Előfizetés

Ne zaklassák a civileket! - Követelik tudósok világszerte

Publikálás dátuma
2018.05.09. 11:56
Kormányzati sorosozás. Illusztráció: Tóth Gergő
Szolidaritási nyilatkozatban áll ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett 28 ország 77 neves egyetemi oktatója és kutatója. Követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.

A nyilatkozat időszerűségét az adja, hogy a kormány várhatóan már májusban újra a parlament elé viszi a civil-ellenes "Stop Soros" törvénycsomagot - írja honlapján a Helsinki Bizottság. A törvény, amennyiben a jelenlegi formájában elfogadják, megbélyegzi, befeketíti, a társadalomtól elkülöníti, és végső soron ellehetetleníti a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket.

A nyilatkozatot szerint: „az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik. … A demokrácia és a jogállamiság ugyanúgy nem képzelhető el erős és független civil szervezetek nélkül, ahogy erős és független egyetemek nélkül sem létezhet. A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik.”

A Nyilatkozat aláírói kérik kormányaikat és az egyetemeket, hogy: „késedelem nélkül fejezzék ki határozott nemtetszésüket a független civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályokkal kapcsolatban,” és „aktívan nyilvánítsák ki szolidaritásukat a Magyar Helsinki Bizottsággal és a teljes fenyegetett magyar civil szektorral.” Végezetül felhívják az Európai Uniót arra, hogy „mint az alapvető jogok világszintű védelmezője, haladéktalanul lépjen fel e kirívó emberi jogi jogsértés megakadályozása érdekében a saját területén”.

Az aláírók listáját - köztük tudósokkal Ausztráliától, Európán át az amerikai kontinensig, mindenhonnan -, illetve a nyílt levelet itt lehet elolvasni.

Több mint 250 nemzetközi és nemzeti civil szervezet tiltakozott a "Stop Soros" javaslatcsomag ellen már februárban is. Az állásfoglaláshoz akkor - mások mellett - a Riporterek Határok Nélkül és a Human Rights Watch nemzetközi civil szervezet, a Greenpeace közép-, és kelet-európai tagszervezete is csatlakozott. A törvénycsomagot korábban az Európai Tanács és az ENSZ is a nemzetközi emberi jogok elleni támadásnak nevezte.

Trump atomalku helyett szankciókkal kényszerítené Iránt együttműködésre

Publikálás dátuma
2018.05.09. 11:09
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8. Fotó: SAUL LOEB / AFP
Megkezdte az egyeztetéseket az Irán elleni szankciókról a vállalatokkal Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter kedden, a kora esti órákban - írja az MTI. Augusztusban a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak az országgal.

A pénzügyminiszter sajtókonferencián hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök a szankciók visszaállításával akarja elérni, hogy Irán új egyezményt kössön atomprogramjáról. Mnuchin bejelentette: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket, vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak.

A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe kedden közölte: a cég, ahogyan eddig is, ezután is együttműködik a kormányzattal. Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója a múlt hónapban arról nyilatkozott, hogy a cégnek nincs rendelésállománya Iránból. Nyilatkozatát azután tette közzé, hogy 2018 elején kellett volna teljesítenie az Iránnal még 2016 decemberében kötött, 16,6 milliárd dollár értékű szerződés első szállításait. Az Iran Air iráni nemzeti légitársaság 15 Boeing 777-es típusú repülőgépet és további alkatrészeket rendelt. A több iráni légitársasággal szerződést kötő európai repülőgépgyártó Airbus kommunikációs vezetője, Rainer Ohler kedden délután úgy nyilatkozott: a cégnél egyelőre vizsgálják az új helyzetet, és kell egy kis idő ahhoz, hogy "döntsenek azokról a lépésekről, amelyek a vállalati politikát összeegyeztetik a szankciós előírásokkal".

Az amerikai pénzügyminisztérium rögtön azután tette közzé honlapján a szankciók újbóli érvénybe léptetéséről szóló közleményét, hogy Donald Trump elnök közölte döntését az atomalku felmondásáról. A közlemény szerint a tárca 180 nap múlva a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, 90 nap múlva pedig a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket lépteti életbe. Bevezeti továbbá a fémkereskedelemre az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.

Trump atomalku helyett szankciókkal kényszerítené Iránt együttműködésre

Publikálás dátuma
2018.05.09. 11:09
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8. Fotó: SAUL LOEB / AFP
Megkezdte az egyeztetéseket az Irán elleni szankciókról a vállalatokkal Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter kedden, a kora esti órákban - írja az MTI. Augusztusban a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak az országgal.

A pénzügyminiszter sajtókonferencián hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök a szankciók visszaállításával akarja elérni, hogy Irán új egyezményt kössön atomprogramjáról. Mnuchin bejelentette: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket, vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak.

A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe kedden közölte: a cég, ahogyan eddig is, ezután is együttműködik a kormányzattal. Dennis Muilenburg, a Boeing vezérigazgatója a múlt hónapban arról nyilatkozott, hogy a cégnek nincs rendelésállománya Iránból. Nyilatkozatát azután tette közzé, hogy 2018 elején kellett volna teljesítenie az Iránnal még 2016 decemberében kötött, 16,6 milliárd dollár értékű szerződés első szállításait. Az Iran Air iráni nemzeti légitársaság 15 Boeing 777-es típusú repülőgépet és további alkatrészeket rendelt. A több iráni légitársasággal szerződést kötő európai repülőgépgyártó Airbus kommunikációs vezetője, Rainer Ohler kedden délután úgy nyilatkozott: a cégnél egyelőre vizsgálják az új helyzetet, és kell egy kis idő ahhoz, hogy "döntsenek azokról a lépésekről, amelyek a vállalati politikát összeegyeztetik a szankciós előírásokkal".

Az amerikai pénzügyminisztérium rögtön azután tette közzé honlapján a szankciók újbóli érvénybe léptetéséről szóló közleményét, hogy Donald Trump elnök közölte döntését az atomalku felmondásáról. A közlemény szerint a tárca 180 nap múlva a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, 90 nap múlva pedig a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket lépteti életbe. Bevezeti továbbá a fémkereskedelemre az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden engedélyt visszavon, amely amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.