Előfizetés

Szijjártó magyarázza az egyedüli vétót

A Marrákesben elfogadott politikai nyilatkozat szélsőségesen bevándorláspárti, ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért a dokumentumot Magyarország nem támogatta – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Magyarország ebben az ügyben egyedül maradt, hazánk ugyanis egyedüliként vétózta meg az EU bevándorlásügyi nemzetközi megállapodását az afrikai országokkal. A 444.hu korábbi cikke szerint többen úgy vélték, hogy Oroszország befolyásolja a magyar külpolitikát, amely gyengíti az EU nemzetközi tekintélyét.

Józsefváros - Pártfüggetlen lehet az ellenzéki jelölt

Publikálás dátuma
2018.05.03. 07:06
Nyócker - Zichy Nándor Szobra a Lőrinc pap téren - Fotó: Németh András Péter

Néhány napon belül megnevezheti a baloldali ellenzék, hogy kit indít közös jelöltként Józsefvárosban a július 8-i időközi polgármester-választáson. Az erről szóló szerdai egyeztetésen hat párt – az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, a Momentum, valamint a Liberálisok – vett részt, és egyebek mellett megállapodtak abban is, hogy nem indulnak egymás ellen a XV. kerületi időközi voksoláson sem. A józsefvárosi jelöltről egyelőre annyit lehet tudni, hogy nem pártpolitikus.

– A tárgyalásokon abban is megegyeztünk, hogy a jövőben csak akkor vesszük elő az előválasztások ötletét, ha tárgyalásos úton nem sikerül megállapodni a közös induló személyéről – mondta lapunknak Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi politikusa. Azt is megjegyezte, hogy miután több párt is "átmeneti állapotban van" a választás után, a következő tárgyalási fordulót csak a pártstratégák megismerése után tartják meg. A cél, hogy a későbbi együttműködés alapelveit lefektessük még a nyár előtt – fogalmazott Horváth Csaba. A későbbi vidéki választások esetében az együttműködést kiterjeszthetik a Jobbikra is, azonban ehhez a tárgyalófelek szerint az kell, hogy „a Jobbik ne szélsőséges, hanem demokratikus irányt vegyen”.

A szerdai egyeztetésről egyébként utólag az összes résztvevő pozitívan nyilatkozott, Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő például "jelentős reményről" beszélt, míg Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint az előválasztás és a tárgyalásos út is megfelelő a közös induló kijelölésére. 

Több helyen újraszámolták a listás szavazatokat
Eddig négy helyen rendelte el a Kúria a listás szavazatok újraszámlálását, azonban több beadványról még nem döntött a testület. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyetlen parlamenti mandátum sorsát sem döntik el azok a szavazókörök, ahol újraszámolást kértek. "Több mint tízezer kétszáz szavazókör van, ebből négyről tudjuk, hogy felbontják az urnát. Ezek nem tartalmaznak annyi szavazólapot, hogy ha minden szavazatot rossz helyre könyveltek is volna, mandátumváltozás legyen" – mondta.



Dózerolással nem lehet megszüntetni a gettókat

Lőrincz Tamás
Publikálás dátuma
2018.05.03. 07:03
ZSÁKUTCA - A szerencsések 3-4 milliót kaphatnak a lakásukért, de ennyi nemelég az újrakezdéshez FOTÓK: DRASKOVICS ÁDÁM
Noha önmagában bontással még soha nem számolták fel a nyomort, a kormány szegénységpolitikája továbbra sem mutat túl ezen:a cél, hogy nem legyenek szem előtt a szegények.

– Hibát követ el a kőbányai önkormányzat, ha a kerületben lévő gettókat úgy akarja felszámolni, hogy elbontja az érintett házakat. Nyugat-Európában már belátták, hogy dózerolással nem lehet egy ilyen problémát megoldani – mondta a Népszavának Ladányi János szociológus, aki szerint törvényszerű, hogy a Hős utcai és a Bihari utcai épületek elbontása után máshol jönnek majd létre gettók. – Ezek az emberek nem fognak eltűnni. Inkább gondoskodni kellene az emberhez méltó elhelyezésükről – tette hozzá.

Ladányi János szerint a józsefvárosi szanálások is megmutatták: sokan kiszorultak a város határain kívülre, mert a kártalanítás csak arra volt elegendő, hogy valamelyik gettósodó faluban vegyenek lakást. Ezeken a településeken azonban még kevésbé találtak munkát, mint a VIII. kerületben, a fővárosban ugyanis legalább feketén el tudtak helyezkedni. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy újra feljöttek Budapestre és az aluljáróban kötötték ki. A Hős utcába is sokan úgy kerültek, hogy előtte más szanálások áldozatai lettek – mondta.

A kőbányai vezetés egyébként rendre Ladányi János húsz évvel ezelőtt íródott tanulmányára hivatkozik, amikor az elbontás lehetőségéről beszél. Ebben arról ír a szociológus, hogy eleve hiba volt felépíteni ezeket a soklakásos épületeket, mert rengeteg szegény ember koncentrálódott egy helyen. – Ez azonban nem azt jelenti, hogy le kell bontani a házakat. A célom mindössze annyi volt: megakadályozni, hogy újra hasonló tömböket húzzanak fel. Akkoriban ugyanis ez a lehetőség felmerült a döntéshozók körében. Felháborító, hogy az írásomra hivatkozik a kerület vezetése, pedig már levélben is jeleztem nekik, félreértelmezik, amit írtam – fogalmazott.

A tanulmányban Ladányi János azt írja, hogy nem szabad elbontani a házakat, mert nagyon kevés önkormányzati lakás épül, és arra is kitér, mit lehet tenni szanálás helyett. – Nem bontani kell a bérlakásokat, hanem építeni. Ha a Hős utcában rendőrségi problémák vannak, akkor a rendőrség tegye dolgát – mondta, azt is megjegyezve, hogy szerinte az önkormányzat és a rendőrség is nagyban felelős a kialakult problémákért. – Nem kezelték megfelelően a helyzetet, és most is azzal foglalkoznak inkább, hogyan lehetne utcára tenni embereket – tette hozzá.

Hasonlóan látják a Hős utcai lakók is. A házban élők érthetetlennek tartják a rendőrség tétlenségét, valamint az önkormányzat éveken át tartó félrenézését is. A bűnözés mellett gondot okoz, hogy a takarítás tavaly nyári megszüntetése után a házak között szeméttelep jött létre, néhányan ugyanis a felsőbb emeletekről egyszerűen kiöntik az udvarra a háztartási hulladékot. Ráadásul a hátrahagyott lakásokban nagy a fluktuáció, és egy-egy lakócserénél cserélődnek a bútorok is. A patkányok elszaporodtak, sok helyi emiatt már arra számít, hogy a hatóságok közegészségügyi okokra hivatkozva zárják le az épületeket. A Hős utcaiakat segítő Kontúr Egyesület igyekszik ugyan a konténerszállítást megszervezni, azonban – állításuk szerint – az önkormányzattól hiába kértek ebben segítséget.

A ház az elmúlt években több százmilliós adósságot halmozott fel, ez az összeg azonban igen egyenlőtlenül oszlik el. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a lakók több mint a fele rendesen fizet, vagy csak kezelhető adóssággal rendelkezik, és igyekszik normális körülményeket teremteni. – Rendszeresen összedobjuk a pénzt a takarításra, de néhányan újra és újra teleszemetelik a házat – mondta egy lány, aki azt is megjegyezte, hogy nem tudja, miért nem tettek azok ellen semmit, akik hosszú éveken keresztül nem fizettek. Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke is úgy látja, a két ház lakóit már régóta magukra hagyták, mert sem az önkormányzat, sem a Kőbányai Vagyonkezelőhöz tartozó társasházkezelő nem fordít rájuk kellő figyelmet.

A lakók eddig semmilyen tájékoztatást nem kaptak a jövőről sem, így azt sem tudják, hogy mi lesz velük azután, hogy elbontják a házakat. Arról például, hogy a jelenlegi tervek szerint a megüresedő telken rekreációs sportközpontot tervez az önkormányzat, lapunk korábbi cikkéből értesültek. – Nekünk nem mondott senki semmit. A polgármester senkivel nem áll szóba, nem tudom mi lesz velünk – mondta elkeseredetten egy idős asszony. Cikkünk megjelenése után a Kontúr Egyesület is érdeklődött az önkormányzatnál, hogy mit terveznek pontosan, ám állításuk szerint a polgármesteri kabinet titkárnője értesítette őket arról, hogy „az önkormányzat vezetése nem látja lehetségesnek”, hogy személyes tájékoztatást adjanak.

A terület rendezésére kapott 2,1 milliárd forintos állami támogatást egyébként feltehetően a kisajátításokra, valamint a cserelakásként felajánlott önkormányzati lakásokra költik majd. A legnagyobb probléma természetesen a kártalanítás, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élők elhelyezése lesz. A két érintett épületben mintegy 200 háztartás található még, amelyekből csaknem 150 van magántulajdonban, így nekik a lakások piaci értékét mindenképpen ki kell fizetni. Ezek az ingatlanok azonban jellemzően 3-4 millió forintot érnek, ebből a pénzből pedig kizárt, hogy valaki másik lakást tudjon venni Budapesten. Sokan tartanak emiatt attól, hogy a gyámüggyel fenyegetik majd őket, hajléktalanként ugyanis nem élhet gyerek, azonnal elvennék a szülőktől.

– Nekem ne adjanak pénzt, én inkább egy önkormányzati lakást akarok. Nem is bánnám, ha ezt az egészet ledózerolnák – mondta lapunknak egy asszony, véleményével pedig nincs egyedül. A legtöbben ugyanis már menekülnének onnan, a közbiztonság, a szemét, valamint a vizesedő falak miatt. Az eddigi felajánlott lakások némelyike viszont szintén szörnyű környéken helyezkedik el, gyakori célpont például a Tárna utca, illetve az elbontás előtt álló Bihari utca is. Arra a felvetésünkre, hogy hogyan tudná az önkormányzat rendezni ezt a helyzetet, mindenki csak ingatta a fejét. – Nem hiszem, hogy rendezik a helyzetet, mert akkor segíteniük kellene nekünk – mondta az egyik lakó.