Mészáros az erőműn át közelít a Telenorhoz

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:22

Csütörtökön végleg Mészáros Lőrinc áttételes résztulajdonába került Magyarország második legnagyobb áramtermelője, a Mátrai Erőmű. A tőzsdén jegyzett Opus Global – amelynek legnagyobb közvetett-közvetlen tulajdonosa a kormányfő strómanjának tartott felcsúti polgármester-vállalkozó - bejelentette: a Mátra Energy Holding Zrt. - amelynek 50 százaléka az Opus Global Status Energy nevű magántőkealapja tulajdona, a másik 50 százalék pedig a cseh Energetický a Průmyslový Holdingé (EPH), megvásárolta az erőműcég 73 százalékát. Az eladó a német RWE és EnBW. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de az korábbi információink szerint tízmilliárdos nagyságrendű. Az erőműcég fennmaradó hányada az állami MVM Magyar Villamos Műveké marad. Az erőműben pénteken közgyűlést tartanak.

Az erőműcég az 1995-ös privatizációs hullámban került német kézbe, amit a Fidesz már akkor élesen támadott. A társaság évtizedeken át busás osztalékokkal örvendeztette gazdáit. A blokkok fokozatos elöregedése és a szénégetés-ellenes szabályok ugyanakkor a jövőbeni nyereségtermelő képességet kérdésessé teszik.

A visontai és bükkábrányi külszíni lignitfejtésből ellátott egység teljesítménye 950 megawatt (MW). Ezzel a hazai áramfogyasztás 13 százalékát biztosítja, ami a Paksi Atomerőmű után a második legnagyobb érték. A portékához tartozik az erőmű körüli – Mészáros Lőrinc búzakeményítőgyárának, valamint a nemrég szintén Status Energy-tulajdonba került, Geosol nevű biomassza- és hulladékkezelőnek is otthont adó – ipari park, illetve egy 16 MW-s naperőmű is.

2009-ben a Petr Kellner nevével fémjelzett PPF az EPH alapítói közé tartozott - hívta fel a figyelmet tegnap a hwsw.hu annak kapcsán, hogy hírek szerint Mészáros Lőrinc akár ki is vásárolhatja a Telenor hazai ágát az azt a napokban megszerző PPF-től. Akkori kisebbségi tulajdonostársa, Daniel Křetínský 2013-ra több ügyletben kivásárolta, így mára elnökként Křetínský-é az EPH 94 százaléka. 2016-ban az EPH és a PPF megvásárolta a svéd állami Vattenfall németországi szénerőműveit. A PPF, illetve Křetínský másik cége a cseh központú, internetes kereskedelemmel foglalkozó Mall Group társtulajdonosa is: az általuk üzemeltetett, piacvezető Mall.hu-nál tavaly év végén a hazai hatóságok áfacsalás gyanújával razziáztak, ám a portál azóta is üzemel.

Szerző

Szakszervezeti kérdőjelek - A hiány "halált is okozhat"

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:21
SHUTTERSTOCK illusztráció
Tízszer annyi halálos munkahelyi baleset történik a kkv-éknál, mint a nagy cégeknél, ami a szakszervezeti jelenlét hiányára is visszavezethető.

A munkaerőhiány a szakszervezetek legjobb barátja, a toborzási problémák miatt az utóbbi években a munkáltatók kezdték el keresni a bértárgyalások lehetőségét. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a szakszervezetek meg tudnak-e erősödni ebben az új helyzetben, hiszen jogaikat erőteljesen megnyirbálta az elmúlt években a kormány – hangzott el az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által szervezett konferencián. Neumann László, munkaügyi kapcsolatok kutatásával foglalkozó szakember úgy fogalmazott: az érdekérvényesítés terén nem csupán annyi a feladat, hogy „vissza kell gombolni a 2010 előtti mellényt”, mert már 2004 óta fokozatosan szorulnak vissza a szakszervezetek - igaz, a nagy pofon csak 2010 után érkezett. A szakszervezetek is érzik, hogy ágazati és vállalati alkupozíciójuk gyengül, ezért próbálnak országos béralkut kialakítani. De ez kevés, a nagy átalakulásokról, reformokról is érdemi megállapodásokat kellene kötni. A szakszervezeti szervezettség azonban problémás, a kormány az életpályamodellekkel leszalámizta a közszférát.

A szakszervezeti érdekvédelem visszaszorulása a munkahelyi balesetek számában is megmutatkozik. Míg 2011-ben mintegy 17 ezer baleset érte munka közben a dolgozókat, addig tavaly már több mint 23 ezer. Ezen belül is csaknem háromszor annyi munkahelyi baleset történik a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), mint a nagyvállalatoknál. Halálos balesetek pedig tízszer olyan gyakran fordulnak elő ebben a szektorban, mint a 250 főnél nagyobb létszámú cégeknél. Kondor Norbert, a Vasutas Szakszervezet szakértője szerint a különbség arra is visszavezethető, hogy a kkv-szektorban gyakorlatilag nincsenek jelen a szakszervezetek. A nagyvállalatoknál viszont erős az érdekvédelem, és a kötelező foglakozás-egészségügyi ellátás keretében különböző szűréseket, diagnosztikai, egészségmegőrző programokat is biztosítanak dolgozóiknak. A kisebb cégeknél mindezt felesleges pénzkidobásnak ítélik, csak üzemorvosi vizsgálat van, az is inkább formális.

Sum István, a SZTÁV Felnőttképző Zrt. vezérigazgatója arról beszélt: a kormány a szakképzési reformtól várja foglalkoztatási problémák megoldását, de az rossz irányba tart. Tévhit, hogy az iskolai szakképzés „termékének” az azonnal foglalkoztatható munkaerőnek kell lennie, mert ha nem erősítik meg a szakképzésben tanulók alapkészségeit, akkor később nem fognak tudni alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz. Példaként említette, hogy egy 16 fős hegesztő tanulócsoportból 9 diák nem tud számolni: nem azon gondolkodik, milyen eszközzel vágjon, hanem azon, hogyan kell kiszámolni a kivágandó részt. A szakmaválasztást ezért minél későbbi életkorra kell kitolni, a diákokat pedig minél tovább az általános képzésben kell tartani – mondta. A duális képzéssel kapcsolatban rámutatott: hiába végzik a tanulók a gyakorlatot a vállalatoknál, a munkaadóknak gyakorlatilag nincs beleszólásuk a képzés tartalmába, ott is a kerettantervben leírtakat kell követni. A diákok ráadásul heti váltásban tanulnak az iskolában és a cégeknél, ami nem teszi lehetővé, hogy bevonják őket a termelésbe. Mindezek nehézségeit Sum István egy kisvárosi posta vezetőjének felvetésével érzékeltette, aki azt kérdezte tőle: Ha nem hoznak be az adott héten takaréklevelet, hogyan gyakoroltassam a tanulókkal a tantervben éppen előírt pénzforgalmat?

A magasabb végzettség magasabb bért jelent
A magyar szülők nem véletlenül igyekeznek gyerekeiket a gimnáziumi képzésbe, majd a felsőoktatásba bejuttatni. Nálunk a bérolló erre motivál, hiszen egy felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar munkavállaló fizetése 56 százalékkal magasabb, mint egy középfokú végzettségűé. Németországban viszont e téren a különbség csak 24 százalék.



Szerző

Igazuk tudatában tüntetnek

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:09
Illusztráció - Fotó: Vajda József

A tüntetésre készülő Független Egészségügyi Szakszervezet is megcsinálta a maga „konzultációját” az egészségügyről. Az érdekvédők egyebek mellett azt kérdezték a kollégáiktól, hogy a többszöri emelések ellenére mennyire elégedettek a bérükkel és mekkora bennük a sztrájkhajlandóság.

A reprezentatív gyors felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége (90 százaléka) lenne hajlandó tenni is valamit annak érdekében, hogy változzon a helyzete, 80 százalékuk sztrájkolna, és több mint felük utcai demonstrációkban is részt venne.

A szakszervezet adatai szerint az átlagos egészségügyi szakdolgozó bére óránként bruttó 1000-1500 forint, melyből 1000 forintnál kisebb összeg lesz, mire azt kézhez kapja. Az egészségügy háttérmunkásainak (konyhások, fűtők, műszerészek) bére még ennél is kisebb, ők 10 éve egyáltalán nem kaptak emelést. Mindezért az összegért folyamatosan, éjszaka, hétvégén, ünnepnapokon is dolgozni kell. Más országokban a kedvezőtlen munkakörülményeket, a kockázatokat, a felelősséget, magasabb bérekkel ellensúlyozzák. S bár a bérfelzárkóztatási program elindult, a bérek összecsúsztak, az egészségügyi dolgozóknak a fizetési rangsorban elfoglalt helye nem sokat javult.

A fiatalabb munkavállalók a helyzetük javulását a külföldi munkavállalástól és szakmaváltástól remélik. A válaszadók kétharmada gondolja azt, hogy a pálya elhagyása megoldás lenne a bérhelyzetének javítására, a 25-45 éves korosztályban ez az arány a 80 százalékot is meghaladta.

Nagy a hajlandóság a pályaelhagyásra az alapellátásban, és a szociális ágazatban. A munkakörönkénti elemzés szerint legnagyobb arányban a járóbeteg-, illetve a fekvőbeteg ellátásban (95-92 százalék) dolgozók, legkevésbé az alapellátás alkalmazottai sztrájkolnának.

Ezreket várnak szombaton az Alkotmány utcába
Szombaton kettő órára hívta a utcára a hazai egészségügyi ellátással elégedetleneket a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). A tiltakozó akcióra a budapesti Alkotmány utcában gyülekeznek. A program részeként az érdeklődők vércukormérésen, tanácsadáson, kézhigiéniai teszten valamint újraélesztő bemutatón is részt vehetnek.

Szerző