Előfizetés

Újabb részletek a negyedik Orbán-kormányról

Publikálás dátuma
2018.05.06. 12:54
Gulyás Gergely FOTÓ: Tóth Gergő
Havi rendszerességgel tematikus, kifejezetten az európai uniós kérdésekkel foglalkozó kormányülések lesznek. Rogán portfóliója a turizmussal bővül.

Aki esetleg aggódott volna, hogy Lázár János távozásával megszűnnek a kormányinfók, annak megnyugtató lehet a Gulyás Gergellyel, a kormánybarát Mandiner által készített interjú, amelyben a Miniszterelnökség élén Lázárt váltó fideszes politikus a kormányinfók folytatását ígéri. „A sajtó tájékoztatása a kormányülésekről továbbra is a Miniszterelnökség feladata marad. Lázár János a kormányinfókkal műfajt teremtett, ami a politikában komoly teljesítmény, ezért e jó gyakorlat folytatásra érdemes.” - fogalmazott Gulyás Gergely.

Az interjúból emellett az is kiderül: a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Orbán Balázs lesz. Az általa vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért, a kormányon belül működő stratégiai kabinet tartalmi előkészítéséért. Az európai uniós ügyek, az európai intézményekkel való kapcsolattartás szintén a Miniszterelnökséghez fog tartozni. Ennek a területnek a miniszterelnök és a kormány is kiemelt jelentőséget tulajdonít, ez azt jelenti, hogy havi rendszerességgel tematikus, kifejezetten az európai uniós kérdésekkel foglalkozó kormányülések lesznek.

A teljes területi közigazgatásért való felügyelet továbbra is a Miniszterelnökség feladata lesz, Tuzson Bence jelenlegi kommunikációs államtitkár vezetésével. Létrejön egy Budapestért és az agglomerációért felelős szervezeti egység is a Miniszterelnökségen, amelyet Fürjes Balázs fog vezetni. A Miniszterelnökséghez tartozik majd a Modern Városok Program, valamint az újonnan induló Modern Falvak Program, ezért a területért kormánybiztosként Gyopáros Alpár csornai képviselő lesz felelős. 

Rogán Antal portfoliója a turizmussal fog bővülni, de lényegét tekintve ő az eddigiekhez hasonló feladatot lát el, amelynek legfontosabb része, hogy továbbra is ő a miniszterelnök kabinetfőnöke – fogalmazott Gulyás. Azt is elmondta: a Miniszterelnöki Kormányirodát közvetlenül a miniszterelnök fogja irányítani, a kormányiroda élén pedig Bíró Marcell államtitkár áll majd. A miniszterelnöki kormányiroda a napi kormányzati munka szervezéséért, a döntések előkészítéséért és végrehajtásáért lesz felelős, tehát a kormányzással kapcsolatos szervezési és végrehajtási feladatok közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá kerülnek.

Az interjúban felvetik a kérdést: hozzányúlnak-e majd a kétharmad birtokában az igazságszolgáltatáshoz? Erre Gulyás először kitérő választ ad, mondván: nem az igazságügyi tárcát fogja vezetni, tehát nem illetékes a kérdés megválaszolásában. Majd az újabb kérdésre: „ A bíróságok igazgatásának központi feladatai maradnak az Országos Bírósági Hivatalnál vagy átkerülnek az Igazságügyi Minisztériumhoz vagy a Miniszterelnökséghez?” azt válaszolja, semmilyen törvénytervezet nincs a frakció vagy a kormány előtt. „Nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon” - állítja, megjegyezve: „ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.” 

Az 1990 előtt is ítélkező bírók nyugdíjba küldését illetően azt mondta: ez minden alapot nélkülöz. „Aki 1990 előtt bíró volt, azt ezért semmilyen vád nem érheti, hiszen pontosan tudjuk, hogy a '70-es évektől kezdve semmilyen állampárttal való együttműködésre nem volt szükség ahhoz, hogy valaki bíró lehessen. A '80-as években a bírói kar az akkori nem jogállami körülmények között kifejezetten színvonalas jogszolgáltatásra volt képes.”

Cáfolta azt is, hogy hozzányúlnának az önkormányzatokhoz, hogy megszüntetnék a kétezer főnél kisebb településeken az önkormányzatiságot.

A kormányalakításról korábban itt írtunk.

Parragh László: Én akkor is Jaguarral fogok járni...

Publikálás dátuma
2018.05.06. 12:40
Orbán Viktor és Parragh László. FOTÓ: Népszava

"Nem mondok számot, mert irritáló lenne" - válaszolja a jövedelmét firtató kérdésre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az egykori csempekirály szerint amit a felesége az MNB monetáris tanácsának tagjaként keres, az aprópénz a háztartásban. A HVG Portré rovatában készült beszélgetés hosszabb változatából kiderül az is, hogyan szerezte Parragh az első millióját a '90-es évek elején, amikor az átlag magyar vállalkozó még susogós mackónadrágban és makkos cipőben járt, az alaptőke pedig a nyakában lógott aranyláncként.

Részlet az interjúból:

HVG: Korábban felháborodást keltett azzal a kijelentésével, hogy többet ér egy szakma, mint egy diploma. A napokban viszont azt mondta, jó lenne, ha a szakmunkások előtt is megnyílnának az egyetemek. Megváltozott a véleménye?

Parragh László: A statisztika engem igazol: éppen most olvastam, hogy egy egyetemi adjunktusi fizetés még nem éri el a kezdő építőipari munkásét. A minap megszálltunk egy egyszerű németországi panzióban, ahol megkérdeztem a nagyjából 15 éves pincérlányt, nem zavarja-e, hogy este 11-kor még dolgozik. Azt mondta, tudja, hogy ez a munkája része, és a szorgalmával tud majd feljebb jutni. Továbbra is azt állítom, hogy először igenis szakmát kell tanulni, hiszen ma már szinte az összes szakma keresett.Ha valaki tehetséges, akkor később lépjen tovább. A magyarországi német autógyártók vezetésének jelentős része szakmunkásként kezdett. Először megtanulta, hogyan kell meghúzni a csavart, aztán elment menedzseriskolába. Szomorú, hogy Magyarországon kevesebben járnak felnőttképzésre mint mondjuk Salzburgban. Talán lassan a kormánynak is leesik a tantusz.

HVG: Mit szólna, ha valamelyik gyermeke azt mondaná, hogy nem akar egyetemre járni?

P. L.: A középső fiam szívesebben foglalkozik manuális dolgokkal, például a kerti szerszámokkal vagy a 3D-s nyomtatójával, mint A walesi bárdokkal. Ő jó eséllyel az informatikus pályát választja majd. Közben a nagylányunk versenyistálló jellegű gimnáziumba jár, és én ugyan készségszinten beszélek angolul, de nem tudtam neki segíteni a leckéjében, ami az volt, hogy hívják az ereszcsatorna vízszintes és függőleges részét angolul.

HVG: Igaz, hogy otthon időnként angolul társalognak a gyerekekkel?

P. L.: Persze, de miért lenne ez baj? Nyilván furcsa volna olyan családban, ahol a szülők nem beszélnek nyelveket, például Nógrádban, vagy akár Undon, a szülőfalumban. De amit én szülőként adhatok a gyerekeimnek, az nem a vagyon, hanem elsődlegesen a tudás.

HVG: Ön jó iskolába járt?

P. L.: Egyáltalán nem. Az alsó tagozatot osztott osztályos iskolában végeztem: összesen két tanító volt, az első és harmadik, illetve a második és a negyedik osztály együtt tanult, a fele csendes órán, míg a másik fele hangoson. Így az okosabbak második végére tudták a négyéves anyagot.

HVG: Hogyan került olyan helyzetbe, hogy huszonévesen megszerezze az első millióját?

P. L.: Az egyetem alatt egy nyarat az NSZK-ban töltöttem, ez elég volt ahhoz, hogy megtanuljak németül. Mivel nem volt pénzünk, sokszor dolgoztam az iskola mellett segédmunkásként, egy idő után Ausztriában, sokkal jobb fizetésért. Egyszer egy osztrák csempekereskedőnek tolmácsoltam, és miután láttam, mennyi pénz van a szakmában, javasoltam, hogy alapítsunk közös céget. Ő azt mondta: „László, te önálló egyéniség vagy, oldd meg magad!” Másnap kimentem Bolognába, és vettem három kamion csempét.

Parragh László: Én akkor is Jaguarral fogok járni...

Publikálás dátuma
2018.05.06. 12:40
Orbán Viktor és Parragh László. FOTÓ: Népszava

"Nem mondok számot, mert irritáló lenne" - válaszolja a jövedelmét firtató kérdésre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az egykori csempekirály szerint amit a felesége az MNB monetáris tanácsának tagjaként keres, az aprópénz a háztartásban. A HVG Portré rovatában készült beszélgetés hosszabb változatából kiderül az is, hogyan szerezte Parragh az első millióját a '90-es évek elején, amikor az átlag magyar vállalkozó még susogós mackónadrágban és makkos cipőben járt, az alaptőke pedig a nyakában lógott aranyláncként.

Részlet az interjúból:

HVG: Korábban felháborodást keltett azzal a kijelentésével, hogy többet ér egy szakma, mint egy diploma. A napokban viszont azt mondta, jó lenne, ha a szakmunkások előtt is megnyílnának az egyetemek. Megváltozott a véleménye?

Parragh László: A statisztika engem igazol: éppen most olvastam, hogy egy egyetemi adjunktusi fizetés még nem éri el a kezdő építőipari munkásét. A minap megszálltunk egy egyszerű németországi panzióban, ahol megkérdeztem a nagyjából 15 éves pincérlányt, nem zavarja-e, hogy este 11-kor még dolgozik. Azt mondta, tudja, hogy ez a munkája része, és a szorgalmával tud majd feljebb jutni. Továbbra is azt állítom, hogy először igenis szakmát kell tanulni, hiszen ma már szinte az összes szakma keresett.Ha valaki tehetséges, akkor később lépjen tovább. A magyarországi német autógyártók vezetésének jelentős része szakmunkásként kezdett. Először megtanulta, hogyan kell meghúzni a csavart, aztán elment menedzseriskolába. Szomorú, hogy Magyarországon kevesebben járnak felnőttképzésre mint mondjuk Salzburgban. Talán lassan a kormánynak is leesik a tantusz.

HVG: Mit szólna, ha valamelyik gyermeke azt mondaná, hogy nem akar egyetemre járni?

P. L.: A középső fiam szívesebben foglalkozik manuális dolgokkal, például a kerti szerszámokkal vagy a 3D-s nyomtatójával, mint A walesi bárdokkal. Ő jó eséllyel az informatikus pályát választja majd. Közben a nagylányunk versenyistálló jellegű gimnáziumba jár, és én ugyan készségszinten beszélek angolul, de nem tudtam neki segíteni a leckéjében, ami az volt, hogy hívják az ereszcsatorna vízszintes és függőleges részét angolul.

HVG: Igaz, hogy otthon időnként angolul társalognak a gyerekekkel?

P. L.: Persze, de miért lenne ez baj? Nyilván furcsa volna olyan családban, ahol a szülők nem beszélnek nyelveket, például Nógrádban, vagy akár Undon, a szülőfalumban. De amit én szülőként adhatok a gyerekeimnek, az nem a vagyon, hanem elsődlegesen a tudás.

HVG: Ön jó iskolába járt?

P. L.: Egyáltalán nem. Az alsó tagozatot osztott osztályos iskolában végeztem: összesen két tanító volt, az első és harmadik, illetve a második és a negyedik osztály együtt tanult, a fele csendes órán, míg a másik fele hangoson. Így az okosabbak második végére tudták a négyéves anyagot.

HVG: Hogyan került olyan helyzetbe, hogy huszonévesen megszerezze az első millióját?

P. L.: Az egyetem alatt egy nyarat az NSZK-ban töltöttem, ez elég volt ahhoz, hogy megtanuljak németül. Mivel nem volt pénzünk, sokszor dolgoztam az iskola mellett segédmunkásként, egy idő után Ausztriában, sokkal jobb fizetésért. Egyszer egy osztrák csempekereskedőnek tolmácsoltam, és miután láttam, mennyi pénz van a szakmában, javasoltam, hogy alapítsunk közös céget. Ő azt mondta: „László, te önálló egyéniség vagy, oldd meg magad!” Másnap kimentem Bolognába, és vettem három kamion csempét.