Az LMP nehéz helyzetbe került, és "lefideszezte" Karácsonyt

Publikálás dátuma
2018.04.04. 13:31
Forrás: Facebook/Hadházy Ákos
Hadházy Ákos önmaga visszalép, noha a gesztus célszerűsége vitatható - az LMP-s politikus mégis így bizonyítaná együttműködési készségét. Miután egyelőre nemet mondott az MSZP-Párbeszéd ajánlatára. Nem vitás a "Lehet Más a Politika" nincs könnyű helyzetben a listáját a visszalépések és a támogatók egyaránt veszélyeztethetik.

Mintha a Fidesz diktálta volna, hogy ne legyen megegyezés – így kommentálta Hadházy Ákos azt, hogy Karácsony Gergely felajánlotta: 4 választókerületben (lásd: kiemelésünket) visszalépnek az LMP és az Együtt javára, ha a két párt 25 körzetben ugyanígy erősíti az MSZP-Párbeszéd jelöltjeit. Amennyiben ezt matematikai képletként értelmezi valaki, akkor jogosnak tűnhet az LMP társelnökének kifakadása, hiszen a legerősebb baloldali formáció miniszterelnök-jelöltje több mint hatszor annyi választókerületben kér szívességet, mint ahányban adna. Ha azonban politikai képletként értelmezi valaki akkor az aránytalanság izomból csökken, sőt el is tűnik.

Elsősorban érdemes megnézni az országos listákat. Az LMP-nek még több mint 100 jelöltje maradt állva az országban. Tekintve, hogy népszerűsége a teljes lakosság körében 5 százalék körül kavarog, míg a biztos pártválasztók 6 százaléka érzi magáénak, vélhetően nem túlzás kijelenteni: a „Lehet Más a Politika) nem csak azokat a jelöltjeihez ragaszkodik, akik a legnépszerűbbek egy választókerületben, illetve győzelemesélyesek. (Utóbbiakból egyelőre a budakeszin induló Szél Bernadett, a Salgótarjánban induló Dömsödi Gábor, illetve a II kerületben startoló Ungár Péter – amennyiben sikerül megegyezni a DK-val). Amennyiben az LMP rábólint Karácsony javaslatára, akkor még egyéniben behúzhatja Gödöllőt és a Belvárost – azaz megkétszerezheti saját jogon mandátumot szerző jelöltjeinek számát, illetve több tízezer töredék- és listás szavazatot söpörhet be. Az LMP azonban a jelek szerint úgy számol: egy visszalépésért egy visszalépés. És valóban, van olyan választókerület, ahol az LMP-n múlik: például Miskolcon, ahol fej-fej mellett szalad az MSZP, a Fidesz és a Jobbik (2014-ben 30,5 és 31,5 százalék között volt a három párt embere, végül a szocialista Varga László vitte a mandátumot). Ám ilyen választókerületből alig akad. A legtöbb helyen azonban arról van szó, hogy az esélyes MSZP-Párbeszéd jelölt helyzetét stabilizálhatná az LMP visszalépése.

Csakhogy van egy másik szempont, aminek megértéséhez érdemes megnézni Pécset. Ahol az MSZP és a DK visszalépett egy független jelölt, Mellár Tamás javára. Az LMP nem tette ezt. Nem vitás, a „Lehet Más a Politika” a baranyai városban joggal érezheti erősnek magát, 2014-ben majdnem 10 százalékot kapott a jelöltje. Most – figyelembe véve az átszavazási hajlandóságot, hiszen Pécsett egyértelműen Mellár a kihívó – jó esetben a voksok 5-7 százalékát söpörheti be. Ám itt a párt sokkal népszerűbb, mint országszerte – és ez a tételmondat. A vidék Magyarországán sokkal kevésbé kedvelik a pártot, azaz ha nem ragaszkodik foggal-körömmel a budapesti és az átlag feletti vidéki választókerületekhez, legrosszabb esetben előfordulhat, hogy beesik az 5 százalék alá, azaz nem lesz listája, azaz legfeljebb egyéniben nyert mandátumokkal juthat be a parlamentbe.

Emiatt az LMP „róka fogta csuka állapotba” került. Ha sok helyütt visszalép, veszélyezteti a listáját. Ha nem működik együtt, akkor viszont joggal tarthat attól, hogy a szavazók megbüntetik, és ez a listáját veszélyezteti. Az LMP csapdahelyzetét jól mutatja Hadházy mondása, miszerint amennyiben az ellenzéki pártok között nincs megállapodás, akkor ő visszalép a választókerületében, Szekszárdon. Aminek pont semmi értelme, hiszen az LMP-s jelölt készséggel beállt mögé, a Jobbik embere pedig kevésbé népszerű mint pártja, ráadásul a Közös Ország Mozgalom mérése szerint az LMP politikusa a legesélyesebb a bizonytalanok megszólítására. Következésképp ha retirál, akkor egy felesleges gesztust tesz, ami legfeljebb annak a látszatnak a kialakítására jó, hogy az LMP együtt akart működni.

A négy ajánlott körzet:
Budapest 1. választókerülete (a Belváros-Várnegyed) - Az MSZP-Párbeszéd szövetségének jelöltje képviselő V. Naszályi Márta visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára. Egy februári mérés szerint előbbi 18 százalékos népszerűséggel büszkélkedhetett, utóbbi kedveltsége 10 százalék körül volt.
Budapest 17. választókerülete (Csepel-Soroksár) Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó engedné át helyét Szabó Szabolcsnak. A szocialist-párbeszédes jelöltet legutóbb 28 százalékra mérték, míg az Együtt politikusát 9 százaléknyian szerették.
Szekszárd - A 14 százalékos népszerűségű LMP-s Hadházy Ákost engedi maga elé a 19 százalékos kedveltségnek örvendő Harangozó Tamás.
Gödöllőn az LMP-s Lengyel Szilviát támogathatja a visszalépő szocialista Makrai Zoltán.

Az Együtt reménykeltőnek tartja
Csepelért cserébe az Együtt sajtóhírek szerint 7-8 választókerületben simán hajlandó visszalépni. Igaz, az 1 százalékra mért párt könnyebben puhítható, így ugyanis legalább egy parlamenti mandátumot a magáénak tudhat, illetve valószínűleg nem esik be egy százalék alá, azaz nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást.

 

Szerző