Szuper, hogy kisbabám született, de mi lesz az alakommal?

Publikálás dátuma
2018.04.07. 16:14
Illusztráció: AFP

Szinte nincs olyan nő, akinek legalább egy kicsit ne nyílt volna szét szülés után az egyenes hasizma a köldöke körül – mondta Bicskei Izabella edző a Népszavának. Teljesen természetes ugyanis, hogy terhesség alatt a növekvő gyermek helyet csinál magának. Ilyenkor átrendeződnek a belek, megnyúlnak az izmok, ezt már a harmadik-negyedik hónaptól megváltozott: csámpásabb, kifelé álló lábtartás jelzi. A talpon a máshogy terhelődő testsúlytól a kilencedik hónapra bőrkeményedés is kialakulhat. A gyerek növekedésével egyre jobban tágul a csípő, ami izmok és a kötőszövet megnyúlásával jár. Az, hogy ezek mennyire rugalmasak, genetikailag meghatározott, de attól is függ, milyen sportos a kismama.

Szülés után elkezdődik és nagyjából három hónapig tart a visszarendeződés folyamata: a belek visszakerülnek a helyükre, visszahúzódik a has. Gond akkor van, ha nagyjából fél évvel később, jó eséllyel a plusz kilók elvesztése közben, azt veszi észre az anyuka, hogy lóg a hasa. Ha lötyögős vagy akár löttyedt is, akkor azt ugyanis nem zsír, hanem szétnyílt hasizom okozza. A kórházban erre nem mindig hívják a figyelmet, gyakori, hogy évekkel később, eredménytelenül végzett hasizomgyakorlatok után, akár véletlenül derül ki. Bicskei Izabella felidézte, egy vendége hét évvel a szülés után, soványan, feszes izmokkal, csinosan felhúzta a pólóját, hogy megmutassa, a kitartó hasizmozás ellenére is van még egy kis pocakja, az edzőtermi vizsgálattal derült ki, nem háj, hanem szétnyílt hasfal okozta a problémát.

TESZT
Háton fekvésben, a derekat nem leszorítva, mintha hasprést csinálnánk, megemeljük a fejünket, a köldökünkhöz betesszük az ujjunkat: ha ez sikerül, sérvünk van, ha a feszes a hasfalon nem jutunk át, nincs szétnyílva a hasizom.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Speciális gyakorlatokkal másfél hónap alatt összezárták a tartósan szétnyílt hasizmot. Ilyenkor egyetlen darab felülést nem szabad csinálni, az oldalsó hasizommal, a fenék-, a csípőhorpasz-izommal kell foglalkozni – hangsúlyozta az edző. A lapockán is dolgozni kell, mert ha az anyuka nem egyenes, hanem domború háttal emelgeti - az először még könnyű - gyereket, az tovább tágítja a rést. Az sem mindegy, hogy emeljük ki a gyereket a kiságyból és hogyan vesszük fel a leesett cumiját. Hajolni mindig egyenesen tartott háttal vagy szabályos guggolással: kidugott fenékkel, inkább sarkon lévő testsúllyal vagy pedig kitöréssel kell. Bicskei Izabella elárulta, ezt edző létére még neki is bele kellett illesztenie a mindennapjaiba, meg kellett tanulnia helyesen emelgetni a kisfiát.

Szabályosan hajolni

Szétnyílt hasizom esetén fontos szakemberhez fordulni, néhány alkalom után pedig akár az interneten található videók alapján is lehet tornázni. „Szoptatás után már nincs mese, nincs kifogás. Akkor már nincs több újabb és akár váratlan hormonális változás, ami gátja lenne a hasfal visszapakolásának. Inkább az energia szokott hiányozni, nem a kevés idő” - mondta Bicskei Izabella. Folyamatosan, az első időben naponta dolgozni kell, meg kell erősíteni az oldalsó has, az úgynevezett core, a csípőhorpasz, a fenék és főleg a lapockazáró izmokat is. Ezt meg kell tanulni tudatosan összezárni, amivel a vállakat is tudjuk „szabályozni”, mindez lazítja az egyenes hasizmot. Arra pedig mindenkinek oda kellene figyelnie, hogy különösen sok ülés, vezetés után fejtetőből egyenesedjen ki.

Szerző

Glikémiás index – Mire jó a sokat emlegetett mutató?

Publikálás dátuma
2018.04.06. 16:14
Illusztráció: AFP

A glikémiás index a széndhidrátot tartalmazó élelmiszerek cukorhoz viszonyított vércukorszintemelő hatását mutatja meg. Azért a cukorhoz, mert az szívódik fel a leggyorsabban, ennek glikémiás indexe a legmagasabb: 100. Egy élelmiszer GI-indexe minél inkább közelít ehhez, annál kevésbé jótékony hatású. A vércukorszintet kevéssé megemelő élelmiszerek glikémiás indexe 0-30 között van, a „közepesek” csoportja 30-70 közé esik, a magas értékek pedig 70 fölöttiek – mondta a Népszavának Barcza Zsuzsanna dietetikus.

Keverve javulhat
A glikémiás index értékéből lehet következtetni az élelmiszer szénhidráttípusára is, azaz arra, hogy tartalmaz-e rostokat vagy csak gyorsan felszívódó szénhidrátokat, de – mint a dietetikus felhívta a figyelmet, nem százszázalékosan, mert a vércukoremelő hatást az élelmiszer többi alkotóeleme: fehérje- és zsírtartalma is befolyásolhatja. Ha tehát a gyorsan felszívódó szénhidrát mellett sok zsiradékot is tartalmaz egy étel, javul a glikémiás indexe. A zsírt ugyanis lassabban tudjuk megemészteni, és arra is képes, hogy kicsit lassítsa a szénhidrátok felszívódásának gyorsaságát. Erre példa a csokoládé, ami bár cukorban, azaz gyors felszívódású szénhidrátban gazdag, de mivel jócskán tartalmaz zsiradékot is, a glikémiás indexe nem 100 közeli. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szervezet számára hasznos lenne – hangsúlyozta Barcza Zsuzsanna. Nem érdemes csupán a glikémiás indexre hagyatkozni, de azt jól jelzi, melyik élelmiszer emeli meg gyorsan a vércukorszintet, és terheli ezáltal a hasnyálmirigyet sok inzulin termeléssel.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A glikémiás indexet ráadásul befolyásolja az adott élelmiszerrel együtt fogyasztott többi étel is. A főtt burgonya például ugyan kifejezetten gyorsan megemeli a vércukorszintet, de ha nagy adag, rendkívül alacsony glikémiás indexű, kevés, de rostban dús szénhidráttartalmú salátával együtt fogyasztjuk, akkor az étkezés közepesen magas glikémiás indexűvé szelídül. Ez azt jelenti, hogy megfelelően „keverve” magasabb GI-indexű élelmiszerek is beférnek az egészséges étrendbe – magyarázta a dietetikus.

A hő emeli
Az étel hőkezelése is befolyásolja a glikémiás indexet, például egy szelet kenyér megpirítva könnyebben emészthetővé válik, ezáltal gyorsabban megemeli a vércukorszintet, így magasabb a GI-indexe, mint a friss kenyéré. Ugyanez igaz a zöldségekre is, ám mivel azok alig emelik meg a vércukorszintet, hőkezelve sem magasabb jelentősen a glikémiás indexük.

Néhány étel GI-indexe:

  • Méz 73

  • Rizs 56

  • Spagetti 55

  • Magos kenyér 69

  • Gofri 76

  • Zabkása 61

  • Dinnye 72

  • Ananász 66

  • Banán 53

  • Alma 36

  • Lencse 29

  • Sárgaborsó 33

  • Vajbab 31

  • Fejtett bab 27

  • Sült burgonya 83

  • Répa 71

  • Zöldborsó 48

  • Tej 27

  • Joghurt 33

  • Csokoládé 49

Szerző

Így fogyhat "büntetlenül" a túlsúlyos gyerek

Publikálás dátuma
2018.04.05. 20:18
Illusztráció: AFP
Elkerülhetik a felnőttkori cukorbetegség megemelkedett kockázatát a túlsúlyos gyerekek, ha 13 éves korukra visszanyerik normál súlyukat - írja az MTI egy nagyszabású dán tanulmány megállapításai alapján.

A túlsúlyosság minden életkorban emeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az azonban nem ismert, hogy mikor és mennyire csökkenti ezt a kockázatot, ha a túlsúlyos ember veszít a súlyából. Ezzel a témával foglalkozva a Koppenhágai Egyetem kutatói az Európai Unió finanszírozásával készítették el a szerdán a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent tanulmányt - ismertette a medicalexpress.com. A tanulmány szerint a serdülőkori túlsúlyosság különösen káros lehet, ám ha a serdülőkorig a gyermek visszanyeri normális testsúlyát, az sokat számíthat az egészsége szempontjából - magyarázta Stephen Daniels, a denveri Coloradói Orvosi Egyetem vezető gyermekgyógyásza, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A kutatásba több mint 62 ezer férfit vontak be Dániában, ahol a kötelező iskolai és katonai szolgálat alatti orvosi vizsgálatok révén évtizedekig követni tudták egészségi állapotuk alakulását. A résztvevők testsúlyát és magasságát 7, 13, 17 és 26 éves korukban rögzítették. Az országos egészségügyi adatbázisból pedig meg tudták állapítani, hogy felnőttkorukra hányuknál alakult ki cukorbetegség.

A hétévesen túlsúlyos, de 13 évesen már normális testsúlyú gyerekeknél felnőtt korukra hasonló volt a cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik sohasem voltak túlsúlyosak. Akik csak 13 évesen, vagy csak 7 és 13 éves voltak túlsúlyosak, azoknál alacsonyabb volt a kockázata a betegség későbbi kialakulásának, mint azoknál, akiknél egész serdülőkorukban megmaradt a túlsúly, viszont magasabb kockázattal lettek később betegek, mint akik sohasem híztak el.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A Harvard közegészségügyi karának kutatója, Steven Gortmaker reményteli eredményt emlegetett a kutatással kapcsolatban. Mint hangsúlyozta: ha egészen fiatal korban sikerül leállítani a túlsúlyosság növekedését, valódi eséllyel megelőzhető lesz a jövendőbeli diabétesz. A tinédzserkor azért olyan fontos ebből a szempontból, mert a serdülőkorban a gyerekek a pubertás természetes részeként ellenállóbbak lesznek az inzulinra. Az izmok és szervek nem használják fel olyan jól az inzulint, mint később, így többet kell termelni, hogy ugyanazt az eredményt érje le.

A tanulmány ugyanakkor korántsem ad teljes képet: csak férfiakat vizsgáltak, arról nem volt adat, hogy felnőttkorukban mekkora volt a résztvevők súlya, amikor a cukorbetegség esetleg kialakult. Továbbá a vizsgált időszak óta nagyon megváltozott a világ. Akkor, évtizedekkel ezelőtt, Dániában a résztvevőknek csupán 5-8 százaléka volt túlsúlyos tinédzserként. Jelenleg az Egyesült Államokban a gyerekek 35 százaléka, világszerte pedig 23 százaléka túlsúlyos.

Szerző