Előfizetés

A nyújtás jókedvre is derít

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.03.27. 17:15
Illusztráció: AFP
Sokan - bár dicséretes, hogy rendszeresen edzenek - hajlamosak ellógni a megdolgoztatott izmok megnyújtását, pedig ez Bogdán-Molnár Virág jógatanár szerint nemcsak csinosabbá, erősebbé és hajlékonyabbá, hanem egészségesebbé és jókedvűbbé is tesz.
Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A ruganyos, erős, ellenálló izmokhoz elengedhetetlen a nyújtás – mondta Bogdán-Molnár Virág a Népszavának. Egy nem mozgó, testtudattal nem rendelkező ember is érzi, hogy milyen jólesik és mennyi energiával töltődik fel, ha nyújtózik egy nagyot. Ezért, ha nem is tornázunk rendszeresen, akkor is szánjunk 5-10 percet egy könnyed nyújtásra. A legjobb, ha este, amikor – reggelhez képest legalábbis – kicsit jobban be vannak melegedve az izmok legalább a rövidülésre és feszülésre, bekeményedésre hajlamos izmokat ellazítjuk. Az úgynevezett streching ennél annyival több, hogy kicsit hosszabb ideig tart és tudatos, azaz a megnyújtott izmon van a figyelmünk – mondta a jógatanár.

„A lényeg, hogy ne legyőzni akarjuk a nyújtandó területet, hanem szelídítsük meg.” Előbbi lehet, hogy gyorsabb, de nagyobb a sérülésveszély és kevésbé tartós az eredménye. Ha nem teljesítményorientáltan, hanem lágyan és finoman nyújtunk, ugyan picit lassabb a kilazulás, mégis inkább ez a javasolt. Fontos a lágyan áramló, mély lélegzet, a hosszú kilégzés ugyanis segíti az izmok és az idegrendszer ellazulását, stresszoldó és tisztító hatású is – mondta Bogdán-Molnár Virág.

Ha rendszeresen sportolunk, a bemelegítés részeként is csinálhatunk egy finom, enyhe stretchinget, de az edzés végén semmiképpen ne hagyjuk ki, mert a mozgás feszesítő, rövidítő hatását muszáj ellensúlyozni. Ha sokszor elmulasztjuk, sérülés, rövidülés, merevség lehet a következménye.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A csuklyásizom igazi stresszraktárként működik, ha lerövidül, vagyis folyamatosan feszített állapotban van, akkor leszűkíti a benne lévő ereket is, ezáltal kevesebb vér, víz és oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat. Fontos nyújtani a bicepszet és a mellkas területét is. Ha ennek a területnek az izmai berövidülnek, összehúzott, görnyedt lesz a tartás.

Mellizom nyújtása
1. Feküdjünk egy összetekert takaróra, a kezünket nyújtsuk ki oldalra.
2. Hátul, a csípőnél fűzzük össze a kezünket és nyújtózzunk lefelé. A mellkast kinyitva, a lapockákat közelítve, egyenes háttal hajtsuk finoman az egyik, majd a másik oldalra a fejünket, és pár másodpercig tartsuk meg.

A hát izmai viszont lazulásra hajlamosak, ezért azokat erősíteni kell.

Tudja, milyen állapotban van?
Akkor megfelelő a combizom hossza, ha nyújtott térddel előre hajolva a kezünkkel legalább a bokánkat elérjük.

Ha a hátsó és a belső combot, például futás után nem nyújtjuk, beszűkülhet, a merevsége egyrészt sérülésveszélyes, másrészt rosszul hat a gerinc egészségére is.

Ha minden lépéssel rövidülő csípőhajlító izom túlfeszül, nem tudunk úgy ülni, hogy gerincünk a természetes S alakot vegye fel, ami előbb-utóbb fájdalmat okoz.

Combizom és a csípő nyújtása
A földön, zárt lábbal ülve, majd terpeszben is finoman hajoljunk előre. A csípőt is mobilizáljuk, ha törökülésben óvatosan előre sétálunk, majd lábtartást megismételjük a gyakorlatot.

Furcsán hangozhat, de az izmok berövidülései, illetve nyújtása hat a lelkiállapotra is. Egy alapos, finom nyújtás után mosolygósak, jókedvűek leszünk, felszabadultnak érezzük a testünket, míg ha állandóan ugyanazokban a pózokban tarjuk magunkat vagy akár sportolunk, az izmok befeszülésétől össze is zsugorodunk. Nemcsak csinosabbak, erősebbek és hajlékonyabbak, de egészségesebbek és jókedvűbbek is leszünk, ha rendszeresen nyújtunk – hangsúlyozta Bogdán-Molnár Virág, aki hozzátette, ehhez eleinte nem árt szakember segítségét kérni.

Kíváncsi, milyen idő lesz 2050 nyarán?

Publikálás dátuma
2018.03.27. 12:18
Forrás: met.hu
Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet - írta az MTI.

A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól. Honlapjukon hétfőn közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július 10-i előrejelzésében azt emelte ki: "ismét pusztító vihar söpört végig az országon". Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le - szerepelt a fiktív időjárás-jelentésben. Elmondása szerint éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet. Napközben jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében is azt mondta: a nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, és csapadékra nincs esély - fejtette ki fiktív időjárás-jelentésében Tóth Tamás.

Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt - tette hozzá. A tudományos eredmények alapján "szinte teljes bizonyossággal kijelenthető", hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, és ez melegedést okoz. Emellett többek között a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére.

Melegszenek az óceánok is, és ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket. Megjegyezte, hogy a sarkvidéki változások bár "távolinak tűnnek", de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik - hangsúlyozta Lakatos Mónika. Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. Lakatos Mónika megjegyezte: a szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek - fűzte hozzá.

Lakatos Mónika kiemelte azt is, hogy Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár. A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak. Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki.

Zsebeházi Gabriella elmondta: az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik - tette hozzá. A meteorológus azt mondta: a modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma. A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelle szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések.

A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami - mint fogalmaztak - a "legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében". Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért. A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.

Űrkutatási laboratórium nyílt Budapesten

Publikálás dátuma
2018.03.26. 18:07
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban - írta az MTI.

Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért született meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, amelyben a műholdtesztelés szinte teljes folyamatát egy helyen lehet elvégezni. A saját forrásból, csaknem 100 millió forintból megvalósult fejlesztést hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek. 

A új labor és tesztközpont legfontosabb célja, hogy professzionális hátteret biztosítson az MTA EK űrkutatási tevékenységeihez, emellett plusz bevételi forrást jelent, hogy a tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadni tudnak - mondta el az új labort bemutató sajtóbejáráson Zábori Balázs, az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse.

A tesztlabor egy csaknem pormentes légterű szoba, a tisztatér köré épül, ahol az Európai Űrügynökség által megkövetelt körülmények között vizsgálhatják és szerelhetik a készülő műholdakat. A tisztatér szomszédságában a felbocsátás viszontagságait szimuláló nagy teljesítményű rázópad, valamint az űr körülményeit visszaadó termovákuumkamra és klímaszekrény üzemel. A termovákuum tesztlaborban az űreszközöket nagy vákuum és szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetére vizsgálják a tesztberendezésekkel. A vibrációs laborban pedig egy nagy teljesítményű rázógép segítségével a felbocsátás során fellépő erőket szimulálják. Hibás működés esetén a vizsgált űreszköz visszavihető a tisztatéri környezetbe, ahol ismét szétszerelhető és a hiba forrása kereshető.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Zábori Balázs elmondta, hogy a mikroműholdak világa nagy fejlődésen megy keresztül, nem ritka, hogy egy-egy rakétával több tucat, nagyjából cipősdoboz méretű műholdat állítanak pályára. Ilyen űreszköz volt a Masat-1, Magyarország első műholdja is. Az űrtechnikai eszközöket azonban szigorú tesztelést követően lehet csak az az űrbe küldeni. "Az eddig érvényes űrkutatási irányelvek gyorsan változtak az elmúlt években. Amióta az Európai Űrügynökség tagjai lettünk, nagyon megszigorodtak az előírások, emellett saját projektjeink száma is jelentősen megnövekedett" - indokolta a laboratórium létrehozását a bemutatót követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ezentúl számos űripari partnerük jelezte igényét egy hazai tesztlaboratóriumra. Mivel a műholdak tervezőinek nem éri meg saját tesztrendszereket fenntartani, a különféle teszthelyszínek között kellett oda-vissza szállítani a műholdat, ami jelentősen megnöveli a költségeket és az időt - magyarázta. Az új magyar űrtesztlaborban viszont szinte minden egy helyen megtalálható, egy helyen megvalósítható a tesztelés több fázisa, és a szereléseket is megfelelő körülmények között lehet elvégezni. Emellett új szolgáltatásként az intézetben az űrhajósokra és a technológiára is veszélyes kozmikus sugárzásról komplex sugárzási analízist is tudnak majd készíteni.

Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója a laboratórium létrehozását a tudásátadás szempontjából nevezte jelentős mérföldkőnek. Felidézte: a magyar űrkutatás múltja a 70-es évekre nyúlik vissza, így az MTA EK, Űrdozimetriai Kutatócsoportjában 48 éve zajlik űrkutatási célú tevékenység elsősorban a kozmikus sugárzás és az űridőjárás vizsgálatára. Hirn Attila, az MTA EK, Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője megemlékezett arról, hogy az első magyar űreszköz, amely szintén az intézetben készült 1970-ben, a Tánya fóliás mikrometeorit-csapda volt, azóta számtalan magyar vagy magyar közreműködéssel épített műszer jutott el a világűrbe. Az űrhajósok sugárvédelmét szolgáló Pille dózismérő-rendszert például ma is használják az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, a NASA űrhajósai mind a mai napig kiviszik sétára a hordozható mérőműszereket. A többi között megemlítette még, hogy készítettek energia-spektrométereket a VEGA és Rosetta üstökös-szondákra és a Phobos Mars-szondákra. Jelenleg pedig a RADCUBE projekten dolgoznak, amelynek célja a kozmikus sugárzási és űridőjárási környezet valós idejű megfigyelése. A berendezés demonstrációs küldetése várhatóan 2019 végén 2020 elején fog megvalósulni.