Másfélmilliárdot kapnak a parlamenti pártok

A kormánypártok képviselőcsoportja összesen mintegy 670 millió, a Jobbik 300 millió, a szocialisták csaknem 180 millió, az LMP 127 millió, a DK 120 millió, a Párbeszéd pedig 53 millió forintból gazdálkodhat ebben az évben – derült ki a friss Magyar Közlönyből. A mandátumot nem szerzett, de egy százalékot elérő pártok is támogatásban részesülnek, a Momentum több, mint 25 millió, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 14 millió forintot kap. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik.

A pártok alapítványai is jól járnak az adófizetői pénzekből. A kormány döntése alapján – írta a HírTV weboldala – a legtöbb támogatást a Fideszhez köthető Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapja, több mint 286 millió forintot. A Jobbik pártalapítványa a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 137 milliót, az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány 70 milliót kap. Az LMP szervezete, az Ökopolisz Alapítvány több mint 41 millióhoz, a DK-s Új Köztársaságért Alapítvány csaknem 38 millióhoz, míg a KDNP-s Barankovics István Alapítvány 29 millió forinthoz jut évente.

A legutóbbi elosztás szerint a Fidesz 877 millió forintot, a Jobbik 476 milliót, az MSZP 427 milliót, az LMP 174 milliót, a KDNP pedig 153 milliót kapott. A frakcióval akkor még nem rendelkező DK 132 millió forintot, az Együtt 134 millió forintot, a Párbeszéd 107 milliót, a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kapott. A pártalapítványok sorában a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 530 millió forintból, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 266 millió forintból, a Táncsics Mihály Alapítvány 234 millió forintból, az Ökopolisz Alapítvány 68 millió forintból, a Barankovics István Alapítvány 54 millió forintból gazdálkodhatott. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány 40 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig négymilliót használhatott fel. 

Szerző

Nem adja épületeit a CEU

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Az ország egyik legmodernebb kampusza a Közép-európai Egyetemé, amihez foggal-körömmel ragaszkodik az intézmény – akkor is, ha az Orbán-kormány végül arra kényszeríti, hogy elhagyja az országot.

Nemcsak egyetem, hanem egy igazi, modern közösségi tér – ez a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) belvárosi kampusza, ami a kutatók, oktatók és az intézmény mintegy 1300 hallgatója mellett minden látogató előtt nyitva áll.

– Az eredeti cél is az volt, hogy ne egy zárt intézményt hozzunk létre. Azt akartuk, hogy a budapesti közösség is részt vehessen az életünkben. A kávézónkat, éttermeinket is bárki nyugodtan használhatja – mondta Rüll Ildikó, az egyetem kommunikációs és médiamenedzsre, miközben rögtönzött idegenvezetőként végigkalauzolt minket a hatalmas, mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, teljes körűen akadálymentesített épületben. A Nádor utca 15. szám alatti új épületrész – amit 2016-ban adtak át – két, nemzetközileg is elismert ír építész, Sheila O'Donnell és John Tuomey tervei alapján készült. A tervek már 2015-ben a „Nagyon jó” minősítést kapták meg a nemzetközi BREEAM épületminősítési rendszerben, Európában ezzel a CEU lett a második olyan felsőoktatási intézmény, amely megszerezte ezt az elismerést – a közép-kelet európai régiót tekintve pedig az első.

A tantermeket és a tárgyalókat a legmodernebb multimédiás eszközökkel szerelték fel: minden teremben van digitális tábla, ezekre telefonnal, laptoppal is csatlakozni lehet, így az oktatók rögtön el tudják küldeni a hallgatóknak a jegyzeteket. A szobákban kialakított rendszer nemcsak azt érzékeli, van-e valaki a helyiségben, hanem azt is, hogy mennyien; ez alapján szabályozza a világítást, a fűtést, a légkondicionálást. Ez egyrészt rezsicsökkentésre jó, másrészt környezetkímélő is. A falakon olyan hangpaneleket alakítottak ki, amik lehetővé teszik, hogy az oktatóknak, előadóknak ne kelljen mikrofonba beszélniük, a szoba legtávolabbi pontjában is tisztán hallhatóak az előadások. A termek nagy részének a folyosók felőli oldalán is üvegfalakat építettek. Rüll Ildikó szerint ennek nemcsak praktikus, de szimbolikus okai is vannak: a CEU egyik legfőbb eszméjét, a nyitottságot, átláthatóságot reprezentálják.

Az épület földszintjén van a 400 férőhelyes auditórium, amit két, akusztikai szempontból teljesen egyforma teremre is fel lehet osztani – így nem csupán nagy rendezvények, de kisebb konferenciák, előadások megtartására is alkalmas. A folyosókon kényelmes tanulósarkokat is kialakítottak, ezek mindegyikében elérhető egy-egy falra szerelt monitor, amit csoportfeladatok, prezentációk készítéséhez használhatnak a hallgatók. A központi, belső udvart hatalmas üvegtető fedi; a sok üvegre nemcsak a „modernitás” érzése miatt volt szükség, hanem azért is, hogy a belső terekben is minél több legyen a természetes fény. Az épület tetején egy tágas tetőteraszt alakítottak ki, ami amellett, hogy nagyszerű panorámát nyújt, ugyancsak közösségi térként használható. Ha az időjárás megengedi, ide is gyakran szerveznek rendezvényeket.

Az új épületrészben kapott helyet az egyetem ötemeletes könyvtára, amit mindmáig a legjelentősebb angol nyelvű társadalomtudományi gyűjteménynek tekintenek nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban. Emiatt más egyetemek kutatói, oktatói, diákjai is gyakran megfordulnak a CEU-n, hogy munkájukhoz máshol hozzá nem férhető anyagokat gyűjtsenek. Számukra a könyvek mellett az is nagyon vonzó, hogy az egyetem könyvtára olyan külföldi folyóiratokra, költséges szakmai adatbázisokra is előfizet, amelyeket más magyar egyetem anyagi okokból nem engedhet meg magának.

– A könyvtárunk nyitva áll a magyar és a régióbeli kutatók számára, szabadon dolgozhatnak. Szép számmal élnek is ezzel a lehetőséggel – erről már Fodor Éva, a CEU társadalom és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettese beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta: ha úgy alakul, hogy a CEU-nak el kell költöznie a magyar fővárosból, a könyvtár, vagy legalábbis annak nagy része minden bizonnyal Budapesten marad. – Ennek egyrészt az az oka, hogy tudjuk, mekkora szüksége van a hazai kutatóknak erre a gyűjteményre, másrészt pedig az: egy ilyen méretű könyvtár rendkívül nehezen mozgatható – mondta.

Mint arról lapunk többször beszámolt, a CEU jelenleg bizonytalan helyzetben van. Noha a Soros György által alapított egyetem minden feltételt teljesített, amit a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, a Soros-ellenes kampány részeként elfogadott módosítása előír, az Orbán-kormány továbbra is vonakodik aláírni azt az államközi megállapodást, ami garantálná a CEU további budapesti működését. Annak ellenére is, hogy a CEU székhelyállamával, New York állammal már tavaly szeptemberben véglegesítették a megállapodás-tervezetet, idén áprilisban – a választások után – pedig egy magas rangú tisztviselőkből álló magyar kormánydelegáció is meglátogatta az egyetem nemrég kialakított New York-i kampuszát, ahol mindent rendben találtak. Vagyis a CEU már annak az új előírásnak is megfelel, ami elrendelte, hogy anyaországában is folytasson oktatási tevékenységet. Ha a magyar kormány nyárig nem írja alá a megállapodást, a CEU kénytelen lesz Bécsbe költözni.

– Nagyon remélem, erre nem kerül sor, és a bécsi kampusznak az eredeti terveknek megfelelően csak kiegészítő szerepe lesz – folytatta a rektorhelyettes. Arra a kérdésünkre, hogy ha mégis menniük kell, mi lesz a budapesti épületeik sorsa, Fodor Éva úgy válaszolt: azokat minden körülmények között megtartják. Mint fogalmazott, „az mind az övék, nem adják senkinek”. – Azok a hallgatók, akik Budapesten kezdtek, Budapesten is fejezik be tanulmányaikat, erre a magyar törvények biztosítanak lehetőséget. Ha úgy alakul, hogy 2019-ben itt már nem indíthatunk új évfolyamokat, igyekszünk majd új funkciókat is találni az épületnek. Konkrét terveink még nincsenek, továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Budapesten maradunk – mondta.

CEU
A CEU elüldözése nagy károkat okozna az országnak, s különösképp a magyar felsőoktatásnak. A CEU Európa egyik legerősebb egyeteme, a 2018-as Quacquarelli Symonds (QS) rangsorban öt tudományterületen is a száz legjobb között foglalt helyet. Külföldi diákok ezreit hozza Magyarországra és lehetővé teszi, hogy magyar diákok itthon szerezzenek amerikai diplomát. Annak ellenére, hogy magánegyetem, nagyon sok diákja tandíjmentességet élvez. Jelentős kutatási összegeket nyer az Európai Kutatási Tanács ösztöndíjprogramján keresztül, más, jellemzően alulfinanszírozott magyar egyetemek kutatóit is bevonva. Mindezen felül az sem mellékes: a különböző adók, járulékok és szolgáltatási díjak kifizetésével az egyetem évente mintegy 9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz.

Szerző
Témák
kampusz CEU

Nagyon titkolják Orbán utazásait

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:03
Fotó készült, elszámolás nem. Forrás: Facebook

Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) sem árulta el lapunk közérdekű adatigénylésére azt, hogy hol, mennyiért volt hivatalos úton külföldön Orbán Viktor kormányfő 2017-ben. Lapunk kérdéseit mindkét tárca azzal utasította el, hogy nem minősülnek adatkezelőnek, vagyis ezeknek az információknak a gyűjtése nem hozzájuk tartozik. Arra viszont már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ok az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK három hónap alatt sem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat. Orbánhoz hasonlóan a leköszönt kormány két minisztere is titkolja, hogy hová és mennyiért látogatott el tavaly, de annyi tudható: legalább 124 millió forintot utaztak el a tárcavezetők egy év alatt.

A Varga Mihály vezette, tavaly még létező Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az akkor még Fazekas Sándorhoz tartozó Földművelésügyi Minisztérium (FM) nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy összesen hányszor és mennyiért utaztak külföldre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pedig csak annyit árult el: a tárca vezetőjének és államtitkárainak utazásai összesen 143 millió forintba kerültek. Azt viszont nem közölték, hogy összesen mennyit költött erre az apparátus.

Tudható ugyanakkor, hogy a Seszták Miklós által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 246 milliót áldozott erre. Az Igazságügyi Minisztériumban is számos feladat adódhatott külföldön, a harmadik legtöbbet, 125 millió forintot fordítottak utazásra Trócsányi László tárcájánál. A legkevesebbet a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál mentek külföldre, a két tárcánál ugyanis tavaly mindössze 4 millió forintot költöttek erre. A legtöbbet más országban tartózkodó miniszterek sorrendjét értelemszerűen Szijjártó Péter külügyminiszter vezeti, aki az év felét külföldön töltötte, ez összesen 73
millió forintba került.

Trócsányi László és Balog Zoltán, aki akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőjeként utazott, több mint 70 napot volt Magyarországon kívül, munkaútjaik pedig összesen 14 millió forintba kerültek az adófizetőknek. Az Emmi vezetője egyébként feltehetően a pontos elszámolások híve, volt olyan beregszászi útja ugyanis, amiért mindössze 459 forintot számolt el. Néhány miniszter – legalábbis a tárcák adatai szerint – irtózik a hivatalos külföldi utaktól. Lázár János, aki egyebek mellett az uniós pénzek lehívásáért is felelős Miniszterelnökséget vezette, mindössze öt napot volt hivatalos külföldi úton, 280 ezer forintért. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nála is kevesebbet, csak két napot volt más országban, míg Rogán Antal mindössze másfél napot töltött Berlinben, 380 ezer forintért.

Szerző