Vályogfal van, csatorna nincs - így lakik a magyar

Publikálás dátuma
2018.04.30. 12:51
Még állnak a kerti vécék - Fotó: Shutterstock
Egyes alföldi megyékben a házak harmada vályogból épült, a lakások 12 százaléka nincs rákötve a csatornahálózatra, viszont az otthonok negyede 100 négyzetméternél nagyobb - lakáskörkép.

A lakhatási körülmények folyamatosan javulnak, de azért még több százezer lakást kellene fejleszteni - ez derül ki a KSH napokban közzétett lakáskörülményekről szóló statisztikáiból, írj a portfolio.hu. A lakott lakások átlagos alapterülete 2016-ban 82 négyzetméter volt, 4 négyzetméterrel több, mint a megelőző, 2011. évi népszámláláskor. Az ok az, hogy az az újonnan épített otthonok nagyobbak - ma már minden negyedik otthon tágasabb, mint 100 négyzetméter. (A legkisebb, 30 négyzetméter alatti lakások közel fele a háború előtt épült.)

Ami az infrastruktúrát illeti  2016-ban a háztartások 98 százalékában csobogot vezetékes víz (ez az arány 1970-ben kevesebb, mint 50 százalék volt). A csatornázási helyzet már nem ilyen rózsás: az otthonok 12 százaléka nincs rákötve a hálózatra, így a szennyvízelvezetés kevésbé korszerű módjait kénytelen használni. (Több mint 70 ezer lakást sújt a szennyvízelvezetés teljes hiánya.)

A modern építési módok, technológiák alkalmazásával és a régebbi építésű lakások korszerűsítésével folyamatosan nő a lakásállományf komfortossága - állapítja meg a mikrocenzus. 1990-ben az összkomfortos lakások aránya nem érte el a 40, a komfort nélküli vagy szükséglakásoké meghaladta a 20 százalékot. Mára a két legmagasabb komfortfokozatba (összkomfortos és a komfortos kategóriába) sorolt lakások aránya 95 százalékra nőtt - igaz, az összkomfortos lakások aránya még mindig egy hajszállal elmarad a kétharmadtól. Vagy jóval többel: Nógrád valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében éppen csak alkások fele összkomfortos, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében annyi sem.

A lakások közel 30 százaléka 1960 előtt épült - azaz majdnem hatvan éves, vagy öregebb. A lakott otthonok kétharmada téglafalazatú, 14 százaléka panelelemekből épült, 13 százaléka vályogból épült. A vályog az Alföldön volt kedvelt alapanyag: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 37, Békés és Bács-Kiskun megyében 31-33 százalék körüli volt a vályoglakások aránya, de Tolna, Szabolcs-SzatmárBereg és Csongrád megye lakott lakásainak is közel negyede ebből az alapanyagból épült.

Szerző
Frissítve: 2018.04.30. 12:53

Ausztria mégis hozzányúl a családtámogatáshoz

Az osztrák kormány a tiltakozások ellenére várhatóan szerdán mégis napirendjére tűzi és el is fogadhatja az Ausztriában dolgozó külföldiek gyerekei után járó támogatások csökkentését célzó előterjesztést. A szomszédban a múlt év őszén volt választás, akkor röppent fel ismét, hogy felülvizsgálják az amúgy uniós jognak megfelelő támogatási rendszert. A mintegy negyvenezer magyar gyereket érintő családipótlék-kiegészítés megnyirbálásáról a Die Presse osztrák újság hétvégi számában közölt részleteket. A várhatóan 2019-től érvénybe lépő módosítástól 100 millió euró megtakarítást remél a szomszéd ország kormánya. A Népszava korábban a leginkább érintetteket, a kint dolgozókat kérdezte, hogyan érintené őket a tervezett változtatás. Szinte kivétel nélkül állították: ez nem tántorítaná el őket a kinti munkavégzéstől, mert a hazainál jobb munkakörülmények, a megbecsültség, valamint a 13. és 14. havi fizetések ellensúlyoznák azt a veszteséget.

A még érvényben levő szabályok szerint az Ausztriában dolgozó - ott bejelentett - magyar munkás Magyarországon nevelkedő gyereke után is jár az Ausztriában érvényes családi pótlék, amelyből levonják az itthon az államtól kapott juttatást. Az osztrák kormány a jövő évtől kezdődően a családtámogatást indexálná, azaz annak az országnak az árszínvonalához igazítanák, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él. A Die Presse példája alapján - melyet elsőként az Index szemlézett -, egy magyarországi gyermek után most 172 euró jár, az új rendszerben ez 93 euróra csökkenne. Egy görög vendégmunkás esetében az összeg 172,4 euróról csak 136,54 euróra csökkenne. 

Az osztrák Munkáskamara (Arbeiterkammer) korábban azt közölte lapunkkal, hogy elutasítja a tervezett intézkedést, mert az az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvvel ütközik. Az osztrák kormány terveinek megvalósulása esetén az érintett uniós polgárok ugyanannyi járulékért nem ugyanazt a szolgáltatást kapnák.

Marianne Thyssen, az Európai Bizottság szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős biztosa nemrég egy budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta: a jelenlegi uniós szabályok szerint az osztrák kormány nem adhat kevesebb családtámogatást az ott dolgozó magyar szülők gyerekeinek, mint az osztrák szülők gyerekeinek. Az osztrák kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy az osztrák költségvetés 2016-ban 273 millió euróval támogatott 132 ezer olyan gyereket, akik nem is Ausztriában élnek. Az ügyben Sebastian Kurz osztrák miniszterelnök egy esetleges uniós vizsgálatról azt nyilatkozta: "ha panaszt tesznek emiatt Ausztriával szemben, tudomásul vesszük, de nem fog minket eltéríteni a kijelölt útról".

Szerző

Beszántott agrárium

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:22
Fazekas Sándor szívesebben járt avatásokra, mint a gazdák közé. FOTÓ: Népszava
Távozik posztjáról Fazekas Sándor a Földművelésügyi Minisztérium (FM) vezetője, s vele a tárca elnevezése is. Az új agrár- és vidékfejlesztési miniszternek Nagy Istvánt kérte fel a kormányfő.

Amennyire meglepte az agrárágazat szereplőit, hogy Orbán Viktor 2010-ben Fazekas Sándort, az akkori karcagi polgármestert tette meg földművelésügyi miniszternek, annyira magától értetődőnek tartják, hogy ha késve is, de most távozik. A kinevezést ezért nem értették a szakmabeliek, mert a jogász végzettségű miniszter korábban egy gépgyár jogtanácsosaként dolgozott, számba vehető agrártevékenységet nem végzett. Igaz, a Fideszbe már 1989-ben belépett, de ez önmagában kevés lett volna egy ekkora ugráshoz. A hátteret jól ismerők szerint nem is ez volt a miniszterelnök számára a legfontosabb szempont, hanem az, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter földije és az úgynevezett szolnoki vonal támogatottja volt Fazekas. Az akkor még a miniszterelnökkel szoros baráti viszonyt ápoló Simicska Lajos köréhez tartozó Nyerges Zsolt, sőt, állítólag a kormányfő felesége, Lévai Anikó is támogatta a kinevezését.

Az 1990-2010 között Karcag polgármestereként tevékenykedő Fazekas miniszterségét a kudarcok sorozatával is le lehetne írni. Az elmúlt években többször is felröppent leváltásának híre, de Orbán Viktor ragaszkodott agrárminiszteréhez és egy alkalommal az ezt firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a Fazekas távozásáról szóló pletyka nem hogy „kacsa, de vadkacsa”.

Fazekas nem önálló személyiségként vezette a tárcát, nem a Fidesz által leírt programot, hanem a háttérben kitervelt földprogram a végrehajtója volt – jegyezte meg a Népszavának Gőgös Zoltán, egykori FM államtitkár, az MSZP elnökhelyettese, a 2018-as országgyűlési választáson már nem induló szakpolitikus.

Raskó György, aki az Antall kormány idején szintén betöltötte ezt a funkciót, agrárközgazdász és mezőgazdasági társaság tulajdonosa az elmúlt 28 év leggyengébb földművelésügyi miniszterei közé sorolta Fazekas Sándort.

Abban mindketten egyetértettek, hogy Fazekas Sándor alkalmatlan volt a posztjára, ráadásul amint átvette a szaktárca irányítását, igyekezett megszabadulni a nagy tapasztalatú kutatóktól, agrárszakértőktől. Ahogy Gőgös Zoltán korábban megjegyezte, az egy kezén meg tudná számolni, hány, a mezőgazdasághoz valóban értő szakember maradt a minisztériumban. Gőgös azt is kifogásolta, hogy Fazekas Sándortól konferenciákon, konzultációkon nem lehetett kérdezni, kerülte a közvetlen kapcsolatot a gazdákkal, a parlamenti interpellációkra sem szívesen válaszolt.

Ágazati szereplők szerint Orbán Viktor most azért szabadul meg a földművelésügyi miniszterétől, mert már nincs szüksége a további szolgálataira. A kormányfő kedvencei és a Fidesz közeli oligarchák - egyesek szerint Orbán Viktor strómanjai – hozzájutottak az állami földbérlet pályázatokon, illetve árveréseken a legzsírosabb termőföldekhez és a személyre szabott jogszabály-gyártás is elérte célját. Egyebek mellett az állami földekre kötött több évtizedre szóló hosszú lejáratú haszonbérleti szerződések ügyében a bérleti díj emelésének lehetőségét is megteremtette a fideszes parlamenti többség egy képviselői indítvány nyomán, így az ilyen területeket árverésen megvásárló új tulajdonos a többszörösére emelheti az amúgy számukra még kedvező bérleti díjakat. Az is az oligarchák érdekeit szolgálta, hogy a családtagok földtulajdonát nem számolták egybe, így könnyen kijátszhatóvá vált az 1200 hektáros felső birtokhatár, és akár több ezer hektáros nagybirtokok alakulhattak ki.

Az állami földek haszonbérleti pályázatai, valamint a mintegy 380 ezer hektárnyi állami föld elárverezése körül kialakult botrányok már elérték a lakosság ingerküszöbét is. Különösen miután kiderült, Ángyán József, a második Orbán kormány idején FM államtitkár összekülönbözött Fazekassal, mert szerinte az állami földbérleteket nem az elfogadott hivatalos elvek alapján a helyi kis, illetve a családi gazdaságok bővítésére használták fel, hanem egyes oligarcha körök lettek a kedvezményezettek. Ángyán lemondott államtitkári posztjáról, majd több tanulmányában, a nyilvánosan elérhető hivatalos adatok felhasználásával bizonyította be, hogy többnyire a hatalomhoz valamilyen szálon kapcsolódó személyek jutottak állami földbérlethez, miközben voltak olyan település, ahol egyetlen helyi gazda sem kapott még talpalatnyi földet sem. Ezzel szemben az azóta ikonikussá vált műkörmösig sokféle, mezőgazdasággal addig soha nem foglalkozó ember lett földbirtokos. Többek között a Hortobágyi Nemzeti Park legelőinek, valamint a kishantosi biogazdaság földjeinek haszonbérbe adása, majd ez utóbbiak eladása keltett indulatokat, mivel az eddigi bérlőket jószerével kisemmizték.

Az sem használt az agrárminiszter jóhírének, hogy 2013-ban kiderült, az uniós kifizetési ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetője és három bűntársa fiktív agrártársaságok nevében akartak uniós területalapú támogatást igényelni.

Az ágazati szereplők azt is Fazekas szemére hányják, hogy hagyta kiüresíteni az FM hatásköreit. Lázár János, a szintén lelépő Miniszterelnökséget vezető akkor hatalma csúcsán lévő kormánytag maga alá söpörte egyebek mellett a vidékfejlesztési pénzeket, de kivették a tárca hatásköréből a falugazdász hálózatot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fennhatósága alá került. Igaz, sokan vélekedtek úgy, hogy még ott is jobb helyen van, mint az FM-nél volt. Fazekas nem harcolt az ellen sem, hogy elvegyék a tárcájától az állat- és növényegészségügyi hivatalokat.

Amellett, hogy nem értett az agráriumhoz, Fazekas be volt oltva korszerű technológia, biotechnológia, a biotermelés, a modernizáció, vagyis minden ellen, ami ma a mezőgazdaság fejlődésének a motorja – vélte Raskó György. Ehelyett a „skanzen Magyarország” építésén fáradozott, a házipálinkafőzéssel, a hungarikumok szakmányban való elfogadtatásával, köztük a karcagi birkagulyással. Az agrárminiszternek a múlt restaurálása helyett a gazdákat rá kellett volna vezetni arra az útra, ahol versenyképesek lehetnek az uniós támogatások várható lefaragását követően is.

A reménybeli új agrárminisztert, Nagy Istvánt, jelenlegi FM államtitkárt Raskó sokkal alkalmasabbnak tartja a posztra, mint elődjét, mert jobban ért a mezőgazdasághoz. Tőle azt várja az agrárközgazdász, hogy nem lesz tudományellenes, támogatni fogja a korszerű technológiák elterjedését. A megnevezett új minisztert Gőgös Zoltán is pozitívan értékelte és egyik legfontosabb feladatának az állami földek bérbeadásának kivizsgálását nevezte.

Bukások
Fazekas Sándorminisztersége alatt bukta el Magyarország a „győztes pálinka szabadságharcot”, és a földforgalmi törvény miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A nyolc éves hivatali idejének kezdetén azt ígérte, megduplázza a drámai mértében csökkenő hazai sertés állományt. Az akkor még 3,2 millió legálisan tartott jószágállomány jelenleg történelmi mélyponton van, és még úgy is csak 2,8 millió disznó röfög az ólakban, hogy az egyébként az ágazatot valóban jelentős mértékben kifehérítő áfacsökkentések hatására százezernyi „fekete” sertés bukkant fel a piacon.



Politikai hibák

A szép számmal sorolható szakmai hibák mellett voltak egyéb, politikai botrányai is Fazekasnak. Ilyen volt egyebek mellett Kiss Szilárdnak, a moszkvai magyar nagykövetség agrárattaséjának az ügye. Kiss ellen nyomozás is indult különböző visszaélések gyanúja miatt, mert egyebek mellett állítólag szakmányban adta ki a vízumokat mindenféle ellenőrzés nélkül orosz állampolgároknak. Vesztegetés gyanújával őrizetbe is került Kiss. Fazekas azonban végig kitartott mellette, annak ellenére is, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon Kiss Szilárd fennakadt a szűrön,mint kockázati elem. Sőt az agrártárca vezetőjétől Kiss az orosz-magyar agrárkapcsolatok fejlesztéséért oklevelet kapott, és 2013 októberében az orosz gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.

Fazekast ugyancsak összefüggésbe hozták a karcagi illetőségű a Kun Mediátor Kft. tulajdonosával, a 15-20 milliárd forintos sikkasztással vádolt „Bróker Marcsival” is. Fazekas Sándor ugyanis még karcagi polgármesterkén tett javaslatot az önkormányzati testületnek, hogy újabb 5 évre hosszabbítsák meg a kft.-vel a városi tulajdonban lévő ingatlanban a bérleti szerződést.

Szerző