Napokon belül kiadhatja Németország Puigdemont-t

Publikálás dátuma
2018.04.03. 14:32
Carles Puigdemont képe annak a neumuensteri börtönnek a kerítésén, ahol a katalán politikust fogva tartják. Fotó: Axel Heimken /
Carles Puigdemont volt katalán elnök kiadatási őrizetbe vételét kezdeményezte kedden a németországi Schleswig-Holstein tartomány főügyészsége, írja az MTI. Ha a német jog szerint is követett el bűncselekményt, a politikust kiadhatják Spanyolországnak.

A spanyol legfelső bíróság európai elfogatóparancsának elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a politikust át lehet adni a spanyol hatóságoknak, olvasható a tartományi főügyészség közleményében. Ezért kezdeményezték a tartományi felsőbíróságnál a kiadatási eljárás megindítását, és az elmenekülés veszélye miatt azt is, hogy a volt katalán elnököt helyezzék kiadatási őrizetbe. Az eljárás következő lépésében a tartományi felsőbíróságnak kell döntenie az ügyészségi indítványról. A bíróság várhatóan napokon belül dönt az ügyben.

Carles Puigdemont ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emeltek vádat a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezésével és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadásával kapcsolatban. A politikus tavaly októberi leváltása óta önkéntes száműzetésben él, március 25-én vették őrizetbe Schleswig-Holstein tartományban, miután Dániából belépett Németországba.

Az esetleges kiadatása körül az a legfontosabb kérdés, hogy a német jog szerint is bűncselekmény-e mindaz, ami miatt Spanyolországban felelősségre akarják vonni. A lázadás spanyol büntetőjogi fogalma a német büntetőjogban leginkább a hazaárulásnak felelhet meg. Ez a tényállás a szövetségi állami berendezkedés erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megzavarására vagy megváltoztatására irányuló cselekményt jelent.

A schleswig-holsteini főügyészség szerint az erőszak eleme Carles Puigdemont ügyében is megjelenik, ezért nincs jogi akadálya a kiadatásnak. Az ügyészség arra hivatkozik, hogy a spanyol rendőrség a népszavazás előtti napokban figyelmeztette a katalán elnököt, hogy a voksolás után elszabadulhatnak az indulatok, de az autonóm regionális kormány ennek ellenére is megrendezte a szavazást.

Szerző

Tízezrek sorsa Netanjahu kezében

Publikálás dátuma
2018.04.03. 14:23
FOTÓ: SVEN HOPPE / DPA
Néhány óráig úgy tűnt, hogy megoldódik több tízezer Izraelben élő, az országba illegálisan érkezett bevándorló sorsa, ám a kormányfő az utolsó pillanatban felfüggesztette a megállapodást az ENSZ-szel.

Hétfőn afrikai bevándorlók tízezrei lélegezhettek fel, miután Benjámin Netanjahu bejelentette, megegyezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): a megállapodás szerint 16250-en nyugati országokban telepedhetnek le, míg ugyannyian Izraelben maradhatnak, és oltalmazotti státusuknak köszönhetően mintegy öt évig biztonságban élhetnek az országban. A befogadó nyugati országokként Benjamin Netanjahu kormányfő egyebek között Németországot, Olaszországot és Kanadát említette meg. Ezzel rövidebb-hosszabb távon megoldódott volna az Izraelbe menekült afrikaiak többségének sorsa, ám órákkal később Netanjahu visszatáncolt, s a közösségi médiában bejelentette, hogy felfüggeszti a megállapodást – számolt be róla kedden a BBC. A brit hírcsatorna megkereste az ügyben a UNHCR-t is: mint kiderült, az izraeli kormány nem jelezte az ENSZ-szervezetnek a megállapodás felfüggesztésének óhaját. William Spindler, a UNHCR szóvivője hozzátette: az alku klasszikus „win-win” szituációt eredményezne, vagyis mindkét fél jól járna.

Benjámin Netanjahu aligha látja így: hétfő esti Facebook-posztjában a miniszterelnök azzal érvelt a felfüggesztés mellett, hogy úgy érzi, beszélnie kell a tel-avivi lakosokkal, hiszen ők a leginkább érintettek a krízisben, mert a város deli – Kis Afrikának is nevezett – részén él a legtöbb afrikai bevándorló.

Elemzők szerint Netanjahu azért fékezett be az utolsó pillanatban, mert úgy érezte, pozíciója igencsak meginoghat. Bevándorlásellenes dél-tel-aviv-i csoportok, és a kormánykoalíció tagjai jó ideje egyaránt ellenezték a megállapodást. Amint arra a Jerusalem Post emlékeztet, Naftali Bennett, a Zsidó Otthon párt feje korábban azt mondta, a kormány hitelességével játszik Netanjahu, ha megegyezik az ENSZ-szel. Miri Regev kulturális miniszter pedig aggódva jelezte, hogy jelentősen megváltozhat „Izrael identitása és társadami összetétele”, ha a bevándorlók maradnak az országban.

A másik oldalról is sok kritika érte a miniszterelnököt és kormányának bevándorlás-ellenes tagjait, amiért visszatoloncolták volna Afrikába a kiszolgáltatott embereket. A hazai és nemzetközi zsidó közösség egy része úgy véli, ez nem lett volna etikus, és igen negatívan befolyásolta volna az ország nemzetközi megítélését. Netanjahuék eredeti terve ugyanis az volt, hogy a férfiakat harmadik országokba – korábbi hírek szerint Ugandába és Ruandába – küldik: önkéntes távozás esetén mintegy 3500 dollár (885 ezer forint) „zsebpénzt” és repülőjegyet is kaptak volna a kormánytól, ám az ajánlat visszautasítása esetén, kényszerrel távolították volna el az érintetteket Izraelből. A befogadó országokkal sem ment zökkenőmentesen az egyeztetés, és végül az izraeli legfelsőbb bíróság is a terv útjába állt, miután tízezrek tüntettek ellene Tel-Avivban.

A Bevándorlási és Népességi Hivatal adataira hivatkozva a CNN azt írja, mintegy 37 ezer afrikai bevándorló él Izraelben, többségük Eritreából és Szudánból érkezett Egyiptomon keresztül évekkel ezelőtt, még akkor, amikor nem állt kerítés a határszakaszon. Az eritreai vezetést emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, míg Szudánban a polgárháború elől menekültek el sok ezren. Bár Izraelbe illegálisan léptek be, többségük menekültstátusért folyamodott, aktivisták szerint azonban csak kevesen kapták ezt meg. A bevándorlók beszámolói szerint sem hazájukba, sem más afrikai országba nem lenne biztonságos a visszatérésük. Izrael mindezek ellenére gazdasági bevándorlókként tekint rájuk.

Szerző

Súlyos fennakadások - Sztrájkolnak a francia vasutasok

Publikálás dátuma
2018.04.03. 11:57
FOTÓ: MTI/AP/Francois Mori
Megkezdődött az utóbbi évek egyik legnagyobb vasutas sztrájkja Franciaországban kedden: a közlekedésben súlyos fennakadások keletkeztek, miután a vonatoknak nagyjából csak a tizede állt forgalomba - írja az MTI.

A négy legnagyobb vasutas szakszervezet azt tervezi, hogy a következő három hónapban minden öt napból két napon át munkabeszüntetést tartanak, hogy így tiltakozzanak a kormányzat reformtervei ellen.

A dolgozók 48 órával előre kötelesek bejelenteni, hogy részt kívánnak-e venni a sztrájkban. Az első napon a vasutasok mintegy fele, a mozdonyvezetőknek 77 százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben, s szerdán hasonló részvétel várható.
Kedden a belföldi járatok alig 12 százaléka közlekedik, a nemzetközi vonatoknak azonban háromnegyede elindul.

A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia állami vasúttársaság (SNCF) reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.

Elisabeth Borne közlekedési miniszter kedden az RMC rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a kormány kész a tárgyalásra és a párbeszédre. Az egyeztetések az állami nagyvállalat átalakításáról és felkészítéséről a vasúti piac liberalizálására egyébként már megkezdődöttek, a szakszervezetek elsősorban nyomásgyakorlásként használják a sztrájkot.

A kormány egyik fő célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Az új szabályozás a cégnél jelenleg dolgozókra nem vonatkozna, hanem csak a jövőbeni vasutasokra.

A szakszervezetek szerint a kormány hosszú távon privatizációra készíti elő az SNCF-t, ezt azonban a kormány tagadja. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány az átalakítások megindítása előtt rendezze az SNCF adósságát, a kormány azonban ezt az átalakításról szóló megállapodásokhoz köti.

A közvélemény-kutatások szerint a franciák több mint fele indokolatlannak tartja a vasutasok sztrájkját, de az utasok az első napon megértőnek mutatkoztak a pályaudvarokon, miután az SNCF a káosz elkerülésére előzetesen részletes tájékoztatást ad az induló vonatokról és mindenkinek visszatéríti az útiköltségét, az érintett utasoknak mintegy másfél millió e-mailt és SMS-t küldtek szét a várható fennakadásokról, s a pályaudvarokon mintegy 3 ezer vörös mellényt viselő alkalmazott segíti az embereket a tájékozódásban.

A párizsi körgyűrűn a reggeli csúcsforgalmi időben viszont közel ötszáz kilométeres dugó alakult ki.

Elemzők szerint a 12 baloldali párt által támogatott szakszervezetek és a kormány között elsősorban kommunikációs háború kezdődött egymás kifárasztására, s az nyeri meg a csatát, akinek a közvélemény elhiszi, hogy a sztrájkmentes időszakban is fennakadásokkal küzdő szolgáltatás minőségének javítását szolgálja a reform, illetve a reform megakadályozása.

A hagyományosan nagyon megosztott francia szakszervezetek egységes fellépésének a saját jövőbeni erejük is a tétje, miután a francia alkalmazottak alig 11 százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek. A szociális megmozdulások eddig sorra elbuktak a 2017 májusban reformprogrammal megválasztott elnökké választott Emmanuel Macronnal szemben. Az államfő a hétvégén jelezte, hogy nyugodt és teljes eltökéltétség vezérli a reform végigvitelében, de azt kormánykörökben sem cáfolják, hogy nagyon kemény konfliktusra számítanak.

A vasutasokkal párhuzamosan az energetikai szektor alkalmazottai és a szemétszállítók is munkabeszüntetést tartanak egységes nemzeti közszolgáltatást követelve, valamint az Air France légitársaság dolgozói is sztrájkolnak kedden, egy hónapon belül a negyedik alkalommal fizetésemelési követeléseik nyomatékosítására. További sztrájkra kell számítani árpilis 7-én, 10-én és 11-én.

Szerző
Frissítve: 2018.04.03. 14:01