Előfizetés

312,35 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.03.28. 22:13

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerdán: a dollárhoz képest gyengült, míg az euróval, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött, írja az MTI.

Este hét órakor az eurót 312,35 forinton, a dollárt 252,98 forinton, a svájci frankot 265,23 forinton, a japán jent pedig 2,3772 forinton jegyezték.

A keddi záráshoz képest a dollár 0,30 százalékkal drágult, míg az euró 0,16 százalékot, a frank 0,45 százalékot, a jen pedig 0,72 százalékot veszített értékéből a forinthoz képest.

Az euró 1,2343 dolláron forgott este, napi szinten 0,48 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,2335, a legmagasabb pedig 1,2442 dollár volt.

A svájci frankhoz képest 0,29 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1778 frankon jegyezték.

Egy dollárért 0,9539 frankot kértek, 0,76 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 1,04 százalékkal drágult a dollár, 106,44 jenen forgott szerda este.

Élelmiszerbiológus: nem mindenkinek jó ugyanaz az étel

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.03.28. 16:14
Illusztráció: Shutterstock
Az, hogy az emberek külsejükben és tulajdonságainkban nem egyformák, mindenkinek természetes, arról azonban, hogy belülről sem ugyanúgy működünk, itthon - még - ritkábban hallani. Nyugaton a táplálkozás immun- vagy idegrendszerre ható oldalának feltérképezése és figyelembevétele egyre elfogadottabb klinikai módszerek közé tartozik, ahogy a nutrigenomika és a nutrigenetika is.

Mindenkinek másképp működik a szervezete, van, aki reggel aktív, más este pörög, így azzal is meg kellene barátkozni, hogy van olyan étel, ami valakit hizlal vagy káros az egészségére, másnak azonban kevésbé árt – mondta a Népszavának Bartha Ákos élelmiszerbiológus és táplálkozáskutató, a hivatalos ajánlásoktól némileg eltérő anyagcsere tipizálás egyik szakértője.

Általánosságok

Van néhány alapszabály, amelyek szinte mindenkire érvényesek. Ezek szerint mindenképpen kerülni kell azokat az élelmiszereket, amelyek nagy valószínűséggel egészségügyi panaszokat okozhatnak. Ilyenek például a gluténtartalmú gabonák; a finomított szénhidrátok különböző formái: a cukrok, a lisztek, a magas szénhidráttartalmú italok, az édes/túlnemesített gyümölcsök; bizonyos élelmiszeripari adalékok; vagy a rossz minőségű növényi olajok, nemcsak a transzzsírsav-tartalom, hanem az omega-3 és omega-6 rossz aránya miatt; a hüvelyesek egyes fajtái - szója és más, nagy szemű babfélék -, illetve bizonyos esetekben a tejtermékek kazein (az egyik tejfehérje) és tejcukor tartalma is ide tartozhat. A tiszta kazein az egyik legagresszívebb fehérje, a mellrák egyik komoly kockázati tényezője. Az autista, figyelemzavaros, hiperaktív gyerekek idegrendszerére például az emésztetlen kazeinből keletkező opiátok bizonyítottan rossz hatással vannak. Fontos viszont a telített zsírok - kókuszzsír, tojássárgája – fogyasztása. Bartha Ákos szerint valamilyen mértékben mindenkinek szüksége van állati eredetű fehérjékre. Ehhez azonban nem feltétlenül kell színhúst enni, be lehet vinni tojás, halak, puhatestűek, vagy akár a belsőségek és a kollagén különböző formáinak fogyasztásával is. Ha a fő elveket betartjuk, már szinte „sínen” vagyunk, az egyedi jellemzőkre szabott étrend pedig finomra hangol. Meg kell tudnunk - a szakértők módszereivel –, hogy főként fehérjéből, zsírból vagy szénhidrátból optimalizálunk energiát. Ettől függhet, mit ehetünk és az is, naponta hány étkezésre van szükségünk. Ha a szervezet a neki megfelelő arányban kap fehérjét, szénhidrátot és zsírt, illetve mikrotápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, egyensúlyba kerül. Ennek eredményeként nem sóvárgunk ételek, főleg édességek után, és jól érezzük magunkat.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Fontos arányok

Egy fehérje-zsír domináns embernek gyors az anyagcseréje, hamar feldolgozza az elfogyasztott táplálékot, sok energiát nyer belőle, amit el is raktároz. Ha fogyni akar, a szénhidrátokat alacsony glikémiás terhelésű ételekből, zöldségekből kell nyernie. Számára a napi sokszori evés szó szerint végzetes lehet. A vérben lévő állandóan emelkedett inzulin biztos hízást, hosszútávon pedig a hasnyálmirigy kifáradását eredményezheti, amiből először inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség alakulhat ki. De az sem ehet csokit lekváros buktával, aki szénhidrátból nyer energiát. A nagy mennyiségű állati fehérje feldolgozása azonban túlságosan megterheli a szervezetét. Az ilyen típusú szervezet akár három-négyóránként is megéhezik de nehezebben hízik.

Zöldségdicséret

A metabolikus tipizálás módszerének másik szakértője, Bocsi Viktória arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gyerek - ha hagyjuk - még tudja, mi a jó neki és azért eszik, mert éhes. Pedig valószínűleg már az édesanyja hasában túl sok cukorhoz jut. A megszületése után - szerencsés esetben - még minden jól működik. Egy darabig jól tolerálja a számára nem megfelelő ételt is. De ha például a típusa vagy egyéni érzékenységei miatt nem jó neki a tejtermék, akkor a reggeli kakaótól néhány év múlva lassan hízni kezd. A rossz táplálkozás következtében már egy kisgyerek is cukorbeteggé válhat. Az óvodában nagy valószínűséggel szénhidrátban gazdag az ebéd, ezért vacsorára vagy uzsonnára adjunk tojást vagy otthon készült májkrémet például zöldséghasábokra kenve. A kakaós csigát célszerű lenne édesburgonyára, sütőtökre, céklára, hagymafélékre, brokkolira, karfiolra, karalábéra, gumós zöldségekre cserélni. 

Egyre nő a "szuperbaktérium"-fenyegetettség

Publikálás dátuma
2018.03.28. 12:10
Illusztráció: AFP
Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését.

A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása - elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) - írta a medicalxpress.com.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban. Az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára írható. Az alacsony és közepes jövedelmű országok egy részében az antibiotikum-alkalmazás mértéke meghaladta a magas jövedelmű országok mutatóit. Ugyanakkor jelentős részükben az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás továbbra is jelentős elmarad a magas jövedelmű országokétól, egyebek között a gyógyszerek magas ára és a szabadalmi oltalmak miatt.

A leggyakrabban használt antibiotikumoknak számító széles spektrumú penicillinek alkalmazása 36 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a növekedés mértéke - a legmagasabb - 56 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 15 százalék volt.

A szuperbaktériumok elleni küzdelemben utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok, úgy mint linezolid, karbapenem és kolisztin használata csaknem az összes országban jelentősen növekedett. Az antibiotikumok fogyasztásának növekedése az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyrészt a gazdasági növekedéssel volt összefüggésben.