Napról napra gyengül a forint

Publikálás dátuma
2018.05.26. 07:22
Fotó: Shutterstock

Több, mint egy hete naponta negatív rekordokat dönt a forint: 2016. júniusa óta nem volt ilyen gyenge. Pedig akkor korszakos esemény - Nagy-Britannia uniós kilépési szándékának - bejelentése történt. Pénteken 320 forintnál valamivel többet kellett adni egy euróért a bankközi devizapiacon. (Két esztendeje 322 forint volt az akkori csúcs.) A többi vezető devizával szemben is egy éves mélypontjára zuhant, 274,50 forintot tavaly júniusban adtak utoljára egy dollárért, a 276 forintos svájci frankra pedig 2017. júliusában akadt példa.

A forint vesszőfutásának okairól Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy ennek globális okai vannak. Ugyanakkor a magyar jegybank semmi jelét nem adta annak, hogy az enyhítés helyett a normalizálás irányába vigye el a forinttal kapcsolatos kamatpolitikáját. A CIB Banknál korábban azt jósolták, hogy 2018 végére 310 forintot fog érni egy euró, ezt a prognózist egyenlőre fenntartják, de egyáltalán nem zárják ki, hogy hamarosan felfelé kell korrigálniuk várakozásaikat. Az MNB azt a makacsságát, hogy nem emel kamatot, azzal kívánja igazolni, hogy idén sem éri el a 3 százalékos inflációs küszöböt a fogyasztói árindex növekedése.

Annak ellenére, hogy a lakásárak jelentős mértékben növekednek, ugyanis ezt nem számolják be az inflációba, hanem beruházásként tartják számon. A bérek, illetve az olajár növekedése sem képez inflációs nyomást - vélik a CIB-nél. Trippon Mariann szerint a szinte alig látható infláció korában érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a jegybankok a monetáris politikájuknál már ne inflációkövetők legyenek, azt azonban még senki nem tudja, hogy milyen legyen ez a kívánatos módszer.

A CIB Bank előrejelzése szerint idén folytatódhat a gazdaság tavalyi négy százalékos bővülése, amelyet változatlanul a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, költségvetési ösztönzéssel erősített), illetve az európai uniós források húznak majd. A növekedés üteme azonban fokozatosan mérséklődhet az év során: az első félévben 4 százalék közelében lehet, később viszont lassulhat - tették hozzá az elemzők.

Szerző

Fogyókúrán az MVM

Publikálás dátuma
2018.05.26. 07:20
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Tavaly csökkent az állami MVM nyeresége, ám idén már nőhet; a felvásárlási terveiket lefújták és ezt az évet a hatékonyságjavításra szentelik.

Tavaly mintegy tíz százalékkal, százmilliárd forintra csökkent az állami MVM Magyar Villamos Művek úgynevezett EBITDA-nyeresége – derül ki egyes leányvállalataik már megtartott közgyűlési jegyzőkönyveiből. Ezzel kapcsolatos értesülésünk szerint a tavalyi tiszta nyereség is mérséklődött. Az állami energetikai társaságcsoport adózott eredménye tavalyelőtt megközelítette az 50 milliárd forintot, az azt megelőző év háromszorosát. Igaz, ebben egyszeri hatások is megjelentek. Az igazi ugrást ugyanakkor ez évre tervezik.

Az MVM a magyar állam legfontosabb energetikai cégcsoportja: tulajdonolja a jelenlegi Paksi Atomerőművet, a Mavirnak nevezett központi hálózatot, a legtöbb hazai gáztárolót, a lakosságot is ellátó áram- és gáznagykereskedőt, végez közvetlen üzleti kiskereskedelmet, 50 százalékban jegyzi a lakosság gáz-, illetve a dél-magyarországi háztartások áramellátását végző, valamint számos térségi gáz- és egy területi áramhálózatot birtokló Nemzeti Közművet (NKM), valamint kisebbségi tulajdonos több nagy hazai erőműben, illetve az Elmű-ÉMÁSZ-ban is.

Ehhez képest forrásaink szerint a sok vihart megért állami energetikai csoport most épp nincs túl jó bőrben. A 2015-ös g-nap után a cég élére kinevezett Csiba Pétert tavaly a vezérigazgatói székben a – csak negyedrészt állami - Moltól érkező Zsuga János váltotta. Az okok máig homályosak, hisz Csiba Péter az elnöki széket megtarhatta. Habár Zsuga János a lapunknak adott tavaly decemberi interjújában már megpendítette az MVM-stratégia változását, erről hivatalos részletek azóta se láttak napvilágot. Ugyanakkor ennek kapcsán meglehetős vad találgatások jutottak el hozzánk. Így például felmerült, hogy az MVM alól kiszervezik a Paksi Atomerőművet és annak tulajdonlását a tervezett Paks 2-es fejlesztés mellé Süli János vezette tárca nélküli miniszter venné át. A felvetésről parlamenti folyosón megkérdeztük a minisztert, aki az ötlet elől ugyan nem zárkózott el, ám leszögezte: a Paks 2-es bővítésre kiadott engedélynek a két egység mindennemű – így tulajdoni – szétválasztását is előíró uniós engedély miatt „ez a kérdés jelenleg nem időszerű”. Az ötlet nem új: a Miniszterelnökség vezetőjeként Lázár János már három éve felvetette, hogy a jelenlegi paksi blokkokat vegyék el az MVM-től. A társasághoz közeli forrásaink ennek kapcsán változatlanul ugyanazt hangoztatnák: egy ilyen adminisztratív lépés egyet jelentene az MVM végével.

Nemcsak azért, mert ezzel megbomlana a csoport által jelenleg teljesen lefedett értéklánc, hanem mert hiteleik biztosítékául is eszközeik szolgálnak. Az „új stratégia” tehát nem járhat leányvállalatok értékesítésével vagy elvesztésével. Abban ugyanakkor a hazai atomenergiához köthető felekben tulajdonfüggetlen egység mutatkozik, hogy a meglévő MVM-es blokkok minden erejükkel segítik a – saját telephelyük tőszomszédságában – épülő újakat. Ez viszont éppenséggel inkább Brüsszel szétválasztási törekvéseivel szembeni testületi szembehelyezkedésként hat.

Mindemellett értesülésünk szerint az MVM háza táján erőteljes átalakítások zajlanak, amire rászánnák az egész idei évet. A központi cél az ésszerűsítés, a hatékonyságjavítás. Ennek leglátványosabb jeleként felére csökkentenék a leányvállalatok jelenleg több mint félszázas számát. Az átalakítások ugyanakkor nem járnának se tevékenységek feladásával, se elbocsátásokkal: a feladatokat meglévő leánycégekbe összpontosítanák, illetve új munkaerőt se vesznek fel. A végső cél, hogy év végére a központi anyavállalat, az MVM Zrt. tőzsdeképessé váljék. Ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy ezután akár kisbefektetők is vásárolhatnak MVM-részvényt. Legalábbis a Fidesz eddigi politikai kinyilatkoztatásai inkább az állami tulajdon növelése, semmint annak – akár tőzsdei – eladása irányába mutatnak. (Utoljára a Gyurcsány-kabinet élt hasonló felvetéssel, aminek hulláma nem hogy elsodorta Kocsis István akkori vezérigazgatót, de az ügy még büntetőeljárást is megélt.) Mindazonáltal az új vezetés ismereteink szerint úgy véli, a tőzsdeképesség átlátható, hatékony, növekedésre kész működést eredményez.

Mindezek nyomán az MVM-nél mára lényegében lefújták az eddigi stratégiában meghirdetett külföldi terjeszkedési elképzeléseket. Sőt, miután tavaly év elején – a könyvek szerint egy százmilliárdos hitel tőkévé nyilvánításával – az NKM fele is hozzájuk került, az eladó belföldi energiaeszközöket - például a Mátrai Erőművet, a Tigáz-hálózatot vagy épp az Elmű-ÉMÁSZ-t - mások – így Mészáros Lőrinc, a MET vagy a német E.ON - happolják el előlük.

A kártyák választások utáni újraosztása nyomán az MVM-nél is „mozognak a székek”. Komoly változást hozhat a kormányzati felállás átszabása: az MVM-et ugyanis mostantól Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli. Ez azért pikáns, mert kormánybiztosként már eddig is hasonló szerepet töltött be többek között az NKM felett. Ezalatt bizonyos feszültségek alakultak ki az NKM és a – cég felét birtokló, viszont eddig nem Bártfai-Mager Andrea felügyelte – MVM között: a „régi” és az „új” állami energiaholding is alkalmasnak látszik ugyanis az állami zászlóshajó-szerepre, viszont tevékenységeik ma részben átfedik egymást: például az üzleti kiskereskedelem vagy az új eljárások kutatása.

Eddig ráadásul az új tárca nélküli miniszter értelemszerűen az NKM gondjaira látott rá közelebbről. Mindazonáltal egyik társaság se kíván megválni az általa ma végzett egyik tevékenységtől se. Bártfai-Mager Andrea erre utalva jegyezte meg minapi meghallgatásán: el kell dönteni, a két cég az értéklánc mely pontján játsszon kizárólagos szerepet. Értesülésünk szerint ugyanakkor mindez még nem nyert tisztázást. Nem segíti a folyamatot, hogy az energetika ügyeiben az új munkamegosztás szerint legalább négy minisztérium érezheti magát illetékesnek.

A rendbetétel után viszont ismét felmerülhet, hogy az MVM például a cseh CEZ-hez – vagy netán a négyszerte nagyobb Molhoz – hasonló, terjeszkedési-növekedési pályára álljon. 2020-ra a cél a 150 milliárdos EBITDA elérése. Igaz, ezt jelentősen ronthatja, ha az esetleges ismét magasra hágó nemzetközi energiaárak miatt az MVM számára a lakossági energia nagykereskedelme ismét veszteséget hoz.

Távozó vezetők
A változások jeleként értelmezhető, hogy a minap felmondással távozott az MVM-től Huszár András gazdasági vezérigazgató-helyettes, valamint Korom Norbert Lajos, a szereléssel foglalkozó, Ovit nevű leányvállalatuk első embere. Előbbi helyére Fazekas László, az MFGK nevű földgázkereskedő eddigi vezére került, utóbbit pedig az Ovitot az MVM-nél eddig felügyelő Juhász Csaba váltja; az MFGK élére pedig az MVM kereskedelmi és m&a-vezérhelyettese került. Habár Zsuga János kinevezése viszonylag friss, úgy tudjuk, a kabinet újjáalakulása kapcsán a vezérigazgató posztja is megerősítésre vár.

Szerző

Újabb iskolai lövöldözés az Egyesült Államokban

Újabb iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban pénteken, ezúttal a középnyugati Indiana állam egyik általános iskolájában.

A lövöldözés az indianai fővárostól, Indianapolistól 30-35 kilométernyire eső, mintegy 50 ezer lelket számláló Noblesville városka iskolájában történt. Egy tanár és egy diák sebesült meg, őket kórházban ápolják, sebesülésük - a kórház tájékoztatása szerint - nem életveszélyes. Az iskolát, ahol 1300 diák tanul és annak környékét lezárták.

A gyanúsítottat őrizetbe vették. Kevin Jowitt, Noblesville rendőrfőnöke közölte: a feltételezett elkövető az iskola fiúdiákja, az eddigi információk szerint egyedül cselekedett, nem voltak bűntársai. További részleteket a rendőrség egyelőre nem hozott nyilvánosságra.

Az újabb iskolai támadás alig egy héttel a texasi Santa Fében elkövetett és tíz halálos áldozatot és tucatnál is több sebesültet is követelő iskolai lövöldözés után történt.

Szerző