Előfizetés

Egész éjszakás videón a Tejút "tánca"

Publikálás dátuma
2018.06.07. 12:10

A déli égbolt Magyarországról többnyire láthatatlan szépségeivel varázsolja el a szemlélőt a csillagaszat.hu oldalon látható, Namíbiában készült videó.

Májusban európai amatőr csillagászok keresik fel a namíbiai “asztrofarmokat”, amelyek csillagos éggel fogadják a fényszennyezett kontinensről érkezőket. Az egész éjszakát bemutató videón többek között látható a Tejút, annak legfényesebb része, a Sagittarius vidéke. A képmező felső részén látható lyuk a híres sötétköd, a Szeneszsák, szomszédságában pedig a Dél Keresztje látszik. Hanggal nézve még érdekesebb a namíbiai észlelőéjszaka - derül ki a felvételt készítő Borovszky Péter beszámolójából.

Kövér eb, elhízott ember egykutya? - Meglepő felfedezés

Publikálás dátuma
2018.06.06. 11:05

Az elhízott kutyák viselkedése hasonlóságot mutat a túlsúlyos emberek egyes személyiségjegyeivel - állapították meg az ELTE Etológia tanszékének és a Padovai Egyetemnek a kutatói, akiknek közös tanulmánya szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.
Illusztráció: Shutterstock

Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind állatvédelmi szempontból fontos kérdés, az ebeknél is élénken kutatják a lehetséges kiváltó okokat és háttértényezőket. A négylábú ugyanabban a környezetben él, mint az ember, ezért sokszor ugyanazok a külső tényezők hatnak rá, beleértve a hízékonyságra hajlamossá tévő faktorokat. Így a kutya, kiegészítve a klasszikus, rágcsálókon végzett vizsgálatokat, ideális modellállata lehet az elhízás okait és következményeit vizsgáló kutatásoknak, különösen ami a jelenség lelki, szociokognitív okait illeti - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Etológia tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens vezetésével Torda Orsolya PhD-hallgató ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a táplálék minősége mint motiváló tényező eltérő fontosságú-e kövér, illetve nem elhízott kutyák esetében. Két olyan széleskörűen alkalmazott viselkedés tesztet végeztek el hízásra hajlamos (Arany retriever, Labrador retriever, Beagle) és nem hajlamos (Border collie, Mudi) fajtákon, amelyek során fontos jelentősége van a táplálék jelenlétére adott viselkedési válasznak. A vizsgálathoz az említett fajtákból normál testalkatú, illetve elhízott alanyokat toboroztak. Az első, a "kétutas választás" során a kutyának két cserép közül kellett választania, miután a kísérletvezető az egyikre rámutatott. Míg a mutatással jelzett edényben mindig alacsony motiváló erejű jutalom volt (répa-, illetve narancsdarabkák), a másik edény vagy üres volt, vagy az alanyok felének kívánatos párizsit tettek bele.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az eredmények szerint a túlsúlyos kutyák fajtától függetlenül kevésbé követték az emberi mutatást. Vagyis, nem a kísérletvezető viselkedése által kiemelt répát választották, hanem lehetőleg az ízletesebb falatot. Úgy tűnik, hogy ezek a kutyák inkább törekednek az energiában gazdag táplálék megszerzésére, mint normál súlyú társaik. Ezzel jól összhangban van az a tény, hogy a magas kalóriatartalmú ételekhez való vonzódás az emberi elhízással kapcsolatban is jól ismert.

A második teszt azon alapult, hogy egy rövid tréning során az állat megtanulja, az egyik oldali cserépben mindig van jutalomfalat, míg a másik oldaliban soha nincs. Majd a teszt végén a cserép középre kerül, vagyis bizonytalan, hogy vajon tartalmaz-e táplálékot vagy sem. Ez esetben az elhízott kutyák lassabban és kisebb valószínűséggel közelítették meg a középre helyezett tálkát, vagyis negatívabban ítélték meg a helyzet kifizetődőségét. Embereknél is megjelenik ez a fajta pesszimizmus, amit a depresszió és az elhízás kapcsolatával hoznak összefüggésbe.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Érdekes eredmény még, hogy a fajták közötti különbségek nem a hízékonyságban keresendők, hanem inkább azzal vannak összefüggésben, hogy az adott fajta mennyire kooperatív az emberrel. Míg a Beagle kutyákat arra tenyésztették, hogy önállóan vadásszanak, addig a Retrieverek szorosan együttműködve dolgoznak gazdájukkal. Ez magyarázhatja, hogy utóbbiak hűségesebben követték az emberi mutatást.

Az ELTE-n és a Padovai Egyetemen párhuzamosan folyó kutatásból kiderült, hogy a túlsúlyos kutyáknak a táplálék minősége és megtalálási valószínűsége más motiváló erővel bír, mint a nem elhízott ebek számára. A kövér kutyák igyekeznek maximálni az energiabevitelüket, viszont ha a táplálékhoz való hozzáférés nem biztos, többet hezitálnak. A két rövid viselkedési teszt eredményei nagyon hasonlóak az emberek esetén egyes személyiségjegyeket és az elhízást vizsgáló kutatások eredményeivel, így úgy tűnik, a kutya valóban jó alanya lehet a jövőben az elhízást kísérletesen tanulmányozó kognitív etológiai vizsgálatoknak.

Távolodik a Hold

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:15

Egyre hosszabbodnak a napjaink, mert a Hold távolodik a Földtől, s bolygónk forgása is folyamatosan lassul.

Sokan panaszkodnak arra, hogy 24 órába nem tudják belesűríteni az életüket. Mások viszont legszívesebben átaludnák az egész napot. Az előbbiek számára jó hír, hogy napjaink hossza folyamatosan növekszik. Aki attól tartana, hogy ez esetben a munkaidő is egyenes arányban emelkedik majd, annak mindenképpen jó hír, hogy évente a másodperc 75 ezred részével tart tovább egy napunk, így túlzottan sokat nem érzékelünk a jelenségből.

Tudósok számításai szerint a napok hosszabbodása távolról sem új keletű folyamat. Körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt bolygónkon egy nap öt és negyed órával tartott kevesebb ideig. Szakértők ennek kiszámításához a csillagászat elméletét ötvözték régi sziklákból nyert adatokkal. Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy 1,4 milliárd évvel ezelőtt egy nap 18 óra 41 percig tartott.

Kutatások alapján a földtörténet első, prekambriumi ideje óta (ezt 4700-542 millió évvel ezelőttre teszik) nőtt átlagosan a másodperc 74 ezred részével minden egyes évünk. Tudósok szerint a következő millió, vagy akár több milliárd évben ugyanilyen ütemű növekedés várható.

Mi az oka ennek? A Föd forgásának sebessége folyamatosan csökken, a Hold pedig fokozatosan távolodik a bolygónktól. Stephen Meyers, a wisconsini Madison Egyetem és Alberto Malinverni, a New York-i Columbia Egyetem professzora („Proceedings of The National Academy of Sciences” honlapján írt) tudományos elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 1,4 milliárd év alatt a Hold 44 ezer kilométerrel távolodott el a Földtől, jelenleg 384 400 kilométerre kering bolygónktól.

Meyers és Malinverno rekonstruálni próbálták azt, hogy a Hold Földtől való távolsága milyen hatást gyakorolt bolygónkra, mindezt az úgynevezett Milankovic-elmélet fényében. (A szerb származású Milutin Milankovicról elnevezett elmélet a Föld pályájának és forgástengelyének változásait és a Földre jutó napsugárzás közötti kapcsolatot taglalja.) Ennek elemzése mindeddig nem volt egyszerű feladvány. A két tudós azonban az 1,4 milliárd évesnek tartott, az észak-kínai hsziamanlingi tengeri üledék réz és alumíniumtartalmát, valamint az Atlanti-óceán déli részén 55 millió éves Walvis gerinc összetételét vizsgálta, s ezen megállapításaikat bonyolult matematikai eljárások alapján modellezték.

Tanulmányukban rámutatnak arra, hogy bár megjósolhatatlan, meddig hosszabbodnak a napok, a Hold távolodása a Földtől nem örök érvényű. Ez a folyamat egy ideig folytatódik ugyan, de egy idő után változatlan távolságból folytatja keringését a bolygónk körül. Ekkor azonban a Holdat a Föld feléről lehet már csak látni, a másik feléről nem.