Előfizetés

Erdogannak is épít atomerőművet Oroszország

Publikálás dátuma
2018.03.20. 17:01
A képen látható novoronezsi atomerőmű mintájára épül majd az Akkuyu-erőmű. Fotó: Nikita Shvetsov / ANADOLU AGENCY
Törökország - a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével - az idén megkezdi az Akkuyu atomerőmű építését, jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök az államfői palotában tartott energetikai rendezvényen, írja az MTI.

Erdogan közölte: "az épületkomplexum alapkövét barátommal, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt, a közeljövőben tervezzük letenni".

Az erőműnek előreláthatólag négy reaktorblokkja lesz. Az összesen 4800 megawatt teljesítményű létesítmény helyét a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partjára jelölték ki. A projekt értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt.

Az első reaktor az eredeti tervek alapján 2023-ra készülne el. Ugyanakkor az építkezést 49 százalékban finanszírozó három török nagybefektetőből kettő februárban kihátrált a megállapodásból. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a felek nem tudtak megegyezni a kereskedelmi feltételekről. A Roszatom keresi a megoldást a finanszírozásra.

Oroszország és Törökország 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről. A létesítmény a török villamosenergia-szükséglet nagyjából 10 százalékát fedezné. A török energiaügyi minisztérium korábban további két atomerőmű létrehozását is kilátásba helyezte. Az egyik komplexum a Fekete-tenger partján fekvő Sinopnál épülne fel, a másik pedig Törökország európai részén, Kelet-Trákiában.

Erdogan kedden egyúttal arról is beszélt, hogy ugyancsak 2018-ban az egész országban elérhetővé teszik a földgázszolgálgatást, ami három keleti tartományban Artvinban, Sirnakban és Hakkariban még nem hozzáférhető.

Szkripal-ügy: az oroszok a britekre fognák a mérgezést

Publikálás dátuma
2018.03.20. 15:57
A londoni orosz nagykövetség épülete. Fotó: Alberto Pezzali / NurPhoto

A brit szakemberek rendelkezésére állnak annak az idegméregnek a mintái, amellyel megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettősügynököt, és Nagy-Britanniában elő is állíthatták ezt az anyagot - közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel kedden Igor Nyikulin, a biológiai fegyverekkel foglalkozó ENSZ-bizottság volt orosz tagja, írja az MTI.

Leonyid Rink, a Novicsok (Újonc) néven ismert vegyifegyverrendszer egyik kifejlesztője is azt mondta ugyanennek a hírügynökségnek, hogy maguk a britek is könnyűszerrel megmérgezhették az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, mivel ez az idegméreg - amelyet a britek A234 kódnéven azonosítanak -, hozzáférhető a szakembereik számára, és bármelyik vegyi üzem különösebb nehézségek nélkül legyárthatja.

Nyikulin felhívta a figyelmet arra, hogy az idegméreg egyik kifejlesztőjének tartott Will Mirzajanov - aki a kilencvenes években települt át az Egyesült Államokba - a minap az Amerika Hangja rádiónak nyilatkozva azt mondta, a fegyverről minden adatot átadott a nyugati hatalmaknak. "Azt hiszem, hogy a briteknek körül kell nézniük saját házuk táján" - fűzte hozzá a szakértő, aki biztosnak látja, hogy legalább mintája volt Nagy-Britanniának a Novicsokból.

Nagy-Britannia Nyikulin szerint azért nem hajlandó mintákat adni Oroszországnak a gázról, mert belőlük meg lehetne határozni a származási helyét. A szakértő arra nem tért ki, hogy akkor vajon a brit kormány miért "kockáztatta" az együttműködést a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetettel.

Vasárnap Vlagyimir Csiszov, Oroszország EU-nagykövete is azt nyilatkozta, a britek állhatnak a mérgezés mögött. Ezt a brit külügyminisztérium képtelenségnek nevezte. Moszkva szintén meggyanúsította már Csehországot, Szlovákiát és Svédországot, de a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szerint még az Egyesült Államok is szóba jöhet, mint a méreg forrása. Az orosz álláspont ekkor még nem az volt, hogy a Novicsok fejlesztője nyugatra emigrált, hanem hogy nem is létezett ilyen nevű vegyifegyverrendszerük.

Trump halállal fenyegeti az ópiátkereskedőket

Publikálás dátuma
2018.03.20. 15:51
Fotó: Françoise De Mulder, Roger-Viollet/AFP
Kőkemény szankciókat, akár halálbüntetést is indokoltnak tart az ópiáttartalmú szerek illegális kereskedőire Donald Trump amerikai elnök, aki a New Hampshire állambeli Manchesterben fejtette ki a témával kapcsolatos stratégiáját.
Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Fotó: MANDEL NGAN/AFP

A helyszínválasztás nem volt véletlen: az Egyesült Államok keleti partvidékének ezen az északi szakaszán, a New Englandként emlegetett államcsoporthoz tartozó New Hamphshire-ben különösen gyorsan terjed és nagy arányban szedi áldozatait az ópiát, ami az ópium alkaloidjainak a gyűjtőneve, a központi idegrendszerre ható szerek csoportja.

Az ópium legismertebb alkaloidja a morfin, de léteznek mesterségesen előállított ópiátok is, mint például a hidrokodein, illetve a heroin. A különböző fajta ópiátok – a receptre kapható fájdalomcsillapítóktól a heroinon át olyan szintetikus drogokig, mint például a fentanyl – összesen 42 ezer ember halálát okozták 2016-ban az Egyesült Államokban. Az országban mintegy 2,5 millió lehet az ópiátfüggők száma.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányban az ország egyik sürgős megoldásra váró gondjaként említette az ópiáttartalmú szerek terjedését és káros hatásukat. Ezzel kétségkívül olyan témát sikerült megragadnia, amelynek a hangsúlyozásakor nagyon széles körű társadalmi egyetértésre találhat, amikor a kemény kéz politikájának a szükségességéről beszél. Ennek a széles körű egyetértésnek a jegyében Trump vastapsot aratott azzal is, amikor az Egyesült Államokban eddig csak gyilkosság esetében alkalmazható halálbüntetést helyezte kilátásba a drogbárókkal szemben.

„Ezek csak a kemény fellépésből értenek” – mondta Manchesterben. Azzal érvelt, hogy egy olyan országban, ahol valakit halálbüntetéssel vagy életfogytig szóló szabadságvesztéssel lehet sújtani azért, mert például lelő egy másik embert, ott teljesen indokolt, hogy legalább ilyen súlyosan büntessék az ezrek életét veszélyeztető drogdílereket is.

Amerikai jogászkörökben ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy összhangban állna-e az alkotmánnyal a halálbüntetés a kábítószer-kereskedés szankciójaként. Széles körben vélekednel úgy, hogy a kérdésben minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki a végső szót – az a testület, amelyben egyértelműen konzervatív túlsúly érvényesül.

Az elnök „ópiátprogramja” persze nem csupán a drákói büntetések terveiről szól. A kongresszus az idén és jövőre is hatmilliárd dollárt fordít a válságos helyzet javítására. Trump országos „tudatosító kampányt” hirdetett. Ennek keretében a tévében is rendszeresen feltűnnek majd olyan közérdekű tájékoztatások, amelyek a fiatalokat hivatottak távol tartani a kábítószer-függőségtől.

Új internetes oldalt is indít a szövetségi kormányzat, www.crisisnextdoor.gov címen, ahol egyebek közt történeteket lehet megosztani az eredményes gyógymódokról. A kormányzat különböző támogatást ígér a rehabilitációs programokhoz, az érem másik oldala pedig az, hogy igyekeznek visszaszorítani az ópiáttartalmú gyógyszerek, fájdalomcsillapítók legális forgalmazását is. Ennek egyik eszköze lehet, hogy a Medicaid, a szegények egészségbiztosítása nem fog térítést fizetni ópiátok után.