Előfizetés

Autóroncsok torlaszolják el a sztrádát

Publikálás dátuma
2018.04.30. 11:20
Képünk illusztráció - Fotó: Shutterstock
Egyelőre nem tudni mitől borult fel és okozott tömeges balesetet az autószállító-tréler.

Felborult  egy autókat szállító tréler az M5-ös autópálya Szeged felé vezető oldalán a 123-as kilométernél. A baleset körülményei egyelőre nem tisztázottak. A borulás után több jármű ütközött neki az úttesten lévő roncsoknak. Az elsődleges információk szerint személyi sérülés is történt.

A helyszínelés idejére a rendőrök teljes szélességében lezárták a sztráda Szeged felé vezető oldalát, a forgalmat a 114-es kilométernél – Kiskunfélegyháza déli csomópont – leterelik. A közlekedők a 139-es kilométernél, Kistelek térségében tudnak visszatérni az autópályára. (A katasztrófavédelem azt közölte, hogy két mikrobusz is összeütközött ebben a térségben, azt nem tudni, hogy ez összefügg-e a tréler balesetével, és azt sem, hogy itt voltak-e a sérülések.)

Bevándorló-botrány miatt mondott le a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.04.30. 10:40
Fotó: AFP
Évtizedek óta törvényesen dolgoztak és adót fizettek azok, a második világháború után Nagy-Britanniába kisgyerekként érkező, vagy bevándorló szülők gyerekeiként már a szigetországban születő emberek, akiket a brit hatóságok most ki akarnak toloncolni, mondván: tömegek esetében nem bizonyítható, hogy valóban állampolgárok-e. A botrányba belebukott a belügyminiszter.

Benyújtotta lemondását vasárnap este Amber Rudd brit belügyminiszter. A Downing Street közölte, hogy Theresa May miniszterelnök elfogadta Rudd lemondását. Amber Rudd abba a hirtelen rendkívüli erővel fellángolt belpolitikai botrányba bukott bele, amely az egykori brit gyarmatokról az elmúlt évtizedekben Nagy-Britanniába áttelepült bevándorlókkal szembeni brit kormányzati bánásmód miatt robbant ki.

Rudd az utóbbi napokban egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatokat tett arról, hogy voltak-e a belügyi tárcának kijelölt "célszámai" a tisztázatlan jogi státusú egykori bevándorlók és leszármazottaik kitoloncolására, és arról, hogy neki pontosan mennyi információja volt erről az ügyről.

A londoni alsóházban tett minapi nyilatkozatában először azt mondta, hogy nem volt tudomása ilyen kitoloncolási tervszámokról. Nem sokkal később azonban kénytelen volt elnézést kérni, miután The Guardian című baloldali brit napilap közölt egy belső leiratot, amelyet a belügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője küldött tavaly Amber Ruddnak, és amely egyértelműen utalt ilyen célszámok létezésére. Ráadásul vasárnap este a lap közzétett egy olyan levelet is, amelyet Rudd maga írt Theresa May miniszterelnöknek "nagyra törő és megvalósítható" kitoloncolási célszámok kijelölésének szükségességéről.

A botrány közvetlen előzményeként ugyancsak a The Guardian feltárta, hogy a konzervatív párti brit kormány az elmúlt években egyre több olyan nagy-britanniai lakost minősített illegális bevándorlóvá, akik, vagy akiknek közvetlen felmenői a II. világháború után, a felbomló brit gyarmatbirodalomból települtek át Nagy-Britanniába és a korabeli nemzetközösségi törvény alapján brit állampolgárságot kaptak. Őket és leszármazottaikat közkeletűen Windrush-nemzedéknek nevezik Nagy-Britanniában, mivel a háború utáni első bevándorló csoportok között volt az a 693 egykori gyarmati polgár, aki az Empire Windrush nevű személyszállító hajón érkezett Jamaicából Londonba 1948-ban. A The Guardian feltáró riportja szerint az elmúlt időszakban - részben még Theresa May belügyminisztersége idején - a Windrush-nemzedék számos tagja kapott hivatalos értesítést a brit kormánytól, hogy számítson közeli kitoloncolására, mivel nincsenek olyan hiteles okmányok, amelyek bizonyíthatnák tartózkodási jogosultságukat.

Az érintettek zöme Nagy-Britanniában született, vagy kisgyermekként 50-60 éve érkezett az országba, az elmúlt évtizedekben törvényesen dolgozott és adót fizetett, abban a tudatban, hogy brit állampolgársága van. Közülük sokan arról számoltak be, hogy a kitoloncolással fenyegető hivatalos értesítések mellett az utóbbi időben a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) is gyakran megtagadta tőlük az ellátást. A gyorsan belpolitikai botránnyá fajuló ügy kirobbanása után Amber Rudd - egyik utolsó belügyminiszteri ténykedésével - a múlt hét elején bejelentette az alsóházban, hogy a belügyminisztérium leállította a kitoloncolási értesítések kiküldését, és az érintettek soron kívül, ingyen kérelmezhetik állampolgársági státusuk rendezését.

Amber Rudd személyében a Konzervatív Párt egyik legelkötelezettebb EU-párti politikusa távozik a kormányból. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában Rudd a bennmaradás mellett érvelő tábor prominens politikai személyisége volt, és többször is nyilvánosan összecsapott Boris Johnsonnal, a jelenlegi brit külügyminiszterrel, a kilépésért kampányoló konzervatív párti szárny frontemberével.
Amber Rudd a népszavazás után vette át a belügyi tárca vezetését Theresa Maytől, aki David Cameront váltotta a miniszterelnöki székben. Cameron, aki szintén a további brit EU-tagság mellett kampányolt, a referendum után lemondott és kivonult a brit nagypolitikából.

Történelmi esély

Joggal nevezik történelminek az észak- és a dél-koreai vezető pénteki csúcstalálkozóját. Ahhoz képest, hogy tavaly még arról szóltak a hírek: minden korábbinál közelebb került a háborúhoz a két állam, már az is nagy szó, hogy egyáltalán találkoztak egymással. Hitet tettek egy nukleáris fegyvermentes Koreai-félsziget mellett, illetve szót ejtettek arról is, hogy végre tárgyalnak egy békemegállapodásról, amely lezárná a 65 évvel ezelőtti háborút. Ez utóbbi nem olyan egyszerű. Ezért is lesz annyira fontos Kim Dzsong Un és Donald Trump május végén vagy júniusban megrendezendő csúcstalálkozója. Dél-Korea ugyanis egyetlen jelentős geostratégiai döntést sem hozhat Washington nélkül, a békemegállapodáshoz a nagyhatalmak hozzájárulására is szükség van.

Vágyálom-e az, hogy Phenjan lemondjon atomfegyvereiről? Kim Dzsong Un fokozatos leszerelést akar, bármit jelentsen is ez, az Egyesült Államok ezzel szemben azt követeli, minél hamarabb szabaduljon meg tömegpusztító fegyvereitől. Csakhogy Észak-Korea teljes külpolitikája arra épül, hogy elrettentő nukleáris erejével váljék megkerülhetetlen tényezővé a világban. A sztálinista rezsimnek csak atomfegyverei, rakétái vannak, gazdasága romokban hever. Kim Dzsong Il vezetése idején a hivatalos ideológia lényege az volt: a hadsereg mindenek felett áll, mindent meg kell adni neki akár annak árán is, hogy a lakosság éhezik. Fia, Kim Dzsong Un, talán egykori svájci tapasztalataira hagyatkozva, megkísérelt változtatni ezen, igyekezett valamiféle minimális nyitást keresztülvinni a gazdaságban. Csakhogy erős falakba ütközött, az országgal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések hatására pedig a mozgástere nagyon beszűkült.

Bár Phenjan korábban már számos alkalommal próbált fogócskázni a nemzetközi közösségekkel, most először valódi esély nyílhat a leszerelésre. Ám a békekezdeményezéseket csak akkor koronázhatja siker, ha a nemzetközi nyitás észak-koreai belpolitikai változásokkal is párosul. Ez már azonban olyan kihívás lenne a „kis vezér” számára, amibe könnyen beletörhet a bicskája.