Mit tesz a képernyő a szemünkkel?

Publikálás dátuma
2018.05.09. 16:14
Illusztráció: pexels.com
Az állandó képernyőnézés fárasztja, de akár ronthatja is a szemet. Jó, ha tudjuk: törvényileg kötelező óránként tíz percet pihentetni.

A monitorra, a telefonra és a táblagépre meredve folyamatosan közelre nézünk, ami állandó alkalmazkodásra készteti, ezáltal fárasztja a szemet. Ez közvetlenül ugyan nem rontja a látást, de a kicsit is túllátóknak hamarabb lesz szükségük szemüveg viselésére – mondta a Népszavának  Dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemorvosa.

Sok „monitorozás” hatására a rövidlátás, ami tinédzser kor környékén kezdődik, rosszabbodhat, illetve felgyorsulhat. Ennek megelőzésére célszerű a fiatalok képernyő előtt töltött idejét korlátozni, és sok szabadidős tevékenységet - kirándulás, szabadban sportolás, játék - is beiktatni az életükbe. A képernyők hosszas nézése szárítja is a szemet, mert egyrészt a gépek hőhatása miatt gyorsabban párolog a könny, másrészt harmadannyit pislogunk, mint rendesen.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az az ideális, ha a monitor a szemmagasság alatt van, mert ilyenkor a felső szemhéj takarja a szaru- és kötőhártyát, így kevésbé szárad a szem. Ha mégis száraznak érezzük, használjunk műkönnycseppet. Olyat érdemes választani, amelyben nincs tartósítószer, mert hosszan használva az is okozhat szemszárazságot. Ha elfárad a szemünk, nem látjuk jól a képernyőt, szemüveget kell készíttetni. Már van olyan, sőt kontaktlencse is, amit kifejezetten a képernyő használatához fejlesztettek ki. Ezek ellensúlyozzák az állandó közelre nézés hatásait. Sokan kész szemüveget vásárolnak a hipermarketben vagy az illatszerboltban, de ezeket a szemész nem ajánlja. Mint Dr. Tóth Eszter fogalmazott: „ezek postai aláíráshoz alkalmasak, de arra nem, hogy folyamatosan monitort nézzünk velük.” Ennek oka egyrészt az, hogy azonos dioptriájú a jobb és a bal lencséjük, másrészt a fókuszpontjuk átlagos, nem pedig egyéni értékre van állítva.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Két törvényi szabályozás is vonatkozik a képernyő előtti munkavégzésre; az 1999-es egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza a minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit, a 2002-es szerint pedig a munkáltatónak kétévente szemészeti vizsgálatot kell biztosítania, valamint, ha szükséges, szemüveget is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki is kell fizetnie. A legtöbb helyen „be szokott szállni” a költségébe. A törvény szerint a monitor előtti munkavégzés közben óránként tíz perc szünetet kell tartani. Ezt a legtöbb munkahelyen nem nagyon lehet kivitelezni, de jó, ha tudjuk, és időnként megpróbáljuk betartani – tanácsolja a szemorvos.

Szerző

Nem divathóbort, egyre több embernek árt

Publikálás dátuma
2018.05.08. 17:15
Illusztráció: AFP
Egyre több embernek válik gyanússá: árthatnak a lisztes ételek, a glutén. Erre nemcsak emésztési problémák, hanem immunrendszeri tünetek is utalhatnak. Az életmód tanácsadó szerint ráadásul a bolti helyettesítő termékeket is jobb elkerülni.

A glutén, más néven sikér két fehérje – a gliadin és a glutenin – keveréke. A búza, a rozs, az árpa, de még a tönköly magjai is tartalmazzák. „Az idők folyamán valamilyen, vélhetően élelmiszeripari beavatkozás következtében kifejezetten agresszív fehérjévé vált. A különböző keresztezések eredményeképpen sokaknál emésztőrendszeri- és bélproblémákat, felszívódási zavarokat, de akár immunrendszeri gondokat is okozhat. Sok betegség, például a pajzsmirigy alulműködés, a Hashimoto-szindróma, vagy egyéb autoimmun betegségek kialakulásában is komoly szerepet játszhat” - mondta Bocsi Viktória életmód tanácsadó a Népszavának.

Idő és tér

A középkor előtt termesztett gabonafélék egészen mások voltak, mint a maiak. Ráadásul évszázadokkal ezelőtt a kalászok nem voltak túlzsúfolva búzaszemekkel, és teljesen más volt a feldolgozási eljárás is: fermentálták, kovászolták, amitől megváltozott a fehérje minősége. Aztán rájöttek, hogy a kenyér állaga szempontjából a glutén a fontos, ezért olyan fajtákat kezdtek termeszteni, amelyekből könnyebb és rágósabb tésztájú - több glutént tartalmazó - kenyeret lehetett sütni. Ma már adalékanyagként is használják, ezért aztán olyan élelmiszerek is tartalmaznak lisztet, amelyekben erre semmi szükség nem lenne, például a felvágottakba, a virslibe és egyéb húskészítményekbe, a pudingokba, a tejtermékekbe, a leveskockákba, az ételízesítőkbe, de még a fagyasztott zöldségpürékbe is tesznek.

Délen, ahol annak idején a mezőgazdasági termelés elkezdődött, az emberek szervezete jobban adaptálódott a gabonafogyasztáshoz, ezért az Egyenlítőhöz közelebb élő emberek vélhetően most is kevésbé válnak gluténérzékennyé. Nem lehetne nemzeti étel az olaszoknál a tészta és a pizza, ha népbetegség lenne – véli Bocsi Viktória. Ezért nekünk sem árt tudni, hogy az északi vagy a déli népekhez áll közelebb az anyagcserénk típusa, minél északibbak ugyanis az őseink, annál kevésbé lehet szükségünk a gabonákra. Tüneteink – puffadás, rossz közérzet, allergiák, kiütések – lehetnek. A tényleges kimutatott érzékenységeknek több fajtája is van, a cöliáka a legsúlyosabb, de létezik olyan is, amelynek következtében bőrtünetek, fáradtság, vérszegénység, de akár neurológiai tünetek – memóriaromlás, lelassult gondolkodás – is kialakulhatnak.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az életmód tanácsadó hangsúlyozta, bár – még - nem árt mindenkinek, a gabonák elhagyásától nem lesz bajunk, mert a gluténon kívül tartalmazhatnak más, úgynevezett antitápanyagokat is, amik gátolják a valódiak felszívódását, ennek következtében pedig akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Ez nem divathóbort; egyre több embert érintő probléma. Akinek már bélpanaszai vannak; puffad, hasmenése vagy éppen székrekedése van, irritábilis bél szindrómával (IBS) diagnosztizálták vagy bármilyen gyulladás van a szervezetében, szinte kötelező lenne gluténmentesen táplálkoznia, mert ezek a szénhidrátok fermentálódnak, azaz erjedésnek indulnak, és a vékonybélbe jutva ellehetetlenítik az emésztőenzimek működését.

A megoldás

A maglisztek – például mandula, tökmag - a szintén magas antitápanyag és gyulladásokozó omega-6 tartalmuk miatt nem „gyógyítják meg” a sérült bélrendszert. Rossz hír, hogy a boltban kapható helyettesítők sem oldják meg a problémát, mert általában iparilag feldolgozott keményítőforrásokat tartalmaznak. A burgonya-, kukoricaalapú csomagolt termékek ráadásul még rosszabb hatással vannak a vércukor-inzulin háztartásra, mint a búzából készültek. Ezért inkább sok, főleg gumós zöldséggel; céklával, répafélékkel, édesburgonyával, kevés rizzsel ajánlott gluténmentesen étkezni.

Szerző

Mindfulness - Hogy ne fusson át rajtunk az élet

Publikálás dátuma
2018.05.07. 16:14
Illusztráció: AFP
Kapkodó világunk arra „kényszerít”, hogy több feladatot végezzünk egyszerre, ennek az a következménye, hogy egyikre sem figyelünk igazán, sehol nem vagyunk jelen. Létezik azonban egy bennünk lévő kompetencia, amelyet erősítve – egy dologra – irányíthatjuk a figyelmünket.

„A mindfulness, azaz tudatos jelenlét mindig velünk van, de közvetlenül nem jelenik meg a gondolkodásunkban, viselkedésünkben” - mondta Dr. Szilágyi Judit tanácsadó a Népszavának. A multitasking meghatározásából - a figyelem gyors, egymás után több feladat megoldására irányításából és megosztásából - következik, hogy a figyelmünknek van iránya, amelyek vezetését jelenti a mindfulness. Ha „mindfulak” vagyunk, ezt szándékosan a jelenbe, az „itt és most”-ba küldjük, és ott is tartjuk. A legoptimistább felmérések szerint is csak a napunk felében vagyunk jelen; többnyire „robotpilóta” vagy „zombi” üzemmódban tevékenykedünk. Gondolatainkkal, érzéseinkkel automatikusan reagálunk a külvilág ingereire, a belső monológjainkat fűzzük tovább. Ennek jele lehet, ha este nem is emlékszünk, mit csináltunk egész nap, azaz alacsony éberséggel éltük meg, csak végigfutott rajtunk. Ha a napjaink többségét ez jellemzi, annak az lehet a következménye, hogy nem éljük meg a heteinket, a hónapjainkat, sőt akár az egész életünket sem.

Az, hogy egyre több csatornán egyre több impulzus zúdul ránk, rontja a figyelemirányításunkat, sőt egy idő után a koncentrációs képességünk is csökkenhet. Ráadásul nem is mi irányítjuk a figyelmünket, hanem a felugró, villanó, csipogó ingerek „nyernek”. Ha „mindfulak” vagyunk, mi döntjük el, hogy az adott pillanatban mire figyelünk. Persze könnyebb, ha csökkentjük a külső ingereket: a telefont a szoba másik felében hagyjuk, még jobb, ha a routert is kikapcsoljuk. Olyan ez, mint amikor fogyni akarunk: jobb, ha nincs otthon csoki.

Keletről nyugatra
A mindfulnessnek keleti, buddhista gyökerei vannak, de megtalálható a keresztény hagyományokban is. A nyugati világ mindennapjaiba Jon Kabat-Zinn hozta be, aki 1979-ben létrehozta a depressziós betegeket stresszcsökkentéssel gyógyító klinikáját. Nem meglepő, hogy a mindfulness az üzleti világban is népszerű lett.


A mindfulnesst „buddhistásan” éberségnek fordítják – folytatja Schieszler Tamás tanácsadó. „Látszólag nagyon egyszerű: a figyelmünket ítélkezés nélkül a jelen pillanatra irányítjuk. A belső, begyakorolt véleményeink, gondolataink, előítéleteink, sémáink azonban kiugrasztanak a jelenbeli tapasztalásból.” Ezek az azonnali értékelések a legnagyobb „mindfulness-gyilkosok”. A megítélés nélküli jelenlét kezdetben nehéz, viszont könnyen fejleszthető. A hétköznapi működésünkbe beiktathatunk olyan gyakorlatokat, amelyekkel, a „légzésünkbe kapaszkodva” a figyelmünket a jelenben tartjuk, miközben megfigyeljük és a tudatosítjuk a belső világunkat, a bennünk kavargó testi érzeteket, érzelmeinket, gondolatainkat. A figyelemirányítási állóképességünket egyszerűen erősíthetjük, ha például napközben néhányszor megállunk, mély levegőt veszünk, és megkérdezzük magunktól: hogy vagyunk, készítünk egy belső leltárt az érzeteinkről, érzéseinkről, gondolatainkról. A légzésfigyelés biztosan visszaterel az „itt és most”-ba. Ezt bármikor, akár egy unalmas megbeszélésen is alkalmazhatjuk; tudatosíthatjuk, valójában mi történik körülöttünk.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A mindfulness egy alapkompetencia, a normális működésünk része. Attól vagyunk ugyanis emberek, hogy tudatosan megtapasztaljuk a történéseket. Bennünk van, akkor is, ha a kifejezést még nem is hallottuk. Néhány másodpercig mindannyian tudjuk egy dolgon tartani a figyelmünket, de aztán elugrik. Egy buddhista megfogalmazás szerint a fejünkben lévő gondolatok majomcsordaként működnek: összevissza ugrálnak, kiabálnak, szaladgálnak. A mindfulness azt jelenti, tudatában vagyunk a létezésének, és tudjuk irányítani; megkérhetjük a majmokat, hogy csendesedjenek el, pihenjenek le vagy éppen egyfelé fussanak. Ezt a képességet éberség meditációval fejleszthetjük, ami az elején nem feltétlenül nyugtató hatású, ugyanis rájöhetünk, hogy a majmok százfelé vannak, ugrálnak, és esélyünk sincs, hogy egybetereljük őket, ettől jobban nem leszünk, viszont az „idomításukhoz” szükséges ez a tisztánlátás. A figyelmünk irányítása nem megy magától, dolgozni kell érte. A jó hír az, hogy a kutatási eredmények szerint szerencsére gyorsan alkalmazkodunk hozzá. Már nyolc hétig tartó, napi öt-tíz perc mindfulness meditáció agyszerkezeti változásokat okoz.

Szerző