László akkori oktatási államtitkár már tavaly áprilisban arról beszélt a Liga Szakszervezetek konferenciáján, hogy a kormány elképzelései között szerepel a tanév meghosszabbítása, mégpedig iskolai táborokon keresztül. Tavaly júniusban pedig Maruzsa Zoltán oktatási helyettes államtitkár nyilatkozott úgy az InfoRádióban: zajlik az "együttgondolkodás" a tanév meghosszabbításáról. Kijelentette: ha megvalósul, akkor az csak a már említett táborozási koncepció alapján történik meg, akár az iskolaépületekben megszervezve.

Ezek alapján az Emmi cáfolatából az olvasható ki, hogy az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi nyilatkozatai sem igazak. Csakhogy az új emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós közben saját minisztériumát kezdte cáfolni: kedd este az InfoRádióban arról beszélt, "erős diszkusszió tárgya" a tanév rendjének megváltoztatása, de még nincs döntés a témában. Vagyis megerősítette azt a lapunkban megjelent hírt, amit az Emmi hazugságnak titulált: valóban napirenden van a tanév meghosszabbításának terve.

Azt egyébként az Emmi is elismerte, hogy a kormány támogatja a táborozásokat, de a tárca szerint az még nem jelenti a tanév meghosszabbítását. Maruzsa tavaly egyébként megemlítette: csak "technikai kérdés", hogy a kéthetes iskolai táborokra a tanév meghosszabbításaként tekintünk-e.

Tegnap kerestük a minisztériumot azzal kapcsolatban, szerintük mennyire helytállóak az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi, a tanév meghosszabbításával kapcsolatos nyilatkozatai. Kérdeztük azt is, ha valóban nem lesz változás, mi az oka annak, hogy a következő évi tanrend még mindig nem jelent meg, holott annak ilyenkor már nyilvánosnak kellene lennie. Ezekre a kérdésekre továbbra sem kaptunk válaszokat.