A Trump fiú zűrös esete

Publikálás dátuma
2018.05.22. 07:31
A kétes kijelentések sorát tevő Donald Trump jr. gyermekével vigasztalódik Fotó: AFP/Andrew Caballero
Hiába remélt hasznos információkat egy orosz ügyvédnőtől még az elnökválasztási kampány alatt az ifjú Donald Trump, aki szerint apja semmiről nem tudott.

A szenátus igazságügyi bizottsága a minap közzétett 2500 oldalnyi iratot azzal a vizsgálattal kapcsolatban, amelyet annak kiderítésére indítottak, hogy miként próbált Oroszország beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba, és hogy ennek során volt-e összejátszás az oroszok és a később elnökké választott Donald Trump republikánus elnökjelölt, illetve kampánycsapata között. Az anyagnak csaknem az egytizede, 224 oldal ifjú Donald Trumpnak, az elnök legidősebb fiának a meghallgatását ismerteti arról a 2016. június 9-edikei találkozóról, amely egy Natalja Veszelnyickaja nevű orosz ügyvédnővel jött létre a New York-i Trump toronyházban.

A találkozót egy Rob Goldstone nevű brit zenei impresszárió és bulvárújságíró kezdeményezte, ifjú Donald Trumpnak küldött emailben. Goldstone egyik ügyfele Emin Agalarov, azeri származású popsztár, aki korábban Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Leila nevű lányának volt a férje, de idővel elváltak, ő pedig Oroszországban csinált karriert. Apja, Arasz Agalarov dúsgazdag ingatlanfejlesztő, ő építette Moszkva legnagyobb luxus-szupermarketjét. Kiváló személyes viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal.

Arad Agalarov a fián keresztül kereste meg Goldstone-t, rajta keresztül pedig az ifjú Trumpot azzal, hogy lenne itt egy ügyvédnő, aki közel áll az orosz kormányzathoz, és olyan dokumentumokkal tudna szolgálni Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt orosz vonatkozású üzelmeiről, ami úgymond nagyon hasznos lenne Trump apja számára.

Ennek nyomán állapodtak meg a találkozóban, és az igazságügyi bizottság meghallgatásán leginkább az érdekelte a szenátorokat, hogy idősebb Donald Trump tudott-e erről.

Az ifjú Trump elmondta: miután Goldstone megkereste őt, telefonon felhívta őt Emin Agalarov, hogy megbeszéljék a találkozó helyszínét és időpontját. A vizsgálat megállapításai szerint ezután az ifjú Trump felhívott egy rejtett számot, majd miután azt a beszélgetést befejezte, visszahívta Agalarovot.

Az elnök fia arra a kérdésre, hogy kinek telefonált az Agalarovval folytatott két beszélgetés között, azt válaszolta a szenátoroknak: „fogalmam sincs”.

A Trump-rezidencia fő hívószáma rejtett szám, és Donald Trump Jr. emlékezetkihagyása mindenkiben csak megerősítette azt a gyanút, hogy az apját hívta fel, és kikérte a véleményét, beleegyezzen-e a találkozóba. A felhívott rejtett szám azonosításáig azonban a szenátusi bizottsági meghallgatáson nem mentek el, így a feltevés bizonyítatlan maradt, miközben mindkét Trump azt állítja, hogy az apa nem tudott a megbeszélésről – legalábbis nem arról, hogy a találkozónak Clintonra nézve kompromittáló értesülések megszerzése lett volna a célja. Amikor a találkozó létrejöttének a puszta ténye tavaly kipattant, a Fehér Ház olyan közleményt adott ki, miszerint a megbeszélés témája orosz gyerekek amerikai örökbefogadása lett volna.

A találkozón végül az elnökjelölt fia mellett amerikai részről jelen volt Jared Kushner, idősebb Donald Trump veje, valamint Paul Manafort kampányigazgató. Szintén ott volt Goldstone. A Trump-toronyházban Veszelnyickaja mellett üdvözölhették Rinat Akhmetsin ismert orosz-amerikai lobbistát, aki állítólag meghitt viszonyban van az orosz hírszerzéssel, Irakly Kaveladzét, Arad Agalarov ingatlanfejlesztő üzleti partnerét, valamint Anatolij Szamocsornov tolmácsot.

Az egyes visszaemlékezésekben akad néhány ellentmondás, így például Donald Trump Jr. nem emlékezett Akhmetsin jelenlétére, miközben Kaveladze szerint Akhmetsin rózsaszín öltözéke mindenki számára emlékezetes kellett volna, hogy legyen.

Ami azonban találkozó lefolyását illeti, ifjabb Donald Trump szerint azon semmi érdemleges információ nem hangzott el orosz részről. Az oroszok eredetileg azt helyezték kilátásba, hogy Clinton jogsértő orosz kapcsolatairól tudnak átadni dokumentumokat. Veszelnyickaja azonban a Trump-toronyházban csak annyit mondott erről, hogy vannak olyan egyének, akik valamilyen módon orosz kapcsolatokat ápolnak, és eközben finanszírozzák az amerikai Demokrata Párt országos bizottságát, illetve támogatják Clintont.

Veszelnyickaja közlései „homályosak, kétértelműek és értékelhetetlenek voltak. Semmilyen részlettel, illetve kiegészítő információval nem szolgált, és ilyet nem is ajánlott fel” – mondta a szenátoroknak az ifjú Trump. Szerinte asz ügyvédnő inkább arról a Magnyitszkij-törvénynek nevezett amerikai jogszabályt szeretett volna szóvá tenni, amely szankciókkal sújt bizonyos orosz tisztségviselőket az emberi jogok megsértése miatt.

Az amerikai média élénken taglalja, hogy kampánycélú külföldi támogatás jogellenes igénybe vételének, az oroszokkal való összejátszásnak lehet-e tekinteni az akkori elnökjelölt fiának a magatartását, azt a puszta tényt, hogy belement a találkozóba a megjelölt céllal. Az amerikai jog alapvetően a kampány pénzbeli finanszírozását érti a támogatás alatt, de bírói mérlegelés tárgya lehet, hogy az ellenlábasról szerzett kompromittáló adatnak lehet-e materiálisan kifejezhető értéket tulajdonítani. Mivel azonban ilyen „érték” ténylegesen nem merült fel, a jogászok többsége szerint az elnök fiára aligha lehet jogellenes cselekményt rábizonyítani.

Erdogant Szarajevóban ünnepelték

Publikálás dátuma
2018.05.21. 20:55
Fotó: AFP

Recep Tayyip Erdogan török elnököt mintegy húszezren fogadták a bosnyák fővárosában. Ez volt a török elnök egyedüli külföldi fellépése a június 24-én esedékes parlamenti- és államfőválasztás előtt. Több nyugati országban ugyanis nem engedélyezték, hogy kampányrendezvényt tartson. Erdogan beszédében a nyugatot bírálta, ugyanakkor szerinte Bosznia-Hercegovina bizonyította, hogy demokratikus állam. Felszólította a jelenlévőket, "hangos választ" adjanak azoknak az országoknak, ahová nem engedték be.

Szerző

Ellentmondásos megállapodás Kínával

Publikálás dátuma
2018.05.21. 20:11
Fotó: AFP/Brenda Smialowski

Mégsem lesz kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Áttörés történt ugyanis a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokon. Közös nyilatkozatukban jelezték, megállapodásra jutottak. Peking ígéretet tett arra, hogy a jövőben több amerikai mezőgazdasági, illetve energetikai termékeket vásárol Washingtontól. A dokumentum szerint mindez segít az Egyesült Államoknak abban, hogy „növelje a foglalkoztatottságot és segítse a gazdasági növekedést”.

A megegyezés azonban meglehetősen ellentmondásos. Steven Mnuchin pénzügyminiszter vasárnap a Fox News televíziónak azt állította, hogy Washington nem vezet be importvámokat az acélra és alumíniumra. Ezzel szemben Trump elnök gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow szintén vasárnap a CBS-nek kifejtette, szó sincs arról, hogy Washington ne vetne ki vámot. „Kínának nyitnia kell, igazságos kereskedelemre van szükség” – hangoztatta. Mnuchin ugyanakkor azt közölte, hogy keretmegállapodás született a kínaiakkal.

Donald Trump amerikai elnök több ízben tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Államokat rendkívül hátrányosan érinti a Kínával folytatott kereskedelem, mert Peking jóval nagyobb értékben importál, mint exportál. Trump ezért azzal fenyegetett, hogy védővámokat vet ki az amerikai termékekre, amire Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba. Az esetleges kereskedelmi háború azonban Európát, illetve Németországot is kényelmetlenül érintené.

Konkrét számokat nem közölnek a megállapodásban, mindössze annyit jegyeznek meg, hogy a további részleteket a pekingi megbeszélések során dolgozzák ki. A hétvégén született megállapodást Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter és Liu He kínai kormányfőhelyettes dolgozta ki. Az utolsó napokban több jel utalt arra, hogy közeledés tapasztalható a két ország között. Pénteken amerikai forrásik szerint Kína felajánlotta, hogy évi 200 milliárd dollárral csökkenti az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét. Pekint később cáfolta ezt az állítást, azt azonban elismerte, hogy „konstruktívak” a megbeszélések.

A 2017-es es évben Kína 375 milliárdos plusszal zárt az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem során. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy az ország kihasználja a nyugati piac nyitottságát, miközben a sajátját nem nyitja meg kellőképpen a nyugati befektetők előtt, illetve ellopja a nyugati szellemi termékeket. Trump ugyanakkor csütörtökön az Európai Unió kereskedelmi politikáját is élesen bírálta, kivált a német autógyárakat. „Számunkra rendkívül nehéz gépkocsikat eladni az Európai Unióban” – fejtette ki, miközben azt fájlalja, hogy a Daimler, illetve a BMW rengeteg gépkocsit értékesít a tengeren túl.

Szerző