Csípős nyelvű lengyel miniszterelnök

Sírjak vagy nevessek? - mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy német televíziónak a magyar korrupció kapcsán. A lengyel híradást szemléző napi.hu emlékeztet rá: ez volt az első eset, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság kormányának tagjai közül bárki szót emelt volna a magyarok ellen. 

Szerző

Álvita a gyógyszertárak jövőjéről

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:08
Fotó: Molnár Ádám
A gyógyszerészi kamara és a kormányzat tegnap sajtótájékoztatón tiltakozott az ellenzék patikaliberalizációs terve ellen. Szerintük Komáromi Zoltán, aki most az MSZP-Párbeszéd miniszter-jelöltje, ismét liberalizálni akarja a patikákat.

Lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke elmondta: az Együtt honlapján a mai napig olvasható Komáromi Zoltán egészségügyi programja, és miután ő az MSZP-Párbeszéd egészségügyi miniszter-jelöltje, feltételezhető, hogy új politikai családjában sem változott a szakpolitikai terve. Eszerint pedig Komáromi felülvizsgálná a patika tulajdonlás szabályait, megkönnyítené az orvosságok gyógyszertáron kívüli kereskedelmét, továbbá megteremtené a gyógyszerek házhoz szállításának új szabályait. Ez tisztán a patikaliberalizáció – mondta Hankó Zoltán. Hozzátette: a patikusi többségi tulajdon elvétele sem a gyógyszerészek, sem pedig a társadalom érdekét nem szolgálja. Megjegyezte: az elmúlt negyedszázadban a gyógyszerellátás szabályozásában egymás után bekövetkezett változások mentálisan is megterhelték a gyógyszerészeket. A kamara elnöke - mint mondta - örömmel vette volna, ha az MSZP-Párbeszéd miniszter-jelöltje, Komáromi Zoltán a gyógyszerészeket érintő programja kialakítása előtt konzultál a kamara vezetőségével.

Fotó: Molnár Ádám

„Szó sincs patikaliberalizációról a programomban – reagált lapunknak Komáromi Zoltán, az MSZP-Párbeszéd egészségügyi miniszter-jelöltje a köztestület és a kormányzat képviselőjének hétfői sajtótájékoztatójára. - Annak idején az orvosi kamara titkáraként és alelnökeként is mindig a gyógyszertárak erősítését támogattam, s ez nem lesz másként a jövőben sem – tette hozzá. A szakpolitikus elismerte, hogy korábbi pártjának kampányfüzetében valóban szerepel néhány, a patikákat is érintő tételmondat, ami a párt álláspontját tükrözte. Emlékeztettet, hogy onnan néhány hete már kilépett, többek között azért, mert nem egyezett saját álláspontja a párt választási programjában lévőkkel, az MSZP-Párbeszéd programja nem tartalmazza a kifogásolt tételeket.

Szerző

Adalékok a 7-es cikkelyhez - Brüsszeli terítéken a hazai ügyek

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:07
AFP fotó
A baloldali képviselők nagyon, a néppártiak kevésbé aggasztónak ítélték a magyar oktatás és médiaszabadság helyzetét az Európai Parlament Kulturális és Oktatási bizottságának hétfői vitájában. A testület képviselői arról a véleménytervezetről mondták el a véleményüket, amelyet a Magyarországról készülő úgynevezett 7. cikkelyes EP-jelentéshez kívánnak hozzáfűzni.

Petra Kammerevert, a szakbizottság német szocialista elnöke, a dokumentum szerzője az ülésen elmarasztalta a Lex CEU-val kapcsolatos kormányzati politikát. Az egyetem rektorával, Michael Ignatieff-fel folytatott megbeszéléseire utalva leszögezte: olyan módosítást fog javasolni a szövegbe, amely felszólítja Budapestet, hogy késlekedés nélkül, gyorsan találjon megoldást az intézmény további működésének a biztosítására. A politikus bírálta a roma gyerekek iskolai szegregációját és a kiterjedt állami ellenőrzést a média fölött. Egyetértett vele a német zöldpárti Helga Trüpel, aki “rendkívül veszélyesnek” nevezte Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski lengyel vezető nacionalista politikáját.

Egy cseh néppárti EP-képviselő kritizálta ugyan a CEU sorsát meghatározó felsőoktatási törvényt, de arra intett, hogy a további aggodalmak megfogalmazása előtt meg kell várni az EU Bíróságának döntését. Szerinte a romák szegregációja és a médiaszabadság korlátozása sem kifejezetten magyar probléma, jóllehet aggályosnak nevezte, hogy a Népszabadság bezárása után egy kormányközeli céghez került a lap kiadóvállalata. Egy szintén néppárti szlovén honatya ugyanakkor “eltúlzottnak” és “túlpolitizáltnak” nevezte az Orbán-kormány bírálatát.

Bocskor Andrea, a Fidesz EP-delegációjának tagja hozzászólásában — az alkotmányra és a törvényekre hivatkozva — igyekezett megcáfolni a magyar oktatás és médiaszabadság helyzetére vonatkozó kritikus megjegyzéseket. “A sajtószabadság korlátozásának többféle eszköze lehet, a törvény nem mindig akadály” — reagált a szavaira Petra Kammerevert.

A szakbizottság várhatóan május 16-ikán hagyja jóvá a magyarországi jelentéshez fűzött véleményét.