Túl sokat beszélt, kirúgták a szociális otthonból

Publikálás dátuma
2018.06.04. 21:35
Fotó: Hornyák Dániel
Noha alig találni munkaerőt, elbocsátottak egy szakképzett gondozót a patalomi szociális otthonból. Kollégái szerint azért, mert szóvá merte tenni a hiányosságokat.

A Somogy megyei Patalomban lévő szociális otthonból nemrég eltűnt egy idős beteg. A 66 éves, erős demenciában szenvedő asszonyra egy mezőn, magatehetetlen állapotban találtak rá a rendőrök május elején. Az intézmény fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) megkeresésünkre közölte: kivizsgálták az ügyet, szerintük az asszony akkor kóborolt el, amikor a veszélyes hulladékot elszállító autó is elhagyta az otthon területét. Az SZGYF közölte, hogy az ügyben indított vizsgálat "személyi felelősséget tárt fel" és a "munkajogi felelősségre vonás folyamatban van." Úgy tudjuk, a felelősségre vonás hamar le is zárult: az egyik gondozónőt azonnali hatállyal elbocsátották.

Noha látszólag gyorsan és hatékonyan kezelte az ügyet az intézmény, a dolgozók szerint ennél árnyaltabb a kép: szerintük igazságtalanul rúgták ki kollégájukat. Mint mesélték, amikor az idős asszony eltűnt, ketten felügyeltek a betegekre, a később felelősségre vont gondozónő és egy fiatalabb kollégája. Állításuk szerint a belső vizsgálat során fény derült arra, hogy a fiatalabb gondozó hibájából szökhetett meg a beteg, az ő feladata lett volna bezárni a kaput. Ez állítólag elismerte és a hiba miatt felmondott volna, ám azt nem fogadták el. Helyette mondvacsinált indokokkal idősebb kollégáját rúgták ki.

– Azért akartak a Katitól megszabadulni, mert ő volt az, aki túl sokszor tett szóvá dolgokat – utalt az otthon egyik dolgozója arra, hogy nem ez az első vitás eset az intézményben.

Lapunk is írt korábban arról: az egyik beteg rokonának tapasztalatai szerint az otthonban szakemberhiány miatt nem tudják megfelelően ellátni a betegeket, volt példa arra, hogy a gyógyszereket az irodai munkatárs osztotta ki. Előfordult az is, hogy a gyógyszert nem osztották ki időben, emiatt pedig volt, akit kórházba kellett szállítani. Sokszor az egyébként is túlhajszolt gondozóknak kell takarítaniuk, mosogatniuk, emiatt még kevesebb idejük jut a betegekre.

A dolgozók szerint az elmúlt nyolc hónapban legalább öten mondtak fel, akik nem bírták elviselni a légkört. A munkaerőhiány annyira súlyos, hogy már lényegében bárkit felvesznek, aki jelentkezik, olyanokat is, akiknek fogalmuk sincs arról, mi fán terem a szociális ápolás. Ennek fényében még inkább indokolatlannak tartják Katalin kirúgását, aki nemcsak hazai, de külföldi szociális intézményekben is szerzett ápolási tapasztalatot.

– Soha életemben nem bántak el velem így – mondta lapunknak az elbocsátott gondozónő Katalin, aki szerint először egy olyan papírt akartak vele aláíratni, amiben az állt, szándékos emberi mulasztást követett el. – Ebbe nem mentem bele. Végül közös megegyezéssel távoztam. Nagyon megviselt, ami történt.

Az otthonban korábban vizsgálatot indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az SZGYF, melynek eredményeiről csak annyit árultak el még februárban, hogy több hiányosságot is feltártak, és már intézkedtek azok megszüntetéséről. A dolgozók szerint azonban a vizsgálat óta lényegében minden változatlan. A kirúgási ügy miatt most újból megkerestük az SZGYF-et, s kértük, reagáljanak arra, hogy a dolgozók egy része igazságtalannak érzi kollégájuk elbocsátását. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.

Országos probléma
A patalomi otthon ügyében az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított, az jelenleg is tart. Az ombudsman korábbi, átfogó felméréséből azonban már kiderült: a legtöbb bentlakásos szociális intézményében nem vagy alig tudják teljesíteni a működés minimális követelményeit, szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó.

Szerző

Már nincs büntetésben Veresegyház és Kiscsécs

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elfogadta Veresegyház önkormányzatának intézkedési tervét, így a Magyar Államkincstár (MÁK) feloldhatja a költségvetési támogatások április 20-án kezdeményezett felfüggesztését – tájékoztatta lapunkat az ÁSZ kommunikációs osztálya hétfőn.

Korábban megírtuk, hogy három település esetében kezdeményezték az állami támogatások megvonását: Mátraverebély és Veresegyház az ellenőrök szerint nem hajtotta végre a saját intézkedési tervét a hiányosságok pótlására, Kiscsécs pedig sem gazdálkodási adatokat, sem intézkedési tervet nem küldött az ÁSZ-hoz. A törvény szerint az ellenőrzött szervezeteknek a számvevőszéki jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül intézkedési tervet kell készíteniük, s ezt megküldeniük az ÁSZ részére. Ha nem kapnak elfogadható tervet, kezdeményezhetik az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó költségvetési támogatás felfüggesztését. Ez történt a veresegyházi önkormányzat esetében is – írta Holman Magdolna főtitkár a számvevőszék portálján.

Pásztor Béla, Veresegyház független polgármestere, aki 53 éve vezeti a várost, a megregulázás bejelentésekor a Népszavának azt mondta: nem lát ugyan politikai üzenetet a számvevők döntésében, de szerinte ma az egész önkormányzati rendszer a bizalmatlanságra épül. Rájuk például olyan apróságok miatt sújtott le az „állami pöröly”, mint az, hogy nem kértek bérleti díjat egy amúgy elbontásra ítélt ház pár havi használatáért, de azt is kifogásolták az ellenőrök: kisebb összegeket fizettek azoknak a hivatali dolgozóknak, akik munkaidőn túl közösségi eseményeket szerveztek. Veresegyház tetemes iparűzési adóbevételei miatt amúgy sem kap túl sok állami támogatást, így őket nem rendítette meg a pár hétnyi pénzelvonás.

Az állami támogatások felfüggesztése nem vonatkozik az önkormányzatok kötelező feladataira, nem érinti például a közmunkások, közalkalmazottak bérét, minden más kiadást azonban igen. Az ország legszegényebb települései közé tartozó Kiscsécsnek sokkal inkább húsba vágó lett volna a támogatások felfüggesztése – a polgármester lapunknak korábban azt mondta, hogy a tilalom miatt még benzint sem tudnának venni a közmunkások által használt fűnyírókba. Miután azonban hamar kijavították a kifogásolt szabálytalanságokat, esetükben már május 18-án feloldották a pénzügyi zárlatot. Mátraverebély ügyében nem találtuk nyomát hasonló döntésnek.

Szerző

Fidesz: Aki nincs velünk, az Sorossal van

Publikálás dátuma
2018.06.04. 20:10
A Stop Soros! hatására az ellenzékből is ellenség lesz Fotó: Tóth Gergő
Ha az ellenzéki pártok nem szavazzák meg a Stop Sorost, az annak a jele, hogy Soros zsoldjában állnak - világosodott meg a Fidesz szóvivője.

Ha a Stop Soros!-ról van szó, a keresztény és polgári értékrendű Fidesz nem szégyell Rákosi Mátyás érvrendszeréhez és tárgyalási kelléktárához visszanyúlni. Újraértelmezték ugyanis Rákosi hírhedt „Aki nincs velünk, az ellenünk van!" -axiómáját: Puskás Imre pártszóvivő hétfőn a közmédiának nyilatkozva azt mondta, ha az ellenzék nem támogatja a "Stop Sorost", azzal azt bizonyítja, hogy Soros György zsoldjában áll.

Puskás elismételte a sokszor hangoztatott és soha nem bizonyított állítást is, hogy „a Soros-hálózat azért támadja a Stop Soros-törvénycsomagot és az alkotmánymódosítást, mert be akarják telepíteni a bevándorlókat Európába”. Arról is határozott véleménye volt, hogy az Amnesty szervezésében hétfőn 50 civil szíves léggömbbel tüntetett a megfélemlítőnek és kirekesztőnek tartott törvényjavaslat ellen – a szóvivő szerint ez is csak a Soros-hálózat aknamunkája.

A kormány barát-ellenség felismerő rendszere alapján jelenleg csak a Jobbik nem gyanúsítható meg Soros-háttérrel. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn egyértelműen jelezte: a frakció jelenlegi formájában nem támogatja sem az alaptörvény-módosítást, sem a "Stop Soros" törvénycsomagot. Nemet mondott a DK, és hasonlóan nyilatkozott a napokban az LMP és a Párbeszéd vezetősége is, a Jobbik viszont nem zárkózott el teljes mértékben a csomagtól, mint képviselőjük Mirkóczki Ádám május 30-án megjegyezte, megvárják, hogyan formálódik tervezet a parlamenti viták során.

A parlament kedden vitatja meg az emberi jogi szervezetek munkáját ellehetetlenítő, a jogvédőket kriminalizáló javaslatcsomagot. ha ez megtörténik, a rászorulók, menedékkérők segítői börtönbe is kerülhetnek – egy év börtön járhat  például egy menekültnek adott szendvicsért, takaróért is  Mint a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztetett, a törvény a bírósághoz fordulás jogát is korlátozná: ha egy jogvédő ellen büntetőeljárás indul, azzal kitiltható a tranzitzónából.

Egy külföldi menekült egyedül, szakmai segítség nélkül biztos, hogy nem tud boldogulni a hazai jogrendszerben. Ilyen fokú jogkorlátozás legutóbb az ötvenes években történt Magyarországon – mondta a Stop Sorosról hétfőn Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) társelnöke, aki szintén beszédet mondott az Amnesty Kossuth téri tüntetésén.

Szerző