Előfizetés

Egyre nő a "szuperbaktérium"-fenyegetettség

Publikálás dátuma
2018.03.28. 12:10
Illusztráció: AFP
Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését.

A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása - elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) - írta a medicalxpress.com.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban. Az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára írható. Az alacsony és közepes jövedelmű országok egy részében az antibiotikum-alkalmazás mértéke meghaladta a magas jövedelmű országok mutatóit. Ugyanakkor jelentős részükben az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás továbbra is jelentős elmarad a magas jövedelmű országokétól, egyebek között a gyógyszerek magas ára és a szabadalmi oltalmak miatt.

A leggyakrabban használt antibiotikumoknak számító széles spektrumú penicillinek alkalmazása 36 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a növekedés mértéke - a legmagasabb - 56 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 15 százalék volt.

A szuperbaktériumok elleni küzdelemben utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok, úgy mint linezolid, karbapenem és kolisztin használata csaknem az összes országban jelentősen növekedett. Az antibiotikumok fogyasztásának növekedése az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyrészt a gazdasági növekedéssel volt összefüggésben.

A nyújtás jókedvre is derít

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.03.27. 17:15
Illusztráció: AFP
Sokan - bár dicséretes, hogy rendszeresen edzenek - hajlamosak ellógni a megdolgoztatott izmok megnyújtását, pedig ez Bogdán-Molnár Virág jógatanár szerint nemcsak csinosabbá, erősebbé és hajlékonyabbá, hanem egészségesebbé és jókedvűbbé is tesz.
Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A ruganyos, erős, ellenálló izmokhoz elengedhetetlen a nyújtás – mondta Bogdán-Molnár Virág a Népszavának. Egy nem mozgó, testtudattal nem rendelkező ember is érzi, hogy milyen jólesik és mennyi energiával töltődik fel, ha nyújtózik egy nagyot. Ezért, ha nem is tornázunk rendszeresen, akkor is szánjunk 5-10 percet egy könnyed nyújtásra. A legjobb, ha este, amikor – reggelhez képest legalábbis – kicsit jobban be vannak melegedve az izmok legalább a rövidülésre és feszülésre, bekeményedésre hajlamos izmokat ellazítjuk. Az úgynevezett streching ennél annyival több, hogy kicsit hosszabb ideig tart és tudatos, azaz a megnyújtott izmon van a figyelmünk – mondta a jógatanár.

„A lényeg, hogy ne legyőzni akarjuk a nyújtandó területet, hanem szelídítsük meg.” Előbbi lehet, hogy gyorsabb, de nagyobb a sérülésveszély és kevésbé tartós az eredménye. Ha nem teljesítményorientáltan, hanem lágyan és finoman nyújtunk, ugyan picit lassabb a kilazulás, mégis inkább ez a javasolt. Fontos a lágyan áramló, mély lélegzet, a hosszú kilégzés ugyanis segíti az izmok és az idegrendszer ellazulását, stresszoldó és tisztító hatású is – mondta Bogdán-Molnár Virág.

Ha rendszeresen sportolunk, a bemelegítés részeként is csinálhatunk egy finom, enyhe stretchinget, de az edzés végén semmiképpen ne hagyjuk ki, mert a mozgás feszesítő, rövidítő hatását muszáj ellensúlyozni. Ha sokszor elmulasztjuk, sérülés, rövidülés, merevség lehet a következménye.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A csuklyásizom igazi stresszraktárként működik, ha lerövidül, vagyis folyamatosan feszített állapotban van, akkor leszűkíti a benne lévő ereket is, ezáltal kevesebb vér, víz és oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat. Fontos nyújtani a bicepszet és a mellkas területét is. Ha ennek a területnek az izmai berövidülnek, összehúzott, görnyedt lesz a tartás.

Mellizom nyújtása
1. Feküdjünk egy összetekert takaróra, a kezünket nyújtsuk ki oldalra.
2. Hátul, a csípőnél fűzzük össze a kezünket és nyújtózzunk lefelé. A mellkast kinyitva, a lapockákat közelítve, egyenes háttal hajtsuk finoman az egyik, majd a másik oldalra a fejünket, és pár másodpercig tartsuk meg.

A hát izmai viszont lazulásra hajlamosak, ezért azokat erősíteni kell.

Tudja, milyen állapotban van?
Akkor megfelelő a combizom hossza, ha nyújtott térddel előre hajolva a kezünkkel legalább a bokánkat elérjük.

Ha a hátsó és a belső combot, például futás után nem nyújtjuk, beszűkülhet, a merevsége egyrészt sérülésveszélyes, másrészt rosszul hat a gerinc egészségére is.

Ha minden lépéssel rövidülő csípőhajlító izom túlfeszül, nem tudunk úgy ülni, hogy gerincünk a természetes S alakot vegye fel, ami előbb-utóbb fájdalmat okoz.

Combizom és a csípő nyújtása
A földön, zárt lábbal ülve, majd terpeszben is finoman hajoljunk előre. A csípőt is mobilizáljuk, ha törökülésben óvatosan előre sétálunk, majd lábtartást megismételjük a gyakorlatot.

Furcsán hangozhat, de az izmok berövidülései, illetve nyújtása hat a lelkiállapotra is. Egy alapos, finom nyújtás után mosolygósak, jókedvűek leszünk, felszabadultnak érezzük a testünket, míg ha állandóan ugyanazokban a pózokban tarjuk magunkat vagy akár sportolunk, az izmok befeszülésétől össze is zsugorodunk. Nemcsak csinosabbak, erősebbek és hajlékonyabbak, de egészségesebbek és jókedvűbbek is leszünk, ha rendszeresen nyújtunk – hangsúlyozta Bogdán-Molnár Virág, aki hozzátette, ehhez eleinte nem árt szakember segítségét kérni.

Kíváncsi, milyen idő lesz 2050 nyarán?

Publikálás dátuma
2018.03.27. 12:18
Forrás: met.hu
Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet - írta az MTI.

A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól. Honlapjukon hétfőn közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július 10-i előrejelzésében azt emelte ki: "ismét pusztító vihar söpört végig az országon". Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le - szerepelt a fiktív időjárás-jelentésben. Elmondása szerint éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet. Napközben jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében is azt mondta: a nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, és csapadékra nincs esély - fejtette ki fiktív időjárás-jelentésében Tóth Tamás.

Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt - tette hozzá. A tudományos eredmények alapján "szinte teljes bizonyossággal kijelenthető", hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, és ez melegedést okoz. Emellett többek között a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére.

Melegszenek az óceánok is, és ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket. Megjegyezte, hogy a sarkvidéki változások bár "távolinak tűnnek", de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik - hangsúlyozta Lakatos Mónika. Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. Lakatos Mónika megjegyezte: a szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek - fűzte hozzá.

Lakatos Mónika kiemelte azt is, hogy Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár. A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak. Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki.

Zsebeházi Gabriella elmondta: az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik - tette hozzá. A meteorológus azt mondta: a modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma. A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelle szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések.

A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami - mint fogalmaztak - a "legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében". Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért. A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.