Trump bezavart a Fed kamatdöntésébe

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:22
FOTÓ: AFP

A múlt héten negyed százalékponttal 1,75 százalékra, egy évtizede nem látott magasságra emelte az irányadó kamatlábat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az új elnök Jerome Powell első hivatalos nyilvános bemutatkozása nem okozott meglepetést a piacokon, óvatos volt, de egyértelmű, azt hangsúlyozva, hogy a gazdaság jó úton jár és a túlfűtöttség veszélyének nincs jele egyelőre. Jerome Powell a kérdésekre, miszerint képes-e ellensúlyozni Donald Trump kereskedelmi háborújának következményeit, azt válaszolta, „a távlatokban a hatások elhanyagolhatóak lesznek, még akkor is, ha most ez a kérdés foglalkoztatja legjobban a világ gazdaságának szereplőit”. A Fed-nél várható stílusváltás kapcsán már bőbeszédűbb volt, az eddiginél átláthatóbb, és formalitásoktól mentes munkát ígért.

A Fed egyelőre kitart a terv mellett, miszerint idén összesen három szigorító lépésre kerül sor, és év végére 2,125 százalékos lesz a kamatszint. A színfalak mögött azonban nem teljes az egyetértés, a 15 szavazó közül heten összesen négy emelést tartanának kívánatosnak. A gazdasági előrejelzések folyamatosan módosulnak, és ehhez alkalmazkodnunk kell - mondta Powell, aki 2019-re háromszori beavatkozást ígért. A Fed konjunktúra előrejelzése szerint idén 2,7 százalékkal gyarapodik az amerikai GDP, ez 0,2 százalékkal több az eddig vártnál, 2019-re 2,4 százalékra teszik a bővülést, ami ugyancsak jobb érték az előirányzottnál. A munkanélküliség 4,1 százalék az Államokban, a háztartások és a vállalkozók hangulata bizakodó, árnyékot csak a kereskedelmi deficit duzzadása és a dollár permanens gyengélkedés vet az adatokra. A túlfűtöttség veszélye nem látható, és a jegybank nem nyugtalankodik amiatt sem, hogy az infláció az év eleje óta erősödik, idén 1,9, 2019-re pedig a 2 százalékot prognosztizál az intézmény.

A kötvénypiac felé fordulnak a befektetők

A Wall Street enyhe árfolyamemelkedéssel reagált Powell bejelentéseire, majd a piacokon minden pozitív üzenetet felülírt az amerikai elnök által megkezdett vámháború, amit először az egész világ ellen hirdetett meg, majd meghunyászkodva, immár csak Kína maradt a célkeresztjében. A hét végére eluralkodott a katasztrófahangulat, és ezt a tőzsdemérlegek rekordveszteségekkel jelezték. Az utóbbi öt esztendőben összesen kétszer fordult elő, hogy hasonló árfolyamesés következett be. A Dow Jones 5,7 százalékkal zsugorodott, az S&P 500 hat százalékkal zárt alacsonyabban, mint az előző pénteken, míg a Nasdaq 7,3 százalékos árfolyamcsökkenést jelzett. A világ 500 leggazdagabb befektetőjének tárcája 436 milliárd dollárral lett laposabb. A rosszkedv az európai tőzsdéket is sújtotta, 1-2 százalékos veszteséget könyveltek el Párizstól, Frankfurtig a legnagyobb tőzsdék, miközben a volatilitást nyugtázó Vix index töretlenül emelkedett. Ázsia reakciója még hevesebb volt, a japán Nikkei 4,5 százalékos, a dél-koreai index 3,18, míg Kínában sencseni piac 4,49 százalékkal lett könnyebb. A kötvénypiacokon nőtt a kereslet, a hozamok ezzel párhuzamosan lefelé tartottak, a 10 éves amerikai állampapírhozam 5 bázisponttal 2,83 százalékra, a német Bund pedig 6 pontos fogyókúrával 0,52 százalékra süllyedt. A befektetők a biztos felé fordultak, amiből profitált az arany, 1,5 százalékos árfolyamemelkedéssel, unciánként 1346 dolláron zárta a hetet.

Gyengélkedik a dollár

Az euro erősödött a dollárral szemben, a közös valutát 1,2370 dolláron jegyezték, és teret vesztett a zöldhasú a japán jenhez képest is. Mindez jelzi, hogy jelenleg az árfolyam kevéssé függ a monetáris politika alakulásától, de a konjunktúra alakulása sem befolyásolja, Trump zavaros lépései viszont annál inkább rángatják a fizetőeszköz értékét. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az 1971 óta megélt kereskedelmi háborúk mind a dollár gyengülésével jártak. Amúgy a dollár, tulajdonképpen minden várakozásnak ellent mondva, tavaly január óta 8 százalékkal értékelődött le a fontosabb valuták kosarához képest, miközben az adócsökkentések, fiskális reformok, így a külföldi jövedelmek repatriálásának könnyítése, logikusan mind árfolyamerősítő tényezők lennének, ha a dolgok szabályosan működnének.

Hétfőn már nyugodtabb képet mutattak a nemzetközi piacok. Az amerikai pénzügyminiszter a Fox News-nak úgy nyilatkozott, remény van á, hogy sikerül Pekinggel megegyezni, és így elhárulhat az amerikai export 50 milliárd dolláros megadóztatásának veszélye. A Wall Streeten nyitáskor árfolyamemelkedést mutatott az S&P 500 index, az ázsiai tőzsdéken ugyancsak ledolgozták az előző heti veszteségeket, és Európában is emelkedtek a részvényárak. A kötvénypiacon gyarapodtak a hozamok, a dollár árfolyama viszont továbbra is lefelé tartott, egy euró 1,24 dollárt ért Európában.

Mit lép az MNB?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az amerikai kamatemelési ciklus mennyiben érinti a forintot. Vajon nem minősül-e merev monetáris politikának az, hogy a Magyar Nemzeti Bank, szinte senkitől sem zavartatva 2019-ig nem is akar gondolkodni azon, hogy emeljen a 0,9 százalékos alapkamaton? Számunkra a FED-nél sokkal fontosabb az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hogyan viselkedek - mondta a Népszavának Virovác Péter.
Az ING Bank vezető elemzője szerint nekünk arra érdemes figyelni, hogy mi lesz az euró alapkamatával és mi történik a nemzetközi gazdaságban. Az kétségtelen tény, hogy az EKB-nál érlelődik a kamatemelés, de álláspontja szerint ez csak valamikor 2019 első fele tájékán lehet aktuális. Magyarország számára azért kedvezőtlen az amerikai kamatemelési ciklus, mert ezáltal kedvezőbb befektetési lehetőséget nyújtanak a tengerentúli államkötvények, ráadásul a hazaiaknál kisebb kockázattal, ezért pénzkivonásra is számítani lehet.
A helyzet azonban korántsem ennyire értelmű - fűzte hozzá Virovácz Péter -, hiszen amíg nálunk évek óta rekord alacsony szinten beragadt az alapkamat, addig Romániában - több lépcsőben - idén már 2,25 százalékra emeltek, és Csehországban is hasonló a helyzet, de ők még csak 0,75 százaléknál tartanak. A két régióbéli ország gazdasága erőteljesebben fejlődik, mint a mienk, ezért megengedhetik maguknak a szigorítást. Emellett, ahol magasabb az alapkamat, ott gyorsabban tudnak reagálni a nem várt világgazdasági változásokra, mert van honnan vágni. B. M.

Témák
FED Trump

Mészárosé a Mátrai-többség

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:20
MEGLEPETÉS - Mészáros Lőrinc gyárat avat Visontán. Akkor még nem sejtette, hogy az erőmű is az övé lesz. FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER
Míg a cseh EPH ésszerűsítené, Mészáros Lőrincék inkább fejlesztenék a Mátrai Erőművet: utóbbi így viták helyett inkább lábon kivásárolta társát.

Mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, a cseh Energetický a Průmyslový Holdinggal (EPH) felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát. Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely korábbi bejelentésük szerint az Opus érdekeltsége, a tőzsdei társaság közvetett-közvetlen legnagyobb tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester-vállalkozó. A németeknek fizetett vételár értesülésünk szerint nem éri el a sajtóban keringő 50 milliárdot: a két befektető e közös cégen keresztül 20-30 milliárdot fizetett.

A tegnapi bejelentés szerint a kft. a zrt.-ben - a szükséges engedélyek megszerzése után - jelenlegi 50 százalékos részét 85 százalékra növeli. Ezután jövő év közepéig a fennmaradó 15 százalékot is kivásárolja az EPH-tól. Értesülésünk szerint a cseh befektető ennek fejében akár milliárdokkal is többet kap az eredeti vételár felénél. Vagyis közbelépése szemfülesnek mondható.

Az elmúlt hónapok során egyértelművé vált, hogy az Opus és az EPH más-más módon tervezi a Mátrai Erőmű jövőjét - indokolta a fura váltást az Opus szokatlanul tartalmas közleményében Jászai Gellért, a tőzsdei társaság igazgatósági tagja. Szavai szerint, míg a csehek átszervezésben, addig ők fejlesztésben, „szükség szerint új blokk építésében”, illetve a munkahelyek megőrzésében gondolkodtak.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az első kivásárlást követően Valaska Józsefet kérik fel a társaság irányítására. Az erőművet korábban 23 évig irányító szakembertől az eredményesség emelését várják. Nem titkolják: tavaly az erőmű – évtizedek óta először – veszteséget termelt. Ez információink szerint közel 9 milliárdra rúg. Az Opus reményeit az táplálja, hogy a társaság csak az azt megelőző öt év során 52 milliárdos osztalékot fizetett tulajdonosainak.

A közlemény a tavalyi gigaveszteséget egyszeri tételekkel magyarázza. Ezt ugyanakkor nehéz nem kapcsolatba hozni Valaska József 2015-ös távoztával (igaz, később néhány hónapra ismét munkába állt különböző vezető tisztségekben). Forrásaink szerint a veszteséghez nagy mértékben hozzájárultak az adásvétellel és a vezetési válsággal kapcsolatos bizonytalanságok és az emiatt lazuló fegyelem. Olyan, leginkább hanyagságra visszavezethető, jelentős anyagi kárt okozó balesetek történtek, mint például generátor-, főtranszformátor- vagy bányagépleégés.

Értesüléseink szerint az EPH elbocsátásokat, a tervezett háromszor húsz megawattos (MW) napelemtelep-terv eladását, jelentős költségcsökkentést és gyors nyereségtermelést helyezett kilátásba. Ráadásul – úgymond Mészárosék háta mögött – az EU-tól kért engedélyben magához vonta az irányítási jogokat. Ezt végül kistulajdonosi jogaival élve az MVM akadályozta meg. Ezzel szemben Mészárosék – bevonva az erőműből rendre giganyereségeket kisajtoló Valaska Józsefet – az exelnök által megkezdett fejlesztések folytatása mellett tették le a voksukat. Ebben – úgy tudjuk – szerepel az új, 500 MW-s, régóta napirenden tartott lignittüzelésű blokk is. Az Orbán-kabinet e kérdésben mindeddig nem nyilatkozott, az általuk is aláírt párizsi klímamegállapodás kapcsán viszont többször is a széntüzelés-mentes jövő mellett tették le a voksukat. Igaz, a klímamegállapodásban tett számszerű vállalásaink egy új, jóval hatékonyabb lignitblokk esetén is tarthatóak lehetnek. Mindazonáltal az erőmű mostani, összesen 960 MW-nyi blokkjából 760 MW 2029-ig akadálytalanul továbbműködhet. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a jelenlegi mintegy kétezer – főként bányászként dolgozó - munkavállalóból addig senkit se kelljen elbocsátani. Valaska Józsefet a – még az előző adásvételt szentesítő - pénteki közgyűlésen az Opus az erőmű felügyelőbizottságába delegálta, amely testületnek később az elnökévé választották. Megfigyelők szerint az eset kapcsán különösen szembeötlő a vezetők személyes képességeinek fontossága.

Furcsa kaland
Megfigyelők szerint számos kérdést vet fel a – Budapesti Erőművet három éve megszerző - EPH kurta-furcsa kalandja. Kérdés például, hogy ha a miniszterelnökhöz közel álló polgármester csapata akár többet is hajlandó lett volna fizetni a csomagért, miért nem önállóan szállt érte ringbe. Ezt a – vélhetően többmilliárdos - többletet viszont így a németek helyett a csehek fölözték le. Mások szerint viszont a háttérben éppenséggel a németek és a csehek játszottak össze.

Szerző

312,88 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.03.26. 22:04
Shutterstock fotó
Vegyesen mozgott a  forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon hétfő kora estére a reggeli értékekhez képest - írja az MTI.

Az euró 312,88 forintra erősödött a reggeli 312,80 forintról. Napközben 312,47 és 313,05 forint között mozgott az árfolyama.

A svájci frank jegyzése 266,93 forintról 266,26 forintra csökkent, a dolláré pedig 252,82 forintról 251,40 forintra süllyedt 18.30-ra.

Az euró jegyzése erősödött a dollárhoz képest, reggel 1,2371 dolláron, este fél hétkor pedig 1,2445 dolláron állt.

Szerző