Privatizáció ellen sztrájkolnak a Zastava munkásai

Egy napra teljesen beszüntette a munkát szerdán a szerbiai Zastava fegyvergyár mintegy kétezer dolgozója azt követelve, hogy a gyárat ne privatizálják - írja az MTI. Követeléseik között szerepelt még, hogy növeljék a béreket, javítsanak a munkafeltételeken, és hozzák nyilvánosságra a tavalyi és az idei esztendőre vonatkozó vállalati eredményeket. Tüntetést is szerveznek, a teljes vezetőség lemondását követelve.

A dolgozók azt is kérik, hogy javítsanak a munkafeltételeken, a legtöbbször ugyanis veszélyes anyagokkal dolgoznak, a szellőztetés viszont nem jó, valamint a munkavédelmi ruházat és a lábbelik sem megfelelőek. A Danas című belgrádi napilap úgy értesült, hogy a munkabeszüntetésen felül szerdán tüntetést szerveznek a vállalat központi épülete előtt, ahol a teljes vezetőség lemondását követelik majd.

Milojko Brzakovic, a Zastava fegyvergyár vezérigazgatója szerint a szakszervezeti vezetőket politikai és magánérdek motiválja, továbbá hazugok és manipulatívak. Mint elmondta, a "rossz" privatizációval történő ijesztgetés nem megalapozott, a szerbiai védelmi minisztérium és a kormány ugyanis megígérte, hogy csak akkor adja el a gyárat, ha megbízható, fegyvergyártással foglalkozó cég érdeklődik iránta.

Dragan Ilic szakszervezeti vezető viszont a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) arról beszélt, a vállalat eladása teljesen elfogadhatatlan, és azt követelik, vegyék le a stratégiailag fontos céget a privatizációra jelölt gyárak listájáról. Hozzátette, a vállalat vezetése teljesen elzárkózott a párbeszédtől.

A szerb parlament néhány hete fogadta el a veszteséges hadiipar részleges privatizációjáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek az ország fegyvergyáraiban 49 százalékos részesedést vásároljanak. A törvényjavaslat előterjesztésekor elhangzott, hogy külföldi tőkére van szükség a hadiipar fejlesztése és korszerűsítése érdekében, a külföldi befektetők pedig új technológiákat, új felszerelést hozhatnak az országba. A törvény elfogadására azért volt szükség - indokolta Nenad Miloradovic, a védelmi miniszter tanácsadója -, mert a szerb államnak nincs pénze a szükséges korszerűsítés elvégzésére.

A kragujevaci Zastava fegyvergyárat 1853-ban alapították. A cég évente mintegy 150 ezer fegyvert értékesít a pisztolytól a gránátvetőig, a legnagyobb megrendelések a Közel-Keletről, Nyugat-Afrikából és az Egyesült Államokból érkeznek.

Szerző

Merkel északi játszmája

Publikálás dátuma
2018.05.23. 07:34
PUTYINNÁL JÁRT MERKEL - Legújabb mandátumuk első találkozója Szocsiban zajlott pénteken FOTÓ: AFP/ANADOLU AGENCY

Nagy dilemmával küzd Oroszország és egész Európa. Moszkva kezd gazdaságilag belefáradni a nyugati szankciók szorításába, és már kétsége sem lehet, hogy a „majd mi megállunk a saját lábunkon” elgondolás egyre kevésbé tartható. Az Európai Unió pedig azt tapogatja, hogyan tudna kérlelhetetlen maradni Moszkvával szemben úgy, hogy közben arculatvesztés nélkül valahogy normalizálja kapcsolatait Oroszországgal.

Mindkét oldalon euro-milliárdos veszteségeket szenvedtek el a korábbi kölcsönösen előnyös együttműködésben részt vevő iparágak, vállalatok és üzleti körök. Oroszország már az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedésétől sem remélhet kitörést ebből a helyzetből, hiszen a kőolajkutatás és feldolgozás kénytelen nélkülözni a nyugati technológiát. De van min siránkozni Nyugat-Európában is. A kereskedelmi forgalom olyan mélyzuhanást él meg, amely különösen Németország esetében már a kormány ellen hangolja az üzleti köröket. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok elnöke számos intézkedésével nemcsak azokat a vállaltokat sújtja, amelyek kereskednének az oroszokkal, hanem általában mindenkit, aki termékeivel versenyre kelne az amerikai gyártmányokkal.

Az Északi Áramlat-2 körül zajló ádáz csata jól tükrözi, milyen kutyaszorítóba került Németország, amely egyrészt továbbra is leckéztetné Moszkvát, másrészt érzékeli, milyen veszéllyel kell magának is számolnia. Angela Merkel német kancellár az ukrán államfővel folytatott áprilisi megbeszélése után egyértelművé tette, hogy itt nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésről is szó van. Megértést tanúsított az ukrán aggályokkal kapcsolatban, és Putyinnal is közölte, nem fordulhat elő, hogy a projekt miatt Ukrajnának semmi jelentősége ne legyen az orosz gáz szállításában. A bökkenő csak az, hogy Moszkva éppen arra törekszik, hogy ne legyen. Ha elképzelései megvalósulnak, európai gázszállításainak 80 százaléka már az új útvonalon érné el a kontinenst.

Miközben a német politika Ukrajna szerepének tisztázását ígéri, a német hatóságok már márciusban megadták a végső engedélyeket a beruházás német területen tervezett megvalósításhoz. Tették ezt számos balti állam és Lengyelország tiltakozása ellenére. A Forbes.ru hírportál tudósításából az is kiderül, hogy Merkelt Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése csak megerősítette abban a hitében, hogy Washington ellenkezése ellenére is a saját útját kell járnia, és országa érdekeit szolgálnia. Félretéve korábbi aggodalmait májusban már határozottan kiállt az Északi Áramlat-2 megvalósítása mellett, abból sem csinálva titkot, hogy többé nem lehet számítani Washington megértő együttműködésére. Európának saját kezébe kell vennie sorsát. Az Iránnal kötött atomalku amerikai felmondása, a klíma-egyezményből való kilépés, az észak-koreai játszma mellett Berlinnek már sokat nem kell aggályoskodnia, mit szól mindehhez Washington, még kevésbé Lengyelország, Lettország vagy Litvánia.

Porosenko, ukrán elnök többmilliárdos ukrán veszteségről beszél, ha megvalósul a terv. Arra hivatkozik, hogy az Ukrajnán keresztül vezető tranzit rendszer modernizálása sokkal olcsóbb és előnyösebb lenne. Ehhez hozzátette: „Mi abszolút megbízható partnerek vagyunk.” Arról megfeledkezett szólni, milyen elmérgesedett orosz-ukrán vitákkal és csatározásokkal nézett szembe egész Európa az elmúlt esztendőkben. Az viszont kétségtelen, hogy a tranzit kiesését a válságokkal küszködő ukrán gazdaság kegyetlenül meg fogja érezni.

Már épül a vezeték
Az Északi Áramlat-2 két új vezetékkel bővíti majd a Balti-tenger fenekén húzódó, évi újabb 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas rendszert. Az oroszországi Viborg a kiindulópontja, a németországi Greifswald a német fogadóállomás helyszíne.
Az 1220 kilométer hosszú vezeték építéséhez a Deutsche Welle beszámolója szerint német földön már hozzá is kezdtek. Nagy német cégeken kívül az építés sikerében érdekeltek többek között holland, francia, osztrák és angol vállalkozások is. Finnország is hozzájárult ahhoz, hogy vizeiben fektessék le a vezetékeket.

Szerző

Bezárja Phenjan nukleáris objektumát

Publikálás dátuma
2018.05.23. 07:32
MEGÉRKEZTEK A MEGFIGYELŐK - A nemzetközi sajtó képviselői is jelen lehetnek a „történelmi” eseményen FOTÓ: ILIYA PITALEV/SPUTNIK

Műholdfelvételek is megerősítik, hogy Észak-Korea ma valóban megsemmisíti kísérleti föld alatti nukleáris létesítményét Punggye-riben. A rezsim szerdától péntekig teszi lehetővé újságírók számára, hogy a helyszínen is meggyőződhessenek arról, Phenjan komolyan gondolta az objektum bezárását. Mint a 38north.org honlapja jelezte, az utóbbi hetekben a járműveket, illetve a kisebb létesítményeket elszállítottak a helyszínről, vagy megsemmisítették, a parancsnoki központ azonban érintetlen maradt. A műholdfelvételek tanúsága szerint egy hete szokatlan mozgást tapasztaltak a környéken, ám vélhetően csak amiatt, mert pódiumot építenek a helyszínre érkező újságírók számára. Phenjan ígéretei szerint szerdától megsemmisítik az összes alagutat, elzárják a bejáratokat, felszámolják a megfigyelő központokat, illetve a kutatásra létrehozott épületeket.

A nagy kérdés azonban nem is az, megsemmisítik-e a kísérleti nukleáris létesítményt, miután ez eldöntött tény, hanem az, folytatódik-e a békefolyamat. A kezdeti biztató lépések után (Kim Dzsong Un találkozott dél-koreai kollégájával, Mun Dzse Innel és egy sor bizalomépítő lépésben állapodtak meg), megtorpanás tapasztalható. Phenjan ugyanis lemondta a két Korea közötti magas rangú megbeszéléseket, amelyeken konkrét döntésekről állapodtak meg, illetve azt is közölte, lemondhatja a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un közötti, június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozót. Szakértők azonban nem hiszik azt, hogy elmaradnak a megbeszélések. Csung Eui Jong dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsadó 99,9 százalékra becsülte az esélyét annak, hogy megrendezik a csúcsot – írta a North Korea News. Mint mondta, e megbeszélések állnak majd Mun Dzse In és Trump lapzártánk után megtartott washingtoni eszmecseréjének középpontjában is. „A június 12-i találkozót meg kell tartani. S ha így lesz, azt reméljük, olyan megállapodás születik, amilyet remélünk” – fejtette ki az Egyesült Államokba haladó elnöki különgép fedélzetén újságíróknak. S bár abból indulnak ki, hogy a csúcstalálkozót megrendezik, „minden lehetséges forgatókönyvre felkészülünk” – tette hozzá.

Szerző