Szénbányászat atomenergiával

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:24
Akademik Lomonoszov - Az úszó atomerőművet nukleáris fűtőanyaggal töltik fel és tesztelésnek vetik alá, alig néhány kilométerre
Harminckét évvel a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete után az orosz állami Roszatom a napokban kezdené tesztelni új projektjét, az úszó atomerőművet, ami súlyosan veszélyezteti az Északi-sarkvidéket.

1986. április 26. óta tudjuk, hogy az atomenergia használata milyen súlyos kockázatokkal jár. A csernobili katasztrófa által leginkább sújtott országokban: Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban több száz négyzetkilométernyi terület 32 évvel a baleset után is túl szennyezett ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek, és milliók vannak kitéve továbbra is a nukleáris szennyezésnek.

A Paks II. építésével is megbízott Roszatom azonban újabb kockázatos lépést tervez. Az orosz állami cég arra készül, hogy a következő hetekben átszállítja a világ legelső, kifejezetten erre a célra tervezett úszó atomerőművét, az Akademik Lomonosovot Szentpétervárról Murmanszkba. Az előkészületek ott folytatódnak majd: az úszó atomerőművet nukleáris fűtőanyaggal töltik fel, és tesztelésnek vetik alá. Mindezt alig néhány kilométernyi távolságban Murmanszk 300 ezer lakosától.

A Roszatom eredetileg azt tervezte, hogy az Akademik Lomonosovot már Szentpétervár kellős közepén feltölti és teszteli, és úgy szállítja végső helyére. Ezt végül sikerült megakadályoznia a helyi és nemzetközi tiltakozásnak.

A 70 MW kapacitású úszó atomerőművet Murmanszkból így is 5000 kilométeren keresztül vontatnák majd besugárzott üzemanyaggal feltöltve a csukcsföldi kikötővárosba, Pevekbe, ahol a város 5000 fős lakosságát, kikötőjét és szénbányáit látná el árammal.

Ráadásul az Akademik Lomonosov csak az első lenne az úszó atomerőművek flottájában, amelyeket az orosz sarkvidéken állomásoztatnának. Miután a Roszatom nemrég megkapta a felhatalmazást, hogy felügyeljen minden szállítással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet az Északi tengeri út mentén, ez a lépés előkészítheti a terepet az orosz sarkvidék nyersanyagkészleteinek – a kőolajnak, a földgáznak és a kőszénnek – a kiaknázására.

- Gondoljunk csak bele, mennyire őrült ötlet ez: az úszó atomerőművekre tehát azért lenne szükség, hogy biztosítsák az energiát még több klímapusztító fosszilis üzemanyag kitermeléséhez az olvadó északi-sarkvidéki területeken – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. – Az éghajlatváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között súlyos hazardjáték az Északi-sarkvidéken úszó atomerőműveket működtetni. Egy súlyos baleset emberek millióit veszélyeztetné, és évezredekre tehetné tönkre a tengeri élővilágot.

Szerző

Kitiltották a magyar disznókat

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:22
Illusztráció. Fotó: Németh András Péter

Eddig öt ország, Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Szerbia rendelt el tilalmat a magyar sertés, sertéshús és készítmények behozatalára. Erről a az érintett állategészségügyi hatóságok tájékoztatták a magyar szolgálatot. Az importtilalomra a Heves megyében, Gyöngyös térségében talált vaddisznó tetem adott okot, mivel a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) laporatóriumi vizsgálata szerint az állattal az afrikai sertés pestis (ASP) fertőzés végzett. A vizsgálat még tart, de valószínűleg Romániából, vagy Ukrajnából származó fertőzött hústermék juthatott a hulladékok közé és a vaddisznó így kaphatta el az emberre amúgy nem veszélyes, de a sertésekre végzetes betegséget.

A hatóság ugyan a tetem megtalálásának körzetéből megtiltotta az élő vaddisznó, illetve a lelőtt állatok, azok testrészeinek az elszállítását és a környező sertéstelepeken is szigorú ellenőrzéseket tartanak.

Bár az eset óta újabb pestises állatot nem találtak, a felsorolt országok mégis kitiltották a magyar sertések behozatalát. Rendkívül rosszul érinti a hazai sertéstenyésztőket az ázsiai országok importtilalma, mert a minőségi termékek kivitelének legfontosabb piacairól szorulnak ki a magyar sertéshús készítmények.

A kitiltás önmagában is nagy gond, de legalább ekkora probléma, hogy ha nem bukkan fel újabb megbetegedés és feloldják a tilalmat, ezekben az országokban újra kell az érintett húsüzemeket auditáltatni, ami akár évekig is eltarthat – nyilatkozta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó. Közben az élő sertés kilója több mint 400 forintról 330 forintos átlagárra zuhant. Ez az árszint már jelentős veszteséget okoz a tenyésztőknek. Miután elterjedt a híre, hogy Magyarországon afrikai sertéspestis jelent meg, új piacokat sem igen lehet találni, ahol elhelyezhetnék a termelők az ázsiai, illetve a szerbiai piacra szánt készleteket. Az új agrárminiszternek rögtön a mélyvízben kell kezdenie a munkáját, mert azonnali válságkezelésre van szükség - tette hozzá Raskó György

A csökkenő felvásárlási ár, illetve az itthon maradt és a hazai piacot nyomó készletek árcsökkentő hatása akkor jelenhet meg a kereskedelemben, ha a húsfeldolgozó üzemek továbbadják ezt az árcsökkenést a kereskedelemnek – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az afrikai sertéspestis hatása a kereskedelemben még nem érzékelhető, hiszen csupán néhány napja látott napvilágot a hír a fertőzött vaddisznóról, az ázsiai országok importtilalma még frissebb fejlemény.

Szerző

Gyanús kincstári szabálytalanságok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:21
FORRÁS: ÁLLAMKINCSTÁR
Súlyos kritikákkal illette a számvevőszék az Államkincstárt. Pedig korábban mindent rendben találtak. Ahogy a hibák sora, úgy a vizsgálat is kétségeket ébreszt.

A Magyar Államkincstárra (MÁK) bonyolítja a hazai teljes hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát, 13 ezer intézmény számláját vezeti, mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést, és a helyi önkormányzatok közel 4000 támogatási, pályázati elszámolását tartja nyilván. Mindemellett a Kincstárba olvadt tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet is, amire 270 milliárd forint értékű brüsszeli forrást különítettek el.

Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert erről a szervezetről tett igen súlyos megállapításokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A MÁK 2013 és 2015 közötti működéséről szóló, csütörtökön ismertetett jelentésről szólva, Holman Magdolna főtitkár kijelentette: nem biztosította az elszámoltathatóságot a MÁK vezetői irányítási rendszere és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem.

A jelentés szerint a MÁK-nál hiányoztak például munkaköri leírások, nem biztosították egyes informatikai rendszerek adatainak a védelmét, továbbá a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. Nemcsak ez a jelentés, de a korábbi ellenőrzések is azt mutatták, hogy hiába tárja fel az ÁSZ a MÁK-nál a hiányosságokat, azokat nem szüntetik meg – mondta a felügyeleti vezető.

A súlyos kritikának ellentmond ugyanakkor az, hogy 2016. áprilisában a Magyar Hírlap még azt írta: "A napokban (...) megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az államkincstárról. Ebben többek között az állt, hogy a MÁK a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el tavaly a feladatait. Találtak néhány hiányosságot is, amelyet a kincstár kijavít."

Vagyis akadnak arra utaló jelek, amelyek szerint a most befejezett vizsgálattal az ÁSZ célja az volt: a MÁK előző vezetését terhelő hiányosságokat kívánták feltárni, hogy a kincstár 2017 novemberétől hivatalba lépett új vezetése tiszta lappal kezdhessen. Az ÁSZ azonban most korántsem volt olyan harcias, mint amikor az Országgyűlés ellenzéki pártjait sújtotta büntetéssel. A sajtó kérdésére Holman Magdolna megerősítette, hogy a hiányosságok megszüntetésének elmaradása a korábbi vezetés számlájára írható, a mulasztások azonban nem olyan természetűek, hogy feljelentést kellene tenniük. Pedig nem olyan nehéz megállapítani, hogy a vizsgált időszak vezetői közül kik voltak azok a MÁK-elnökök, akik alatt a súlyos szabálytalanságok sora megtörténhetett.

Kandrács Csaba 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti pár hónapban állt a Kincstár élén, hogy azt követően – rövid MNB monetáris tanácsi kitérő után –, a jegybank pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezetői posztján kössön ki. A MÁK-ból történt távozását követően viszont csaknem egy esztendeig, 2014. áprilisáig üres volt az elnöki poszt, amikor is Dancsó József Orosháza egykori fideszes polgármestere, az előző választásokig kormánypárti országgyűlési képviselőnek találtak itt állást, egészen tavaly novemberig. Idén februárban, amikor Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója váratlanul elhunyt, és helyettese is gyors iramban távozott, Dancsó Józsefet nevezték ki operációs vezér-igazgatóhelyettesnek, átmenetileg első számú vezetőnek. Egy olyan helyre, amelynek gazdálkodásának elszámolását illetően az uniós szervek kifogásai nyomán az Orbán-kormány korrekcióra kényszerült.

A MÁK az ÁSZ jelentésére reagálva közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodást, a belső szabályrendszert, a központosított illetményszámfejtő rendszer, valamint az önkormányzati adó és gazdálkodási rendszer működését áttekintő számvevőszéki vizsgálat szerint a kincstár szabályszerűen gazdálkodott, de néhány területen változtatásokat javasoltak. Ennek érdekében a szükséges intézkedési tervek szerintük elkészültek. A közlemény szerint az önkormányzati pénzügyi beszámolókat javító módszertan továbbfejlesztése is megkezdődött az ÁSZ javaslatai alapján. Hozzátehetjük: mindez a vizsgálat záróévét követő harmadik esztendőben. Az is kérdés, mire költötték eddig a pénzt.

Az ÁSZ elküldte észrevételeit a MÁK felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcának is. Varga Mihályék nem értettek egyet a MÁK vezetők teljesítményértékelését érintő számvevőszéki kifogásokkal, az Államkincstár pedig a központosított illetmény-számfejtőrendszer működését ért kifogásokat vitatta.

Szerző