Döntött a bíróság, ki kell adni Paks 2 szerződéseit

Publikálás dátuma
2018.05.30. 16:35
Fotó: Tóth Gergő
A Fővárosi Törvényszék 45 napot adott a máig titkolt dokumentumok átadására – jelentette be a szerződésekért pereskedő Jávor Benedek.

Első fokon győzött Jávor Benedek, EP-képviselő a magyar kormánnyal és a Roszatommal folytatott jogi harcban: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen úgy döntött, hogy a kabinetnek ki kell adnia a Paks II.-projekt megvalósítási szerződéseit.

Jávor Facebook-oldalán jelentette be a hírt: szerinte a bírósági határozat kimondja, hogy a magyarországi infotörvény a kormány nemzetközi szerződéseire is érvényes, tehát hiába érintett az üzletben az orosz mamutvállalat is, a dokumentumokat ki kell adják a hazai igénylőknek.

Fotó: Tóth Gergő

„Négy éve küzdök az eredetileg titkossá minősített szerződések nyilvánosságáért. Az adatvédelmi hatóságnál még 2015-ben kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás hatására a kormány tavaly visszavonta a szerződések minősítését, azonban hiába kértem ki ezután a szerződéseket, azok kiadását - ezúttal üzleti titokra hivatkozással - a kormány megtagadta. Ezt követően bepereltem a kormányt a nyilvánosságra hozatal érdekében, a perbe menet közben a Roszatom is beszállt a kormány oldalán.” - idézte fel az előzményeket a Párbeszéd politikusa.

Jávor akkor is fontos eredménynek tartja a Fővárosi Törvényszék döntését, ha a kabinet és az orosz fél várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen; biztos benne, hogy másodfokon vagy a Kúriánál is nyerni fog a szerződések ügyében.

Az Orbán-kormány három szerződés esetében akadékoskodik: a megállapodások jó része elvileg nem titkos, de a kabinet  akadályozza feltárásukat, Jávor Benedeknek korábban még betekintést sem engedett Süli János miniszter.

Bizonyos pontokat viszont jelenleg is zárolt anyagként kezelnek: a jelek szerint az EPC (kivitelezési) szerződés 36. fejezetét féltik leginkább a nyilvánosságtól, amely az ún. speciális megszűnési mechanizmusokat tartalmazza – vagyis azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből, és mekkora anyagi veszteséggel jár a kontraktus felmondása. Árulkodó, hogy ezzel kapcsolatban a Putyin-Orbán-paktumban az szerepel: magát a nukleáris együttműködési megállapodást bármikor fel lehet mondani, ami azonban a megvalósítási megállapodások érvényességét nem befolyásolja.

Szerző

Óriási érvágás Róna Péter távozása

Publikálás dátuma
2018.05.30. 16:16
Forrás: Facebook/Ábrahám Júlia
Forrás: Facebook

Sajnálom, hogy Róna Péter eltávolodik az LMP-től. Fontos és hiteles személy volt mellettünk, óriási érvágás a lépése – így reagált a Népszavának Ábrahám Júlia, az ellenzéki párt politikusa, a közgazdász keddi döntésére. Róna többek között azzal indolt, hogy teljesen jogszerűtlen volt Ábrahám Júlia és Hadházy Ákos volt társelnök eltiltása. Az LMP programírója, pártalapítványának korábbi kuratóriumi elnöke szerint a párt az "orbáni" úton indult el azzal, hogy saját szabályait hatalmi megfontolások alapján alkalmazta. 

– Első fokon felmentett az LMP fegyelmi bizottsága, tehát nem követtem el vétséget azzal, hogy visszaléptem a III. kerületben. Az etikai bizottság azonban súlyosbításért fellebbezett, így másodfokra került az ügyem, erre utalhatott Róna Péter is – fogalmazott lapunknak Ábrahám, aki egyébként a párt hétvégi tisztújítását a titkár pozícióért indult. – Az volt az álláspontom, hogy szükség van új irányt venni a pártban és azt gondoltam, ezt ebből a tisztségből lehet leginkább segíteni – indokolt a volt elnökségi tag. A posztra négyen jelentkeztek, az utolsó körben 64-44-re győzött Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője. – A szoros eredmény azt jelzi, hogy az LMP-ben a másfajta gondolkodásnak is erős a támogatottsága – hangsúlyozta a politikus. 

Arra a kérdésünkre, hogy milyen LMP-t látott volna szívesen, ha őt választják titkárnak, Ábrahám azt mondta: nyitottabb, együttműködőbb és kompromisszumképesebb pártot. A politikus szerint egyébként leegyszerűsítve két irány van az LMP-n belül és mindkettőnek az az álláspontja, hogy hitelesen képviseljék az ökopolitikát, valamint megteremtsék a kormányváltás lehetőségét. – A két „tábor” között az a kérdés, hogy ki, mit tekint prioritásnak. Én azokhoz tartozom, akik szerint mindent meg kell tenni az Orbán-kormány leváltásáért, az ökopolitikai képviselete is ezen keresztül lehetséges. Míg a másik oldal azt mondja: az ökopolitikát minden körülmény között képviselni kell, a kormányváltás pedig nyilván fontos, de másodlagos szempont – magyarázta Ábrahám Júlia. 

Az még a politikus számára is kérdés, hogy a tisztújítás után marad-e az LMP-ben. 

– A csalódásomat nem tudom és nem is akarom titkolni. Nem csak az én közvetlen kudarcom miatt, hanem mindazokért a tendenciáért, amelyeket a párton belül látok – mondta az ellenzéki politikus. – Kell egy kis idő, hogy helyére kerüljenek a dolgok, az is lehet, pozitív irányba fog elmozdulni az LMP, bár ezt én jelenleg nem tapasztalom – fogalmazott.

Nincs orbáni út
Róna Péter döntését sajnáljuk. Teljesen új elnökség van, nincs hatalom koncentráció, nincs orbáni út, maximálisan demokratikus az LMP, a 6 általános elnöki tisztségre 20 induló volt. Ráadásul most több alapító tag ül az elnökségben, mint korábban – válaszolta lapunknak Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára.
Szerző

„Oda kellett volna figyelnem a nyilatkozatomra” -Tarlós visszavonulót fújt

Publikálás dátuma
2018.05.30. 14:47
MTI Fotó: Bruzák Noémi

„Jobban oda kellett volna figyelnem a nyilatkozatomra” - fogalmazott némileg önkritikusan Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben annak kapcsán, hogy a hétvégén az Indexnek úgy nyilatkozott: amennyiben 2019-től főpolgármesterként folytatná, úgy megszüntetné a Fővárosi Közbeszerzési Kft. mellett a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) is. „Ebben a formájában nincs értelme” - mondta erről Tarlós a portálnak.  

A közgyűlésben ma Horváth Csaba szocialista képviselő rákérdezett a főpolgármesternél: nem lenne-e inkább szerencsésebb átgondolni a BKK jelenlegi „kisgömböc jellegét”, illetve, hogy hol torzult el a BKK irányítási modellje, mintsem a bezárásáról értekezni?

Válaszában Tarlós István hangsúlyozta: az interjúban is elhangzik, hogy „esetlegesen” valamikor szóba kerülő lehetőségről van szó. Ugyanakkor úgy fogalmazott: igen messze vannak attól, hogy döntsenek a BKK-ról „már ha egyáltalán vagyunk” - fogalmazott Tarlós, azaz: már ha dönteni is fognak róla.

Tarlós hangsúlyozta, hogy a BKK helyett így is kell majd valami. A kérdés inkább az, hogy mi lesz az, milyen kompetenciákkal. Tarlós ugyanakkor hangsúlyozta: ha mégis sor kerülne az átszervezésre, úgy attól nem fog elzárkózni.

A BKK „esetleges” bezárásáról szóló főpolgármesteri eszmefuttatás azért is volt meglepetés, mivel Tarlós korábban soha sem utalt erre, a BKK-vezér Dabóczi Kálmánról pedig Tarlós István többször is elismeréssel nyilatkozott.

A nehézkesen és drágán működő Fővárosi Közbeszerzési Kft. ellenben régóta csípi a városvezetés szemét. Tarlós már az év elején meglebegtette, hogy búcsút mondana a cégnek, a közgyűlés kormánypárti többsége akkor arra bólintott rá, hogy megnyirbálta a Kft. által lebonyolított közbeszerzések értékhatárát, így a kft. a főváros ügyeinél csak az 500 millió feletti beszerzések felett bábáskodhat.

A városháza berzenkedése abból is fakad, hogy egyes vélekedések szerint a kft. a Fidesz-közelben legerősebbnek tudott Rogán-Habony érdekkör befolyása is érvényesül. Ennek jele volt, hogy Tarlós 2016-ban, nem sokkal a kft. létrejötte után eltiltotta a céget attól, hogy a Rogán-közelinek sejtett Kosik ügyvédi irodával szerződjön.