Előfizetés

„Ne a gyerek előtt” – tabu pénzügyek

Publikálás dátuma
2018.03.22. 06:15
Forrás: K&H
A fiatalok többsége alapvetően nyitott a pénz világának megértése iránt, sőt a digitális pénzkezelést is könnyen megtanulják, de sok családnál kerülik azokat a szituációkat, amikor komolyan kell a pénzről beszélni.

Szülőként beszélünk a gyerekekkel megelőzésről, alkoholról, a drogok káros hatásáról, és mindenféle veszélyről, ami leselkedhet rájuk. Már kiskorban beíratjuk őket sportolni, hogy megtanuljanak egy célért dolgozni, csapatban működni. Pénzügyekről ezzel szemben meglehetősen kevés szó esik. A zsebpénz ugyan jelen van a családokban, de legtöbbször a szülők nem „terhelik” a gyermekeiket a pénzügyekkel, mondván „legyenek még gyerekek, ameddig lehet”.

A pénzügyi döntéseket azonban már az iskolapadban meg kell hozniuk a fiataloknak, olyan kérdésekben, hogyan osszam be a pénzem, ha kiszemeltem egy új játékot, mire költsek okosan az iskolai büfében, később pedig dönteniük kell diákhitelről, munkavállalásról, fizetési elvárásról, megtakarításokról és még sorolhatnánk.

„A pénzügyekről egyáltalán nem kell azt gondolni, hogy száraz téma, vagy túl komoly egy gyereknek, hiszen a mindennapi életünk gyakorlati része. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedővel azt mutatjuk meg, hogy a pénz világát a gyerekek képesek megérteni, ismereteket szerezni és alkalmazni. Minél inkább a mindennapjaik részévé válik a téma, annál jobban átlátják majd a pénzügyi lehetőségeket és hoznak ehhez mérten okos döntéseket felnőttként” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Második forduló
Javában zajlik a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő második fordulója, amire idén több mint 8000 általános iskolás nevezett. Idén sok olyan csapat indult, aki már a névválasztásban is kihívást látott, igyekeztek nagyon egyedit alkotni. Ezek között akadnak egészen szürreális, abszurd választások is, mint például a La Fontaine répácskái, Csillámcsirkék, Vörös szárnyú kecskék, Repülő űrmókusok, Négyzethálós Medvék, Pénzéhes Láma. Voltak csapatok, akik a névadás (fiktív) pillanatát örökítették meg valamilyen humoros formában. Ilyenek voltak: Erre majd még visszatérünk, Segítség fogvatartanak, A csapat neve csapatnév, Kényszerítettek, segítség!
Idén is remekeltek a versenyzők a kreatív, bankkártya készítő feladatban, ahol a kötelező elemek szerepeltetésén kívül szabad kezet kaptak a versenyzők. Sokan különböző anyagokat használtak: volt, aki fára, kartondoboz-darabra, szövetre, filcre dolgozott. Sokan laminálták az elkészített rajzot. Sőt, volt csapat, amelyik a 3D nyomtató technikáját választotta. Akadtak, akik a kártya chipjét készítették különleges anyagokból, mint például egy kilapított fém ceruzavég, vagy alufólia, esetleg a kártyaszámot és a tulajdonos nevét rakták ki betűtésztából, fabetűkből vagy vitték fel üvegfestékkel. Dolgoztak ezenkívül körömlakkal, illetve mozaiktechnikával is.
A döntőben további érdekes feladatok várják a továbbjutókat.

Vadászat magyar civilekre - Külföldi ügynökökkel

Batka Zoltán, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.03.22. 06:08
Siewert András a bizonyítékokkal - Fotó: Tóth Gergő
Gyanús körülmények között hívták külföldi találkozóra a sorosistának bélyegzett civileket. Egy beszélgetés részletei a kormánysajtóban jelentek meg.

Több, menekültek segítésével is foglalkozó, a Fidesz által közellenségnek kikiáltott magyar civil szervezetet is megkerestek e-mailen és telefonon valójában nem is létező, külföldi információtechnológiai cégek ugyanazzal a fedőtörténettel. E szerint a menekülteket azonosító biometrikus rendszer kiépítéséhez kerestek szakértőket. A megkeresett civil szervezeteknek, így a Migration Aid-nek és a Helsinki Bizottságnak is azt ajánlották, hogy a képviselőik menjenek ki velük Bécsbe tárgyalni. Azt nem indokolták meg, hogy miért nem a magyar fővárosban akartak találkozni a magyar civilekkel. A Helsinki Bizottság vezetője, Pardavi Márta lapunknak elmondta: a Smart Innotech nevű, nem létező cég képviselője február végén e-mailen, majd telefonon is megkereste, ám végül az egész gyanúsnak tűnt, és semmilyen kapcsolat nem jött létre a céggel. Pardavi hozzátette: az év elején a Smart Innotech mellett két másik külföldi cég is próbálkozott náluk lényegében ugyanezzel a történettel.

A Migration Aid vezetője, Siewert András elfogadta a meghívást. Január elején kiutazott Bécsbe és találkozott a Grigorij Alexsandrovként bemutatkozó emberrel, és állítólagos finn kísérőnőjével, majd február végén újabb tárgyalás következett. Siewert András lapunknak is elmondta: az első találkozó után számára nyilvánvaló volt, hogy ügynökökkel van dolga, akik a találkozón arra próbálták rávenni, hogy beszéljen valami olyanról, ami illegális tevékenységnek számít. Siewert állítása szerint Bécsből hazaérve felvette a kapcsolatot az ilyen ügyekben illetékes magyar hatóságokkal. A Migration Aid vezetője megemlítette: ekkor már ő is hallott arról, hogy más civil szervezetet is megkörnyékezett a rejtélyes Grigorij Alexsandrov, de – állítása szerint – kíváncsiságból mégis vállalkozott arra, hogy február végén újra leüljön vele tárgyalni, hátha kiderül, milyen szervezet áll mögötte. Titokban rögzítették a teljes, négyórás beszélgetést – miként mint később kiderült a titokzatos férfi is. A februári találkozó után a „Smart Innotech” cég weblapja eltűnt, miként Grigorij Alexsandrov is – a bécsi beszélgetésekből összevágott részletek pedig hétfőn és kedden a kormányszócső Magyar Időkben jelentek meg a Békemenet-szervező publicista Bayer Zsolt neve alatt.

Az összevágott, meglehetősen zavaros és rossz minőségű felvételből nem igazán derül ki terhelő adat a civilekre: Siewert András Grigorjev erőltetésre csak annyit mond el, hogy valamiféle adatbázist építettek a menekültekről a tranzitzónában, de azt nem tudni, hogy ez miféle adatbázis. Siewert szerint ők csak a menekültek ruhaméreteit rögzítették. (Péterfalvi Attila a NAIH vezetője szerda délután közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben.) Ugyanakkor Siewert beszélt arról is, hogy kapcsolatot tart fenn több civil szervezettel, amit a Magyar Idők, illetve a Fidesz arra használt, hogy a „Soros-hálózat” létét bebizonyítsa.

Kerestük Bayer Zsoltot, hogy pontosan honnan jutott a Magyar Időkhöz el a külföldön – Siewert szerint ügynökök által – rögzített beszélgetés, vagy hogy közzéteszik-e a teljes, vágatlan beszélgetést, de nem reagált hívásainkra, üzeneteinkre. Siewert András ellenben közölte: hamarosan közzéteszik a teljes, vágatlan anyagot, ami szerinte bizonyítja, hogy titkosszolgálati hátterű akciót vetettek be a magyar civilek ellen.

Érdekes egybeesés, hogy nem sokkal a Helsinki Bizottság és a Migration Aid elleni konspirált akciók előtt magukat potenciális támogatóknak kiadók keresték meg Dénes Balázst, a németországi székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű szervezet vezetőjét és titokban felvették a Dénessel folytatott beszélgetésüket. Ebből egy részlet a Soros ellen uszító Jerusalem Postban jelent meg. Itt Dénes Balázs arról beszélt: a német kormánynál lobbizik azért, hogy gyakoroljanak gazdasági nyomást Magyarországra a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket korlátozó törvény visszavonásának érdekében. Szíjjártó Péter külügyminiszter közleményben tudatta: a magyar kormány kikéri a Jerusalem Post hangfelvételét.

Vadászat magyar civilekre - Külföldi ügynökökkel

Batka Zoltán, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.03.22. 06:08
Siewert András a bizonyítékokkal - Fotó: Tóth Gergő
Gyanús körülmények között hívták külföldi találkozóra a sorosistának bélyegzett civileket. Egy beszélgetés részletei a kormánysajtóban jelentek meg.

Több, menekültek segítésével is foglalkozó, a Fidesz által közellenségnek kikiáltott magyar civil szervezetet is megkerestek e-mailen és telefonon valójában nem is létező, külföldi információtechnológiai cégek ugyanazzal a fedőtörténettel. E szerint a menekülteket azonosító biometrikus rendszer kiépítéséhez kerestek szakértőket. A megkeresett civil szervezeteknek, így a Migration Aid-nek és a Helsinki Bizottságnak is azt ajánlották, hogy a képviselőik menjenek ki velük Bécsbe tárgyalni. Azt nem indokolták meg, hogy miért nem a magyar fővárosban akartak találkozni a magyar civilekkel. A Helsinki Bizottság vezetője, Pardavi Márta lapunknak elmondta: a Smart Innotech nevű, nem létező cég képviselője február végén e-mailen, majd telefonon is megkereste, ám végül az egész gyanúsnak tűnt, és semmilyen kapcsolat nem jött létre a céggel. Pardavi hozzátette: az év elején a Smart Innotech mellett két másik külföldi cég is próbálkozott náluk lényegében ugyanezzel a történettel.

A Migration Aid vezetője, Siewert András elfogadta a meghívást. Január elején kiutazott Bécsbe és találkozott a Grigorij Alexsandrovként bemutatkozó emberrel, és állítólagos finn kísérőnőjével, majd február végén újabb tárgyalás következett. Siewert András lapunknak is elmondta: az első találkozó után számára nyilvánvaló volt, hogy ügynökökkel van dolga, akik a találkozón arra próbálták rávenni, hogy beszéljen valami olyanról, ami illegális tevékenységnek számít. Siewert állítása szerint Bécsből hazaérve felvette a kapcsolatot az ilyen ügyekben illetékes magyar hatóságokkal. A Migration Aid vezetője megemlítette: ekkor már ő is hallott arról, hogy más civil szervezetet is megkörnyékezett a rejtélyes Grigorij Alexsandrov, de – állítása szerint – kíváncsiságból mégis vállalkozott arra, hogy február végén újra leüljön vele tárgyalni, hátha kiderül, milyen szervezet áll mögötte. Titokban rögzítették a teljes, négyórás beszélgetést – miként mint később kiderült a titokzatos férfi is. A februári találkozó után a „Smart Innotech” cég weblapja eltűnt, miként Grigorij Alexsandrov is – a bécsi beszélgetésekből összevágott részletek pedig hétfőn és kedden a kormányszócső Magyar Időkben jelentek meg a Békemenet-szervező publicista Bayer Zsolt neve alatt.

Az összevágott, meglehetősen zavaros és rossz minőségű felvételből nem igazán derül ki terhelő adat a civilekre: Siewert András Grigorjev erőltetésre csak annyit mond el, hogy valamiféle adatbázist építettek a menekültekről a tranzitzónában, de azt nem tudni, hogy ez miféle adatbázis. Siewert szerint ők csak a menekültek ruhaméreteit rögzítették. (Péterfalvi Attila a NAIH vezetője szerda délután közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben.) Ugyanakkor Siewert beszélt arról is, hogy kapcsolatot tart fenn több civil szervezettel, amit a Magyar Idők, illetve a Fidesz arra használt, hogy a „Soros-hálózat” létét bebizonyítsa.

Kerestük Bayer Zsoltot, hogy pontosan honnan jutott a Magyar Időkhöz el a külföldön – Siewert szerint ügynökök által – rögzített beszélgetés, vagy hogy közzéteszik-e a teljes, vágatlan beszélgetést, de nem reagált hívásainkra, üzeneteinkre. Siewert András ellenben közölte: hamarosan közzéteszik a teljes, vágatlan anyagot, ami szerinte bizonyítja, hogy titkosszolgálati hátterű akciót vetettek be a magyar civilek ellen.

Érdekes egybeesés, hogy nem sokkal a Helsinki Bizottság és a Migration Aid elleni konspirált akciók előtt magukat potenciális támogatóknak kiadók keresték meg Dénes Balázst, a németországi székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű szervezet vezetőjét és titokban felvették a Dénessel folytatott beszélgetésüket. Ebből egy részlet a Soros ellen uszító Jerusalem Postban jelent meg. Itt Dénes Balázs arról beszélt: a német kormánynál lobbizik azért, hogy gyakoroljanak gazdasági nyomást Magyarországra a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket korlátozó törvény visszavonásának érdekében. Szíjjártó Péter külügyminiszter közleményben tudatta: a magyar kormány kikéri a Jerusalem Post hangfelvételét.