„Érpatak elesett. Egy világító tornyot ma ledöntöttek"

Publikálás dátuma
2018.03.26. 23:00

Elűzték a zsarnokoskodó, darutollas polgármestert, Orosz Mihály Zoltánt.

- Lekapcsoltuk a villanyt, bizony, annyi lett a világítótoronynak! - kiabálta széltében-hosszában egy hétfőn kora délután is mámorosnak tűnő kerékpáros férfi Érpatak főutcáján. A Szabolcs-Szatmár Bereg megyei települést eddig egyfajta terror alatt tartó, a cigányok üldözéséről, darutollas kalapjáról s szélsőséges nézeteiről közismert polgármestert, Orosz Mihály Zoltánt vasárnap elsöpörte a népharag: 72-28 százalékos arányban maradt alul kihívójával, a könyvelőként dolgozó, korábbi képviselő-testületi tag Nagy Imre Attilánéval szemben. A vereségről Orosz a közösségi oldalán azt írta „Érpatak elesett. Egy világító tornyot ma ledöntöttek". A helyiek sommás véleménye pedig másnap már egy sima villanykapcsolós poénban testesült meg.

Hosszú folyamat vezetett a "nagy robbanásig", Érpatakon már régóta izzott hamu alatt a parázs. A képviselő-testület 2015-ben nem fogadta el a falu zárszámadását, mert olyan tételek szerepeltek a költségvetésben, amelyekről fogalmuk sem volt, például "egyebek" címszó alatt egy ismeretlen 47 millió forintos összeg bukkant fel. Orosz Mihály Zoltán ezután kezdeményezte a testület feloszlatását, de a képviselők nem voltak hajlandók megszavazni az önfeloszlatást, ragaszkodtak ahhoz, hogy a polgármester tételesen számoljon el a falu pénzével. Egyéves huzavona után az egyik ellenzéki képviselő kifáradt a pszichés harcban, amihez a polgármester még zokogó közmunkás-asszonyokat is bevetett, s "átszavazott” Orosz oldalára, így a testület 2016-ban feloszlatta önmagát. Új választásokat akkor mégsem írtak ki, mert a kormányhivatal szerint törvénysértő módon szavaztak a feloszlatásáról, így a határozat nem emelkedett jogerőre. Ez végül 2017 végén megtörtént, az új választást pedig idén március 25-re írták ki. A közel 1300 szavazásra jogosult lakosból 955-en szavaztak érvényesen - ez több, mint 73 százalékos részvételi arány -, s 689 voksot szerzett a győztes.

A hírre, hogy Orosz Mihály Zoltán csúfosan elbukott, hatalmas népünnepély kerekedett a faluban, éjjel még százak sétáltak az utcán, énekeltek, táncoltak, s voltak, akik sírva borultak egymás nyakába. Többen is megjegyezték, hogy a hajdani polgármester egyetlen falunapon sem tudott ekkora tömeget megmozdítani.

- Mintha másképp kelt volna fel a nap, mindenki mosolyog, az emberek megállnak az utcán, és a győzelemről beszélnek - mondja egy gyereket karján ringató asszony. A boltban is nagy a zsongás, a legtöbben a választás eredményét taglalják, miközben párizsit és zsemlét vesznek.

A polgármesteri hivatal zárva. Egy terepszínű ruhás férfi azt mondja: ma mindenki szabadnapot kapott, hisz vasárnap sokáig dolgoztak. Ő, Moldván István pedig őrzi az épületet, mert ismerik Orosz Mihály Zoltánt, és nem szeretnék, ha bármilyen fontos dokumentum eltűnne a hivatalból. Estére majd váltótársa akad, most mindenki segíti a másikat. Közben egy kisgyermekes család érkezik, mennének be ők is a községházára. Papp Lajos István, az édesapa már az új polgármestert keresi, közmunkát szeretne. Az előző nemhogy ilyet nem szervezett, de még meg is büntette a helyieket, ha eldobtak egy csikket, vagy nem tartották rendben az udvarukat - tette hozzá.

Nagy Imre Attilánét otthon találjuk meg, fáradt, az éjjel vélhetően meg is fázott. Orosz Mihály Zoltán minden helyiséget "foglaltnak minősített", így egy sátorban kampányolták végig a szavazást. A könyvelőként dolgozó, férje halála óta három gyermekét egyedül nevelő asszony azt mondja, minden információt elzárt a képviselők elől a polgármester, így sejtelme sincs, hogy mennyi pénzt talál majd a kasszában. Az biztos, hogy beiktatása után első dolga lesz számvevőszéki vizsgálatot kérni, hogy minden költségvetési tételt tisztán lássanak, s meg lenne lepve, ha nem káosz és veszteség várná az új képviselő-testületet. Legfontosabb teendőjének a közbiztonság megteremtését és az utak rendbetételét nevezte, amelyhez a pénzt pályázatokból fedeznék.

Szerdán este telik le a hetvenkét óra, amíg a választási eredménnyel kapcsolatban bárki bejelentést tehet. A végeredmény elsöprő, Érpatakon senki sem hiszi, hogy az előző polgármester józan ésszel megtámadná, de az elmúlt években megtanulták, hogy ebben a faluban az ésszerűség szót is kritikával kell kezelniük. Ennek ellenére most felhőtlenül örülnek, hogy elűzték a kiskirályt, akinek regnálása alatt csak a Sárkányölő Szent György szobrok, s a trianoni emlékművek száma sokasodott, de a munkahelyeké, s köztük a közmunkás férőhelyeké egyre csak sorvadt.

De hétfőn reggel új napra virradtak, s most csak erre akarnak figyelni.

Szerző

Magyarország is kiutasít egy orosz diplomatát

Publikálás dátuma
2018.03.26. 19:55
Fotó: Molnár Ádám

Magyarország is kiutasíthat szolidaritásból egy orosz diplomatát a Szkripal-merénylet miatt - írta a Telegraph, valamint a Skynews.

A hírt megerősítette a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági- és Külügyminisztérium is, Menczer Tamás helyettes államtitkár ugyanis arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Európai Tanács ülésén hivatalosan is bejelentették a döntést.  Az állami hírügynökség értesülése szerint a Szkripal-ügyön túl "a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlament képviselő ügyével is".

Az Egyesült Államok hétfőn délelőtt jelentette be, hogy kiutasít 60 orosz diplomatát és bezáratja az északnyugati Seattle városában lévő orosz konzulátust. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint "március 4-én Oroszország harcászati idegmérget vetett be, azzal a szándékkal, hogy meggyilkoljon egy brit állampolgárt és lányát Salisbury-ben", azaz egyértelműen Moszkvát okolják Szergej Szkripal brit-orosz kettős ügynök haláláért. 

Kanadán és Ukrajnán kívül kiutasított 29 orosz diplomatát az Európai Unió 14 tagállama is. Ezek a következők: Franciaország (4); Németország (4); Lengyelország (4); Csehország (3); Litvánia (3); Dánia (2); Hollandia (2); Olaszország (2); Észtország (1); Horvátország (1); Finnország (1); Lettország (1); Románia (1), Svédország (1).

A Kovács Béla-üggyel kapcsolatban az MTI felidézte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben vádat emelt az akkor még jobbikos politikus ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében akkor azt Írta: a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.

A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.

Szerző
Frissítve: 2018.03.26. 21:55

Elios - Harminc nap alatt tett meg 300 métert a posta

Publikálás dátuma
2018.03.26. 17:29
Fotó: Tóth Gergő
Polt Péter megpróbálja letromfolni az OLAF vezetőjét, és azt bizonygatja, hogy itt komoly nyomozás folyik Elios-ügyben. Az élet és a posta azonban rácáfol erre.

Kommunikálni kezdett egymással az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a magyar legfőbb ügyész, ám ez a beszélgetés inkább egymásra-, illetve visszamutogatás. Emlékeztetőül: az uniós szervezet vezetője, Ingeborg Grässle a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva "valódi" nyomozást szorgalmazott a Simicska Lajoshoz és Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. "Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen" - mondta Ingeborg Grässle, aki azt is tudatta, hogy egyelőre nem kapott tájékoztatást a magyar ügyészségtől, noha azt ígérték, karácsonyig reagálnak.

Polt Péter nem reagált "az elmaradt karácsonyi tájékoztatásra", hanem arról beszélt, hogy amint januárban megkapták az OLAF jelzését, rögvest nyomozni kezdtek. Illetve a legfőbb ügyész elmagyarázta, hogy az OLAF nem mondhatja azt, hogy bűncselekmény történt, legfeljebb annak gyanújáról beszélhet és nem állapíthat meg személyi felelősséget - ugyanis a gyanú vizsgálatára nincs hatásköre. Szóval Polt szerint a közvélemény félrevezetésére alkalmas Ingeborg Grässle azon kijelentése, hogy az OLAF vizsgálata kimondta, csalás történt.

És ennél a pontnál farkába harapott a kígyó. Ugyanis az OLAF azt nehezményezi, hogy az ügyészség nem ássa magát bele az ügybe, Polt Péter szerint pedig az OLAF nem nyomozhat és az ügyészség pedig azt csinál amit akar. Mindenesetre a magyar szervek tempóját jól érzékelteti a következő eset. Tóth Bertalan adatigényléssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium úgynevezett Európai Támogatásokat Auditáló Főosztályához (EUTAF). Ugyanis az másfél éve tudhatta, hogy komoly baj van a Tiborcz István egykori cége által bonyolított közvilágítási projektekkel: a szervezett már 2016 októberében vizsgálatot indított az egyik beszerzés – nevezetesen a kalocsai – kapcsán. (Az EUTAF a Nemzetgazdasági Minisztérium keretein belül működő, de önálló szervezet, amely a hazai szervektől és az irányítóhatóságoktól teljesen független.) És decemberre  le is zárta a kutakodást. Csakhogy annak eredményét a kormány titkosította. Így az MSZP frakcióvezetője adatigénylés során szerette volna megismerni az adatokat,

Csakhogy, írja Tóth posztjában, egy hónapig tartott, amíg a posta eljuttatta a kalocsai közvilágítási beruházás ügyében indított EUTAF vizsgálatra vonatkozó közérdekű adatigénylésemet a Kossuth Lajos térről a Kálmán Imre utcába (távolság: körülbelül 300 méter). Hogy a Magyar Posta volt-e ilyen lassú, vagy az EUTAF nem volt hajlandó hetekig átvenni a levelet, azt persze Tóth nem tudja.

Szerző