Vegyesen alakult a forint árfolyama

Publikálás dátuma
2018.06.05. 10:09
Illusztráció/Népszava fotó
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel: az euróhoz, a dollárhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a japán jennel szemben erősödött.

Az euró 318,83 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel erősödött jegyzése a hétfő esti 318,68 forinthoz képest. A dollár árfolyama 272,56 forintról 272,85 forintra, a svájci franké pedig 275,67 forintról 275,87 forintra erősödött. A jent 2,4814 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4843 forinttal.

Az euró 1,1687 dolláron forgott, napi szinten 0,09 százalékkal gyengült. A közös európai fizetőeszköz napi legalacsonyabb jegyzése 1,1686, a legmagasabb 1,1704 dollár volt kedden az eddigi kereskedésben. A svájci frankhoz képest 0,02 százalékot veszített értékéből az euró, 1,1559 frankot ért. Egy dollárért 0,9889 frankot kértek, 0,09 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal drágult a dollár, kedd reggel 109,93 jent ért.

Szerző

Kényszerű kiárusítás Mészáros Lőrincéknél

Publikálás dátuma
2018.06.05. 07:24
Fotó: Molnár Ádám

Anyagi helyzete helyrebillentése érdekében termeléshez szorosan nem kapcsolódó vagyonelemei értékesítésére készül a Mátrai Erőmű – tudtuk meg. Mint azt korábban lapunk közölte, a társaság tavaly története legnagyobb, kilencmilliárdos veszteségét könyvelte el. Ez már csak azért is fájó a számukra, mert az azt megelőző évtizedek során az egység Magyarország második legfontosabb, szénalapú áramtermelőjeként évente akár tízmilliárdos nyereséget és hasonló mértékű osztalékot biztosított eddigi tulajdonosainak, így az irányítási jogokat az 1995-ös privatizációtól egész mostanáig birtokló német RWE-EnBW-nek.

A többség új birtokosa, a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc – illetve a befolyása alatt álló tőzsdei Opus – értesülésünk szerint a nyereségesség elbocsátások nélküli visszaállítását tűzte ki célul. A gigaveszteséget sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy az erőművet korábban közel negyedszázadig irányító Valaska József tavaly, az értékesítést megelőzően távozott a társaságtól; Mészárosék vissza is hívták a vezetői székbe.

Mindezek nyomán a cég ismereteink szerint a Nemzeti Földalapnak értékesítené a bányászat után helyreállított és erdősített több ezer hektárnyi területét. Ezen túlmenően – a zrt. több mint negyedét is birtokló - állami MVM-nek eladnák a működését három éve megkezdő, az országban máig a legnagyobbnak számító, 16 megawattos napelemtelepüket is. Ezekről azonban még nem kezdődtek el az érdemi megbeszélések. Az idei cél a nullszaldó, jövőre pedig újra a nyereség elérése.

További napelemtelepítési terveiket viszont se el, se fel nem adják. Így két 20 MW-s egység létesítésére külön projektcégeket alapítanak. Ezek megvalósulásuk esetén országosan ismét a legnagyobbak közé kerülnének. Új, napelem-alapú erőműveiket 80 százalékban hitelből valósítanák meg.

Szerző

Vezérváltás az atomerőműnél

Publikálás dátuma
2018.06.05. 07:22

Nyugdíjba készül az atomerőmű vezére, akit két éve még Lázár János se tudott posztjáról eltávolítani. Házon belülről érkezhet az utód.

Nyugdíjba készül Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója – erősítette meg értesülésünket tegnap az érintett. Utódja hírek szerint Pekárik Géza műszaki vezérigazgató-helyettes lehet. Igaz, ezt az információnkat egyikük se kívánta véleményezni. Ugyanakkor nem kizárt, hogy még több jelölt számításba jöhet.

Hamvas István 2010 szeptembere óta irányítja az állami tulajdonban lévő atomerőművet. Azt megelőzően ő is műszaki vezérhelyettesi posztot töltött be. Elődje a poszton Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős jelenlegi tárca nélküli miniszter volt, aki korábban szintén műszaki, illetve üzemviteli igazgatói posztot töltött be és Hamvas Istvánhoz hasonlóan a 80-as évekbeli létesítés óta a nukleáris blokkokban dolgozott.

Habár az erőmű utóbbi három vezére belső embernek számított, azt megelőzően többször is kívülről került ki az első ember. Ez még most se kizárt, de a jelenleg hatályos nukleáris biztonsági szabályzat olyan típusú jártasságot követel az atomerőmű vezérigazgatójától, aminek leginkább a jelenlegi dolgozók felelnek meg.

A váltások látszólagos nyugalma mögött jelentős erők feszülnek. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy három éve Lázár János kancelláriaminiszteri súlya se bizonyult elegendőnek Hamvas István elmozdításához. Az akkori kormánytag többször is hangoztatta, hogy új, „nyugati” vezetőket javasol a Paksi Atomerőmű élére. Ám ebbéli - nyilván a Paks 2-es bővítéssel kapcsolatos uniós tárgyalások során fogant - szándékait a kulisszák mögötti erők kisiklatták. Sőt, azóta maga Lázár János került politikai partvonalra.

Kérdésünkre Hamvas István cáfolta még a sejtetést is, hogy mostani távozta bárminő összefüggést mutatna Lázár János két évvel ezelőtti elképzeléseivel. A vezérigazgató szándékát egyértelműen a nyugdíjkorhatár elérésével indokolta. Úgy érzi, az irányítás folytatásához egy fiatalabb vezetőre lenne szükség. Tájékoztatása szerint már korábban felmerült benne a gondolat, de – kérésre – ennek kezdeményezésével megvárta a parlamenti választásokat. Hamvas István egyszersmind azt is cáfolta, hogy lépése bármilyen összefüggést mutatna az MVM új stratégiájával, miközben egyes hírek szerint a minap ennek kapcsán távozott az állami társaságcsoport néhány vezetője. Azokat az – amúgy először szintén Lázár János által két éve felvetett - pletykákat, miszerint a Paksi Atomerőművet „elvennék” az MVM-től és azt áthelyeznék Süli János minisztériumához, hatásvadász kitalációknak minősítette. Az atomerőmű nem lenne képes a teljes biztonság mellett is felmutatott, folyamatos csúcsokat döntő termelési eredményekre, ha nem lenne egy, az értéklánc minden elemét magába foglaló társaságcsoport tagja – szögezte le.

Az atomerőmű határidőre leadott mérlege szerinti, 8,6 milliárd forintról 3,8 milliárd forintra eső adózott nyereséget Hamvas István a rekordtermelés, illetve a negyedik blokkon is befejezett élettartamhosszabbítási beruházásokkal, valamint a fizetésemelések hatásával magyarázta. A leadott szöveges melléklet emellett az okok közé sorolja az árbevétel kis mértékű csökkenését és az MVM-nek fizetett „menedzsmentdíj” 2,4 milliárdos emelkedését is. Az iratok tanúsága szerint az MVM mint anyacég osztalékágon a teljes nyereséget felvette.

A hazai áramtermelés felét, illetve a fogyasztás közel 40 százalékát biztosító atomerőmű februárban sajtótájékoztatón számolt be a tavaly – mondhatni visszatérően - megdöntött biztonsági, termelési, illetve hatékonysági csúcsokról, de a dolgozókat se érte még soha ilyen alacsony sugárzás.

Szerző