Szerencsés véget ért a párizsi túszdráma - fotók

Publikálás dátuma
2018.06.12. 22:34
Fotó: AFP/Alain Jocard

Végetért kedden a túszejtés Párizsban, a rendőrök előállították a túszejtőt, az akcióban senki nem sérült meg – közölte a prefektúra. A bejelentést előtt mintegy negyedórával a hírtelevíziók helyszíni közvetítése szerint a biztonsági erők mozgásából érzékelhető volt, hogy a kommandósok behatolni készülnek abba az épületbe, amelyben a túszejtő égy órával korábban elbarikádozta magát két tússzal. Lövéseket nem lehetett hallani a rövid akció alatt.

Gérard Collomb belügyminiszter a Twitteren az írta, hogy „az elkövetőt előállították és a túszok már nincsenek veszélyben0. A tárcavezető üdvözölte a rendőri erők és a tűzoltók, és mindenekelőtt a rendőrség elitalakulatának professzionalizmusát és gyors fellépését.

A francia hírtelevíziók korábbi, helyszíni tudósításai szerint a túszejtő egy épületben barikádozta el magát egy belvárosi ház földszintjének belső udvarán, egy informatikai cég irodájában, azt állítva, hogy robbanószerkezet van nála és legalább két túszt ejtett. A rendőrség szerint a férfi azt közölte, hogy az iráni nagykövettel szeretne beszélni. A túszejtő személyazonosságról semmit nem közölték a hatóságok és azt sem erősítették meg, hogy volt-e nála fegyver. 

A BFM hírtelevízió értesülése szerint viszont a túszejtő 27 éves, marokkói állampolgárságú, büntetlen előéletű, nem szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, nem voltak terrorizmusra utaló követelései és azt kérte a rendőrségi tárgyalótól, hogy Chrisnek szólítsa. (MTI)

Szerző
Frissítve: 2018.06.13. 12:03

27 év után megoldódott a Macedónia neve körüli vita

Észak-Macedóniának hívják ezentúl az eddig hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angol rövidítéssel: FYROM) nevet viselő délszláv államot – jelentette be a Szkopje és Athén közötti történelmi megállapodás hírét Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden.

Görögország az ország 1991-es függetlenné válásától kezdve kifogásolta, hogy az új állam egy görög tartomány (Makedonia), illetve egy ókori, göröggel rokon nyelvű állam nevét viseli, ezért akadályozta a szláv nyelvű Macedónia európai és NATO-integrációját. A névvita megoldására már több kísérletet is tettek, de eddig nem jártak sikerrel.

Szerző

Háromszorosára nőhet az EU "migrációs büdzséje"

Publikálás dátuma
2018.06.12. 20:48
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Magyarország a jelenleginél többet kaphat a külső határ őrizetére, amely az EU migrációs büdzséjének a központi eleme.

Az Európai Bizottság háromszor annyit költene a migráció kezelésére és az EU külső határainak az őrizetére 2021-2027 között, mint a jelenlegi költségvetési ciklusban. Hét év alatt összesen 35 milliárd eurót fordítana ezekre a célokra, szemben a mostani 13 milliárddal.

A javasolt büdzsé központi eleme a határvédelem erősítése. Ennek része egy új támogatási alap, amelyből az EU külső határait őrző tagállamok is – köztük Magyarország – részesülnének. A 9,3 milliárd euróból gazdálkodó Integrált Határigazgatási Alap nevet viselő finanszírozási eszközből jutna az emberkereskedelem és -csempészet felszámolására, a tengeri kutatás és mentés támogatására, a határőrök felszerelésére és képzésére, valamint a válsághelyzetbe került tagállamok gyors támogatására.

Az új alapból 4,8 milliárdot fordítanának az egyes országok hosszú távú szükségleteinek a kielégítésére. A tervek szerint mindegyikük 5 millió eurós fix összegben részesülne, a fennmaradó támogatást pedig a határokon jelentkező nyomás alapján osztanák szét a huszonhetek között.

Jelentős segítségre számíthatnának a Magyarországhoz hasonlóan a külső határokat védő tagállamok. Emellett rövidtávú gyorssegélyt is folyósítana az Európai Unió a rászoruló országoknak. Ennek összege 3,2 milliárd euró.

A határigazgatási alapon kívül rekordösszegű támogatást, 12 milliárd eurót helyez kilátásba az Európai Bizottság a közös határ- és parti őrség megerősítésére. Az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex keretében működő egység létszámát a jelenlegi 1500-ról 10 ezer főre emelnék.

A migrációra 10,4 milliárd eurót költene az Európai Bizottság az új költségvetési ciklusban. Ez 50 százalékkal több a jelenlegi kiadási tételnél. A Menekültügyi és Migrációs Alapból támogatnák a menekültügyi rendszert, a legális migrációt és a menekültek társadalmi integrációját segítő programokat, valamint az illegális bevándorlással szembeni fellépést. Az alap oroszlánrészét azok a tagállamok kapnák, amelyekben a legerősebb a migrációs nyomás, s amelyek részt vesznek a menedékkérők áthelyezésében, illetve áttelepítésében. Emellett komoly összeg jutna az illegális bevándorlók kitoloncolását, hazatelepítését célzó programokra is.

A migrációs költségvetésre vonatkozó brüsszeli javaslatokról – akárcsak az EU 2021-2027 közötti büdzséjének egészéről – az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak közösen kell megállapodniuk, ami leghamarabb egy év múlva várható.

Dublin egyre távolabb
Az Európai Unió területére érkező migránsok menedékkérelmének elbírálásáról rendelkező dublini rendelet reformja már két éve csúszik a tagállamok döntésképtelensége miatt. Legközelebb az EU állam- és kormányfői tűzik napirendjükre a témát június végi brüsszeli találkozójukon. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője most azt javasolja, hogy ha ismét elmarad a megállapodás, az EP indítson pert a kormányközi törvényhozó testület ellen az EU Bíróságán a "döntéshozatal elmulasztása miatt”. Erre bármely EU intézményt felhatalmaz az uniós szerződés 265. cikkelye. Javaslatát nagy tetszés fogadta a képviselő-testület üléstermében.