Brüsszelből jogtiprásnak látszik a kormányzás

Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:02

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) azt javasolja a kormányokból álló uniós testületnek (vagyis az Európai Tanácsnak), hogy állapítsa meg: Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek rendszerszintű, súlyos megsértésének. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti szankciós eljárás következő szakaszának elindítását célzó javaslatot a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstervezete tartalmazza, amelyről az első vitát csütörtökön tartották a LIBE szakbizottságban. A szöveget közvetlenül az ülés előtt kapták kézhez a képviselők.

A rövid, de terjedelmes mellékletet tartalmazó anyag 12 pontban foglalja össze a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érő rendszerszintű magyarországi fenyegetéseket. A szakbizottság két hét múlva újabb vitát tart a jelentéstervezetről, majd júniusban szavaz róla. A teljes képviselőtestület elé szeptemberben kerül a javaslat. Sargentini vitaindítójában azt hangsúlyozta, a magyarok ma nem lehetnek biztosak benne, hogy egyenlő és tisztességes eljárásban részesülnek a kormányuk részéről. Kifejtette, hogy a dokumentum tényeken alapul, összeállításakor támaszkodott tekintélyes nemzetközi szervezetek elemzéseire. - Egyetlen uniós tagországnak nincs arra szuverén joga, hogy a polgárai alapjogait csorbítsa. Magyarországnak sem – szögezte le a képviselő, azt is kiemelve: a jelentés nem a magyar állampolgárokról szól, nem is egy pártról vagy politikusról, hanem a kormányzatnak az állampolgárokkal szembeni jogszűkítő lépéseiről.

A Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti Roberta Metsola hozzászólásában apróbb fenntartásokat fogalmazott meg, de nem vonta kétségbe a jelentés megalapozottságát. Jóval keményebben fogalmazott Frank Engel luxemburgi kereszténydemokrata képviselő, aki “gyűlöleten alapuló államnak” nevezte az Orbán-rendszert. “Ha Magyarország ma jelentkezne az EU-ba, nem vennék fel” - tette világossá a liberális Sophie in’t Veld. A vitában felszólalt szocialista és szélsőbaloldali képviselők is mind egyetértettek a 7. cikkely szerinti eljárás elindításának szükségességével, csak az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak fogták az Orbán-kormány pártját.

A fideszes Gál Kinga viszont “koncepciós pernek” nevezte a parlamenti eljárást, amely szerinte semmibe veszi a demokratikus választások eredményét. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minden alapot nélkülöz az az interpretáció, mintha a tavaly ősz óta készülő jelentés egyfajta válasz lenne a Fidesz választási győzelmére: a jelentéstervezet vitáját a magyar kormánypárt kérésére halasztották a választások utánra.

Az ugyancsak fideszes Járóka Líviát az háborította fel, hogy a jelentéstevő — aki a szövegben bírálja a kormány romapolitikáját is — a cigányságot próbálja felhasználni arra, hogy a magyar kormányt üsse. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője a vita után “szégyenletesnek” nevezte, ahogyan az EP első roma származású képviselője próbálja kimosni a cigányok ellen is uszító Fidesz szennyesét.)

“A demokrácia nem egyszerűen a többség hatalma. Demokráciában a többség teret enged a másként gondolkodóknak. A választási győzelem felhatalmazza a nyerteseket, hogy alakítsák a politikát, de arra is, hogy gondoskodjanak minden egyes ember jólétéről” — válaszolta az ülés utáni sajtótájékoztatóján Judith Sargentini.

A jelentéstervezet súlyos kritikát fogalmaz meg többek között az egypárti alkotmányozással, a bíróságok függetlenségének csorbításával, a szociális és kisebbségi jogok korlátozásával, a manipulatív “nemzeti konzultációkkal”, a Fideszre szabott választási rendszerrel, a média helyzetével, a nők, a romák, az etnikai és szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével, a civilek háborgatásával, a családok erőszakos kilakoltatásával, az álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségével kapcsolatban is.

Milliárdokat vesznek el a kórházaktól

Publikálás dátuma
2018.04.13. 07:00

A kampányban öntötték a pénzt az egészségügybe, a választás után viszont megindult a padlásseprés: az elvonás 20 milliárdos is lehet.

Megindult a választások utáni padlásseprés a kórházakban. A főigazgatókat egy nappal a voksolás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon parkoló, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket.

A kampányban még zsákszámra öntötte a pénzt a Fidesz az egészségügybe, most meg visszaszedi, amit tud. Novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére. Ezt követően további 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, majd áprilistól havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat. Húsz milliárdot vitt el a költségvetési tartalékból az is, hogy az érdekképviseletek nyomására előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését. Ez ugyanis csak novembertől lett volna esedékes.

A most célkeresztbe került tartalék úgy keletkezett: a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után. Ezt a különbözetet eddig nem költhették el, csak gyűjtögethették egy külön számlára. Ez az összeg intézményenként mára akár több százmillió, összesen pedig akár húsz milliárd forint is lehet. A főigazgatók eddig azt remélték, hogy egyszer majd azt mondja valaki: fogják, és költsék el a kórházra. Utalják át a hitelezőknek, vagy fessenek ki belőle néhány kórtermet. S miután már egy éve más utasítás nem jött, van olyan főigazgató, aki el is költötte.

Így a kórházfenntartó mostani felhívása meglehetős riadalmat keltett. A főigazgatók nem is értelmezik egyformán az utasítás szövegét: van aki szerint, ha törik, ha szakad, be kell fizetni a szociális hozzájárulási adóból összegyűlt megtakarítást. És vannak, akik úgy vélik: amíg adóssága van a kórházának, addig nincs olyan pénze, amit nem terhel kötelezettség.

A lapunknak nyilatkozó egyik kórházi vezető azt mondta: aki félretette, annak cserébe nőtt az adósságállománya, illetve, akinél a tavalyi konszolidáció csak részleges volt, mostanra már az is sokkal tartozik.

Ezt bizonyítják a Magyar Államkincstár adatai is. Az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága. A kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás. Azt pedig nemrég a Napi.hu számolta ki, hogy a megkezdett bérfelzárkóztatás folytatása meg is roppanthatja az ágazatot. Az elmúlt négy évben a költségeken belül a bérek aránya 40-ről 50 százalékra nőtt. A dologi kiadások lényegében nem nőttek, ami a felhasználható anyagok és eszközök korlátozása révén már hátráltatja a gyógyítást. Elemzésük szerint a következő ciklusra válaszúthoz érkezett az ágazat. Ha a folytatódó bérfelzárkóztatás a dologi kiadások további visszafogásával jár, az "padlóra küldheti" a közellátást.

Szerző

Eső, szél, napsütés a pénteki menü

Publikálás dátuma
2018.04.12. 23:05
Fotó: Shutterstock
Pénteken kezdetben a délnyugati és az északkeleti tájak kivételével többfelé, majd napközben már csak a keleti, északkeleti tájakon alakulhatnak ki záporok, zivatarok, miközben egyre több helyen kisüt a nap, de nem lesz zavartalan a napsütés. Napközben a déli-délnyugati szél sokfelé megélénkül, nyugaton, északnyugaton megerősödik. Hajnalban 10-15, délután 18-23 fok között alakul a hőmérséklet. Kettősfronti hatás érvényesül - írja az Időkép.

Szombaton leginkább fátyolfelhők boríthatják be az eget és szűrhetik meg a napsütést. Egy-egy zápor kezdetben északkeleten fordulhat elő, napközben számottevő csapadék nem valószínű. Csak néhol élénkülhet meg a keleties szél. Hajnalra keleten foltokban párássá válhat a levegő. Napközben 21-26 fokot mérhetünk. 

Vasárnap már több felhő lesz felettünk, viszont zápor, esetleg zivatar csak délnyugaton fordulhat elő. Feltámad a délkeleti szél. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 27 fok között alakul.

Hétfőn és kedden folytatódik a kissé szeles tavaszi idő, az időnként megnövekvő gomolyfelhőkből csak elszórtan alakulhat ki egy-egy zápor, kis eséllyel zivatar. Hétfőn 20-25, kedden 22-27 fok közötti értékeket mérhetünk a délutáni órákban.

Szerző