Előfizetés

Legyen-e EU-tag Albánia és Macedónia?

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.04.17. 20:02
Johannes Hahn, bővítésért felelős biztos - Fotó: Wiktor Dabkowski / DPA/AFP

Az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. Az uniós testület szerint a két tagjelölt ország megfelelő haladást ért el a felkészülésben, a tagság lehetőségének felvillantása pedig a megkezdett reformok folytatására sarkallja majd a két országot.

A bizottsági javaslatokról a tagállamok vezetői fognak határozni júniusi brüsszeli csúcstalálkozójukon. A huszonnyolcak megosztottak, többen kifogásolják a szervezett bűnözés és a korrupció még mindig magas szintjét a Nyugat-Balkánon. Az általános hangulatból ízelítőt adott Emmanuel Macron francia elnök, aki keddi strasbourgi beszédében azt mondta: addig nem érdemes a bővítésről vitázni, amíg az EU meg nem reformálja önmagát. Magyarország viszont a nyugat-balkáni országok csatlakozásának az élharcosa, és ha rajta múlna, siettetné a folyamatot.

Keddi előterjesztésében az uniós „kormány” hangsúlyozza, hogy Albániának és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak még rengeteg tennivalója van, ha teljesíteni akarja az EU-tagság feltételeit. Különösen nagyok a lemaradásaik a jogállam és a demokratikus intézményrendszer kiépítése terén. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, a közigazgatás korszerűsítése és a gazdaság versenyképességének a javítása is sok kívánnivalót hagy maga után.

Az EU huszonnyolcak utoljára négy évvel ezelőtt kezdtek csatlakozási tárgyalásokat egy tagjelölt országgal, Szerbiával. Montenegró 2012 óta folytat megbeszéléseket a tagállamokkal. Bosznia-Hercegovina és Koszovó egyelőre azért küzd, hogy megkapja Brüsszeltől a tagjelölti státuszt. A volt jugoszláv tagköztársaságok uniós közeledését kétoldalú viták is hátráltatják.

Az Európai Bizottság kedden elfogadott bővítési csomagja értékeli a 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat kezdett Törökország felkészülését is. Ankarával egy ideje megszakadtak a megbeszélések, és a brüsszeli testület nem is áltatja azzal a török vezetést, hogy hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Mint Johannes Hahn bővítésért felelős biztos fogalmazott: Törökország óriási léptekkel távolodik az európai értékektől, különösen a jogállam és az alapvető jogok tiszteletben tartásának követelményétől.

Csoltó Gábor a BKIK új elnöke

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara LXVIII. (Rendkívüli) Küldött közgyűlésén a jelenlévők egyhangúan elfogadták Krisán László BKIK elnök május 31. napjára történő lemondását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjáról - informálta a sajtót a szervezet. .

A rendkívüli küldöttgyűlés második napirendi pontjaként a jelenlévők 94,6 százalékának igen szavazataival 2 évre Csoltó Gábort, a BKIK Ipari Tagozat elnökét választotta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé. Csoltó Gábor programbeszédében jelezte, hogy a kamarának a jövőben szolgáltató szervezetként kell működnie, és fejleszteni kell a fővárosi vállalkozók számára díjmentes területeket. Céljai között szerepel továbbá a kamara törvényes működésének helyreállítása is, illetőleg az egyenrangú együttműködés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelynek tanácsait meghallgatják, de az önálló budapesti kamara tevékenységébe beleszólást nem engednek. Az új elnök fontosnak tartja, hogy mielőbb – szabályosan és jól előkészített – választásokat tartsanak a betöltetlen tagozatvezető és osztályelnöki pozíciókra. A BKIK gazdálkodásának átvilágítása a közeljövőben kezdetét veszi, ennek fényében derül majd ki, hogy történt-e az elmúlt években vagyonvesztés - írják a dokumentumban. 

Esik a fogysztás, csökkent a cseh sörgyártás

Publikálás dátuma
2018.04.17. 18:05
A Pilsner történelmi főzdéje - illusztráció. Fotó: Daniel Kalker / DPA
Öt év növekedés után tavaly 0,7 százalékkal, 20,32 millió hektoliterre csökkent a sörgyártás Csehországban - közölte a cseh sörgyártók szövetsége kedden - írja az MTI. A fogyasztás visszaesése áll a jelenség mögött, amit az okozhat, hogy a csehországi vendéglőkben tavaly betiltották a dohányzást. Nőtt viszont a cseh sörexport.

A csökkenés legfőbb okát a sörgyárak a hazai fogyasztás visszaesésében látják. A csehországi sörfogyasztás éves szinten 2,1 százalékkal, 16,04 millió hektoliterre csökkent. Tavaly egy cseh állampolgár átlagosan 138 liter sört ivott, öt literrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A sörgyárak szerint a cseh emberek és a turisták sörfogyasztását nagyon visszavetette, hogy a csehországi vendéglőkben tavaly betiltották a dohányzást.

A cseh sörexport ugyanakkor folyamatosan tovább emelkedik, tavaly 4,6 millió hektolitert vittek ki, éves szinten 4,5 százalékkal többet. A legtöbb cseh sört továbbra is Németországba, Szlovákiába és Lengyelországba exportálják.

"A tavalyi év nem volt egészen sikeres. Ez nagymértékben az állami beavatkozások és a bürokrácia következménye, amelyek nehezítik a vállalkozók életét és negatívan hatnak a csehországi sörfogyasztásra" - mondta Frantisek Sámal, a szövetség elnöke újságíróknak.

Tavaly is folytatódott a korábbi tendencia, mégpedig a dobozos sörök eladásának gyors növekedése. Tavaly éves szinten 37 százalékkal több dobozos sör fogyott, és a dobozos sörök teszik ki immár a cseh sörfogyasztás kilenc százalékát. Üvegpalackokban a csehországi sörök 40 százaléka fogy el. A vendéglőkben a csapolt sörök aránya továbbra is a legnagyobb, 62 százalék, de aránya folyamatosan, mérsékelten csökken.

Csehországban tavaly mintegy félszáz nagy sörgyár működött. A helyi jellegű kisebb gyárak száma - évi 10 ezer literes termelésig - viszont már meghaladta a négyszázat.