A kormánytól kér pénzt Tarlós a Lánchíd gyorsított felújítására

Publikálás dátuma
2018.06.13. 13:46
Hat helyett négy év alatt újíthatják a Lánchidat és a Váralagutat, de ehhez kormányzati forrás is kell Fotó: AFP/Hemis/Matter
A korábbi ütemezés helyett egyszerre újítanák fel a Lánchidat és a váralagutat, ehhez viszont kevés lesz a korábban félretett pénz.

Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a korábban tervezett, két ütemes felújítás helyett egyszerre korszerűsítse a főváros a váralagutat, a Lánchidat és a Clark Ádám teret. Ezzel jócskán lerövidülne az eredetileg 2024-ig tervezett kivitelezési időszak is, csakhogy a projekt felgyorsításához plusz pénz kell, nem is kevés.

A fővárosnak jelenleg csak eredeti első ütemre – a Lánchíd és a híd alatt vezető villamos és gyalogos aluljáró felújítására – van félretett pénze, mintegy 16,36 milliárd forintja; teljes beruházás költségei viszont meghaladják majd a 20 milliárd forintot .

A Közgyűlés ezért felhatalmazta Tarlós Istvánt, hogy a kormánytól kérjen támogatást. Hogy mekkora összegről van szó, arról a testület  nyilvánosan elérhető javaslata sem tér ki, a Napi.hu által megszerzett dokumentumok szerint viszont Váralagút felújítása és a Clark Ádám téri munkálatok együtt 6 milliárdnál is többe kerülhetnek. Így biztos, hogy a főpolgármesternek jelentős összegű gyorssegélyt kell kérnie az Orbán-kabinettől.

Ha a miniszterelnök jóváhagyja a támogatást – ahogy az Operaház felújításánál is tette – akkor a főváros már 2019-ben nekiláthat az alagút és a tér korszerűsítéséhez, 2022-ig pedig befejezhetik az egész projektet. 

Szerző

Tanév hosszabbítás - Egymást cáfolják az Emmiben

Publikálás dátuma
2018.06.13. 13:07
Shutterstock fotó

Úgy tűnik, az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) sem tudják biztosan, mit tervez a kormány az iskolai tanév meghosszabbításával kapcsolatban. Megírtuk: kormányzati források szerint már jövőre két héttel megrövidíthetik a nyári szünetet az általános iskolákban, ebben a két hétben a diákok "táborszerű" foglalkozásokon vehetnének részt. Az Emmi szerint nem igaz, amit keddi cikkünkben állítottunk, a kormány nem tervezi a tanév meghosszabbítását.

Csakhogy Palkovics László akkori oktatási államtitkár már tavaly áprilisban arról beszélt a Liga Szakszervezetek konferenciáján, hogy a kormány elképzelései között szerepel a tanév meghosszabbítása, mégpedig iskolai táborokon keresztül. Tavaly júniusban pedig Maruzsa Zoltán oktatási helyettes államtitkár nyilatkozott úgy az InfoRádióban: zajlik az "együttgondolkodás" a tanév meghosszabbításáról. Kijelentette: ha megvalósul, akkor az csak a már említett táborozási koncepció alapján történik meg, akár az iskolaépületekben megszervezve.

Ezek alapján az Emmi cáfolatából az olvasható ki, hogy az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi nyilatkozatai sem igazak. Csakhogy az új emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós közben saját minisztériumát kezdte cáfolni: kedd este az InfoRádióban arról beszélt, "erős diszkusszió tárgya" a tanév rendjének megváltoztatása, de még nincs döntés a témában. Vagyis megerősítette azt a lapunkban megjelent hírt, amit az Emmi hazugságnak titulált: valóban napirenden van a tanév meghosszabbításának terve.

Azt egyébként az Emmi is elismerte, hogy a kormány támogatja a táborozásokat, de a tárca szerint az még nem jelenti a tanév meghosszabbítását. Maruzsa tavaly egyébként megemlítette: csak "technikai kérdés", hogy a kéthetes iskolai táborokra a tanév meghosszabbításaként tekintünk-e.

Tegnap kerestük a minisztériumot azzal kapcsolatban, szerintük mennyire helytállóak az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi, a tanév meghosszabbításával kapcsolatos nyilatkozatai. Kérdeztük azt is, ha valóban nem lesz változás, mi az oka annak, hogy a következő évi tanrend még mindig nem jelent meg, holott annak ilyenkor már nyilvánosnak kellene lennie. Ezekre a kérdésekre továbbra sem kaptunk válaszokat.

Szerző

Kitört a fagyiháború

Publikálás dátuma
2018.06.13. 11:47
Illusztráció: pexels.com
Fellázadtak a magyar cukrászok, mert szerintük az albán vállalkozók olcsón árulnak kétszer akkora gombócokat, amit azért tudnak megtenni, mert a valódi gyümölcsöt adalékanyagokkal helyettesítik.

A magyar cukrászok szerint az nem is fagylalt, amit az albán fagyisok kínálnak. Az elégedetlenség oka, hogy a komolyabb magyar cukrászdák közelében felbukkanó boltokban jóval olcsóbban kétszer akkora gombócokat is kínálnak az albán vállalkozók - írja a Bors.

A normál fagylalt tejből, cukorból, tojássárgájából, tejszínből és 30, de inkább 50 százaléknyi gyümölcsből áll, ezzel szemben az albán hűsítők főleg vizet, cukrot, aromákat és ételfestéket tartalmaznak - mondta a lapnak a Magyar Cukrászok Ipartestületének szakmai elnöke. Horváth Ferenc hozzátette, a rengeteg adalékanyag miatt lehet, hogy az sokkal lágyabb, selymesebb, könnyebb.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A Facebookon olyan hírek is terjednek, amelyek szerint ezek a stabilizátorok, emulgeátorok, festékek, aromák, savók akár életveszélyesek is lehetnek, ezt azonban a Nébih Vendéglátás és Étkezés Felügyeleti Osztályának vezetője a lapban cáfolta. Zoltai Anna elmondta, nem károsak ugyan az egészségre, de a minőséget rontják. A fagyi méretét úgynevezett jégpasztával érik el.

Az egyik belvárosi cukrászda tulajdonosa vasárnap a közösségi oldalán egy videóban mutatta meg az "óriásgombócos' fagyik titkának, az olcsó adalékanyag, az E-471 zsírsav működését.

Szerző